Írta: | Forrás: Facebook | 2022. április 24.
Fehérvasárnap vagy mátkáló vasárnap ideje a húsvétot követő vasárnap. A római katolikus egyházban a húsvéti ünnepkör zárónapja. Elnevezése onnan ered, hogy a korai kereszténységben a nagyszombaton keresztelt katekumenek - a keresztelésre előkészülő felnőtt, illetve az első gyónásra és áldozásra előkészülő gyermek - ekkor vetették le a kereszteléskor felvett fehér ruhájukat.
Fehérvasárnap jellegzetes szokása volt a komálás, mátkálás, vésározás, a fiatalok (a lányok és legények, de főként a leányok) szertartásos barátságkötése, amit tojás- vagy komatál cserével pecsételték meg. A barátság néha a férjhezmenetelig tartott, de egész életre szólhatott, különösen, ha később keresztkomák is lettek. Legtovább a Dunántúlon és Moldvában maradt meg. A komatálon többnyire hímes tojás vagy piros tojás, sütemény, gyümölcs és bor volt. A nagyobb lányok a kisebbekkel küldték el választott barátnőjükhöz a komatálat, amelyet a Komatálat hoztam... kezdetű vers vagy ének kíséretében adtak át. Tojáscserével kötöttek örök barátságot a moldvai csángó magyar fiatalok is.
Gyöngyös városában a mátkatál küldéséből az eredeti indíték már teljesen kiveszett, jellege szerint házassági puhatolódzássá lett és pünkösd napjára került át. Múlt századvégi följegyzés* szerint a lányok kedvesüktől, a legények viszont a lányoktól szoktak mátkatálat kapni. A legény lányt, a lány pedig legényt kér föl rokonai közül. Ennek a kezébe ad egy palack bort, amelynek nyakán cérnára fűzött orgonakoszorú van. Egy porcelán tányérban pedig pattogatott kukorica, cukor, piros tojás, mézeskalács, dió és más olyan csemegék vannak, amelyek ékesítik a tányért. Egy fehér kendőbe kalács van belekötve. A palackkal, tányérral és kendővel az illető rokon odamegy, ahova küldik. Ha elfogadják a mátkatálat, ez azt jelenti, hogy a küldő vonzalma szíves viszonzásra talál, amit azzal is kifejezésre juttatnak, hogy most már a maga mátkatálát küldi cserébe. Az el nem fogadás tehát visszautasítást jelent és mátkatálat másnak viszik.
Némely vidéken szokás volt, hogy a farsang óta férjhez ment lányok fehérvasárnapon menyasszonyi ruhájukban mentek a szentmisére, de koszorú és fátyol nélkül.
Életének 97. évében, 2026. augusztus 8-án hajnalban elhunyt dr. Lizanec Péter nyelvészprofesszor, az Ungvári Nemzeti Egyetem Magyar Filológiai Tanszékének meghatározó oktatója, a Hungarológiai Központ volt igazgatója, a filológiai tudományok doktora, Ukrajna Érdemes Tudósa, valamint a Kárpátaljai Ma...
Vidékünk egyetlen más középkori erődítménye sem járt be olyan kacskaringós történelmi utat, mint az ungvári vár. Háromszor, három különböző helyen építették fel, teljesen más várépítési stílusokban, és legutolsó, mai helyén is számos átalakítást ért meg. Ismerkedjünk hát meg kalandos történetével!
A Kárpátaljai Népfőiskolai Egyesület számára kiemelten fontos, hogy a fiatal generációk megismerjék és továbbvigyék szűkebb pátriánk kulturális örökségét. Ennek jegyében jelent meg idén legújabb kiadványunk, Tóthné Espán Margaréta Asztélyból perecet, Beregről szőttest, Csongorról seprűt – ...
Tóth Péter Lóránt kunszentmiklósi versvándor-tanár több mint egy évtized alatt huszonhárom országba, közel nyolcszáz településre jutott el, hogy sok százezer diáknak és felnőttnek közvetítse a magyar irodalmat. Kárpátaljára már tizenhárom éve rendszeresen ellátogat, megyénkben közel nyolcvan települ...
