Először a koronavírus okozta világjárvány, majd a háború mért hatalmas csapást Kárpátalja turizmusára. A vidék egykori húzóágazata ugyan nem szűnt meg, ám az érintettek közül a legtöbben a kivárásra rendezkedtek be, felkészülnek arra az időszakra, amikor ismét nagy számban tudnak vendégeket fogadni. A felkészülést segítik a Kárpátaljai Magyar Turisztikai Tanács által megjelentetett kétnyelvű kiadványok, amelyek a vidékünkön található érdekesebb természeti látnivalókat, az épített örökség kiemelkedő darabjait mutatják be, felsorolják az itt működő vendéglátó helyeket, és felhívják a figyelmet a különböző turisztikai attrakciókra.
Az Ung-vidék tájain című brosúra a Beregszász-Szerednye-Kisgejőc-Gerény-Ungvár-Nevicke-Túrjavágás-Csontos-Uzsok útvonalat ajánlja a túrázni vágyók figyelmébe. A szerednyei várról szóló részben arról olvashatunk, hogy az a Pálóczi, majd 1526-tóla Dobó család birtoka volt. A vár falai között halt meg 1572-ben Dobó István, az egri vár hős védője. Kisgejőcön született és működtette öntödéjét Egry Ferenc (1864–1945) európai hírű harangöntő mester. A legtöbb Kárpátalján található harang – közel hetven – ebből a műhelyből került ki. Az öntödét a szovjet érában raktárként használták. 1993-ban a helyi görögkatolikus közösség az öntöde helyén kápolnát alakított ki, majd 2016-ban a kápolna helyére új templomot építettek.
Ungvártól néhány kilométerre keleti irányban található Gerény település. Itt áll az Árpád-kori körtemplom. A rotunda valószínűleg a XII. században épült: legértékesebb részei a trecento stílusú freskók, melyeket 1360 körül készítettek egységes ikonográfiai rendszer szerint.
A brosúra összeállítói – Kovaly Oleksandr és Tóth Attila – bemutatják Kárpátalja egyik legismertebb nevezetességét, az ungvári várat és a szomszédságában elterülő szabadtéri néprajzi múzeumot.
A nevickei várat a történelmi források 1274-ben említik először. A Drugeth család 1332-ben vette birtokába az erődítményt, melyet jelentősen átépítettek a következő évtizedek során. Drugeth György, a vár akkori ura számos Erdély elleni hadjáratban vett részt, ezért II. Rákóczi György erdélyi fejedelem 1644-ben elfoglalta és leromboltatta a várat, melyet többé nem építettek újjá.
A kiadványból megismerhetjük a turjavágási Schönborn park valamint, a csontosi és az uzsoki fatemplomok történetét. Ez utóbbi felkerült az UNESCO Kulturális Világörökségi Listájára. Az ajánlott túraútvonal érinti Csillagfalvát és Patakófalut.
