A Nagydobrony egyik mellékutcájában álló régi épület még a szovjet időket idézi. Bent azonban már más idők járnak: gőzerővel folyik a felújítás, a tatarozás. Itt kap majd helyet az a falumúzeum is, mely a Szero Alapítvány égisze alatt jött létre. – Két évvel ezelőtt született az ötlet – meséli Kupás Gizella, az egyik szervező. – A faluban több idős ember padlásán ott porosodtak azok az eszközök, melyek már csak a helyet foglalták.
A tulajdonosok nem tudtak velük mit kezdeni, illetve az elhunytak hozzátartozói nem tartottak rájuk igényt. A helyi középiskola tanárai és tanulói azonnal bekapcsolódtak a még fellelhető régi használati tárgyak gyűjtésébe, s ez a munka azóta is folyik.
Az asztalon halmokban állnak a szétválogatásra váró hímzett kendők, pokrócok. Mint a lokálpatrióta hölgy magyarázza, a munkába bevonták a falu idősebb embereit, akik kiválogatják a jellegzetes dobronyi motívumokat. A mintákról fényképet készítenek, majd eredet, származás szerint csoportosítják.
– Erdélyi párnák és terítők is vannak közöttük – mutatja a szebbnél szebb darabokat. – Magyarországi muzeológus véleményét kértük ki, most folyik a katalogizálás. Szerencsére az egyik fiatal munkatársunk, Nagy Beáta Magyarországon szerzett egyházművészeti szakképesítést, így nagy segítségünkre van a múzeum kialakításában, akárcsak a másik munkatársunk Sándor Nikoletta, aki szintén muzeológusnak készül.
A termekben már ott sorakoznak a régi paraszti élet elmaradhatatlan kellékei, használati eszközei. Vannak itt szövőszék, régi ágyak, komód, varrógép, cserépedények és még egy szapuló is előkerült. A legtöbbre még restaurálás vár. A házigazdák a nem magyar nemzetiségűektől is szívesen fogadják a tárgyi emlékeket.
– Ha minden igaz, hamarosan megindíthatjuk a múzeum hivatalos bejegyzését. Ehhez 500 tárgy szükséges, amit a mi gyűjteményünk már jócskán felülmúlt – mondja Gizella. – Távlati terveinkben egy kisebb skanzen létrehozása is szerepel.