Eztrag-golia – filmbemutató a beregszászi színházban

Írta: Gál Adél | Forrás: Kárpátalja.ma | 2023. november 15.

A Kárpátaljai Magyar Filmgyártásért Alapítvány újabb filmjét, az Eztrag-goliát láthatta a közönség vasárnap délután. A filmbemutatót a Beregszászi Megyei Magyar Drámai Színház Hubay-termében tartották.

Eztrag-golia – filmbemutató a beregszászi színházban

A filmnek akkor van értelme, ha közönség elé kerül – hangsúlyozta köszöntőjében Fehér Rita. A rendező elmondta: „erre a bemutatóra két éve várunk. 2021-ben készítettük a filmet. A forgatás után a koronavírus járvány, majd pedig a háború akadályozta meg, hogy közönség elé kerüljön az alkotás.”

A film egy családtörténet is lehetne, ám főként az élet küzdelmei, a párkapcsolati problémák megjelenítése kerül a fókuszba. Egy gyermekre váró házaspár nehézségeivel, próbatételeivel és a kiútkeresésével indul a történet. A gyanútlan néző még nem sejti a történet tragikumba fulladó végkimenetelét. Az áldásként érkező csoda, a gyermek lesz a további gondok forrása, aki a sötétség után érkező fényt még sötétebbre változtatja. Csodagyerekként születik, mely egyben áldás és átok.

A mindennapi élet számos nehézsége elevenedik meg a képernyőn. A néző elsősorban a gyermektelenség nehézségeivel szembesül. A gyermekáldásért a házastársak mindent megtesznek, az anyagi gondok ellenére is.

A történet a továbbiakban bemutatja, hogyan tudja a család az extrém körülményeket feldolgozni, vagy éppen fel nem dolgozni. A születendő gyermek, aki a problémák eloszlatására hivatott, újabb bonyodalmakat hoz magával, melyekkel a szülők képtelenek megbirkózni. Az édesanya azt szeretné, hogy a gyermek a pocsolyában ugráljon, ehelyett azonban a homokozóban a homok kémiai összetételét vizsgálja, magányosan, elzárkózva, játszadozó pajtásai elől.

Megjelenik a szorongás, elsősorban a férj szorongása, melyet adott esetben nevezhetünk kisebbségi komplexusnak is. A féltékenységet – melyet a „nem vagyok elég jó” gondolata érlel – tetőzi a gyermeknemzésre való képtelenség, majd pedig az apaság kudarca.

A film még egy fontos tényezőre hívja fel a figyelmet: a közösség és a barátok szerepére. Ők azok, akik segíthetnének oldani a feszültséget, jó szóval, tanáccsal kinyilvánítva támogatásukat. Az ilyen kapcsolatok megjelenítése a film esetében egy házaspárra korlátozódnak, akik képtelenek felvenni a csodagyermek ritmusát, elhessegetik a nem mindennapi nehézségekkel küzdő család problémáit. A segítő jobb helyett az elzárkózást választják, magányába zárva ezzel a segítségért kiáltó édesanyát.

Árnyaltan, ám mégis felvetődik a kérdés, mit tud kezdeni a társadalom a csodagyerekekkel. A tendencia azt mutatja, hogy az ilyen gyermekek sorsa a legtöbb esetben nem alakul olyan fényesen, mint ahogy azt várnánk. A népszerűség és a rivaldafény nem hoz boldogságot. Ellenkezőleg, a csodagyerek és vele együtt a család is szenved.

A gyermeknevelés feladataiba nem enged betekintést a film, csupán érezteti azok nehézségeit. Az okok és indokok részletes feltárása nélkül, csupán azok sejtetésével a kiútkeresés és a végső cselekedet részesei lehetnek a nézők.

A Verebes Kinga, Szabó Kira és Kacsur András főszereplésével megvalósult alkotás által egy elgondolkodtató, számos kérdést felvető és nem mindennapi történet jelenik meg a vásznon. Olyan cselekmények sorozata, melyben minden néző számára akad legalább egy ismerős rész. Rájövünk, hogy az élet mindig kiszámíthatatlan, s nem mindig látjuk reálisan cselekedeteink helyénvalóságát, jó vagy rossz döntéseink következményét.

A történet és a cím több szálon is kapcsolódik. A film eredeti címe Gólya. Ezt jelenti a golia, mely a régi magyar nyelvben a gólya megfelelője, s mely a jó szerencse, a gyermek születésének a jele. Közelíthetünk másrészt az Eztrag kifejezés felől, mely előre sejteti a tragédiába fulladó végkimenetelt, az új élet reménye által létrejövő nehézségek viszontagságait.

A Kárpátaljai Magyar Filmgyártásért Alapítvány az elmúlt évek során számos érdekes és értékes projektet hozott létre a filmkészítés, magyar nyelvű filmgyártás terén. Hat év alatt 14 filmmel lett gazdagabb a régió. Az Eztrag-golia a Magyarság Házának felkérésére és annak támogatásával valósult meg. A szöveg Kucsov Borisz, vajdasági író tollából ered. Filmes változatának forgatókönyvét Fehér Rita készítette.

Hírek

  • Hagyománytisztelet és folyamatos megújulás – Villásek-kiállítás a Munkácsy Mihály Magyar Házban

    A múlt század első évtizedeiben a kárpátaljai festőiskola létrehozásával nagyszerű kezdeményezés élére állt Boksay József és Erdélyi Béla. Az azóta eltelt bő száz esztendő bebizonyította, hogy a festőiskola újabb és újabb nemzedékeinek képviselői saját formanyelvüket megalkotva tudnak maradandót fel...

  • Kollégái és saját lelkiismerete hajszolták őrületbe az anyák megmentőjét

    Semmelweis Ignác 1865 nyarán a családjával barátja bécsi klinikáját látogatta meg. Mivel az úton elfáradt, elfogadta a felkínált vendégszobát. Pihenése után, amikor ki akart lépni az ajtón, ápolók közölték vele, hogy őrültként a döblingi elmegyógyintézetbe került. Amikor ellenállt, kényszerzubbonyt ...

  • Két kárpátaljai díj a kisvárdai színházfesztiválon

    Harminchatodik alkalommal szervezték meg a Magyar Színházak Kisvárdai Fesztiválját június 21-e és 29-e között – közölték a szervezők. A rendezvény a Kulturális és Innovációs Minisztérium, a Nemzeti Kulturális Alap, Kisvárda Város Önkormányzata és a Déryné Program által valósult meg.

  • Ikonikus mesefigurák miniszobrok formájában (2. rész)

    Talán nincs is olyan lokálpatrióta, aki ne hallott volna az ungvári miniszobrokról. A bronzból készült miniatűrök hamar Kárpátalja megyeszékhelyének népszerű látványosságává váltak. Az első ilyen alkotás 2010-ben tűnt fel az Ung folyó partján. Az azóta eltelt 14 év alatt több mint 60 miniszobor kész...

Események

Copyright © 2024 KMMI