Ezt a verset szeretem címmel indított pályázatot a Kárpátaljai Magyar Filmgyártásért Alapítvány (KMFA), melynek eredményhirdetésére és díjátadójára Beregszászban, a Pásztor Ferenc Közösségi Ház nagytermében került sor.
Írta: Hegedűs Csilla | Forrás: KISZó | 2021. július 04.
Ezt a verset szeretem címmel indított pályázatot a Kárpátaljai Magyar Filmgyártásért Alapítvány (KMFA), melynek eredményhirdetésére és díjátadójára Beregszászban, a Pásztor Ferenc Közösségi Ház nagytermében került sor.
A résztvevőket Bunda Rita, a KMFA elnöke köszöntötte.
– Hogy hogyan is kapcsolódik a Kárpátaljai Magyar Filmgyártásért Alapítvány egy szavalóversenyhez? Közel három évvel ezelőtt alakultunk, és az volt a célunk, hogy Kárpátalján létrehozzuk a magyar filmgyártást, és az fenn is tudjon maradni. Szerencsére most már a tizedik megrendezett filmünknél tartunk, viszont a megmaradásnak az ifjú nemzedék is része, hiszen kell, hogy valaki ezt folytassa. Az elmúlt két évben olyan tehetséges fiatalokat kerestünk, akik a videózásban jók,
most pedig olyan gyerekeket kutattunk, akik a szavalás, előadás terén tehetségesek, és akár gyerekszínészként is el tudják magukat képzelni – jegyezte meg Bunda Rita,
és örömmel konstatálta, hogy a videós szavalóversenyre sokan jelentkeztek, bátran mondták el a számukra legkedvesebb költeményt.
A szavalatokat háromtagú zsűri: Gál Natália, a Kárpátaljai Megyei Magyar Drámai Színház színművésze, Marcsák Gergely költő, a Kovács Vilmos Irodalmi Társaság alelnöke, és Riskó Márta, a Beregszászi Bethlen Gábor Líceum magyar nyelv és irodalomtanára. A versenyzőket három korcsoportban díjazták.
– Nagy örömömre szolgál, hogy újra ilyen tehetséges gyerekeket láthattam. Mindenki nagyon ügyes volt, a gyerekek megértették, olvasni, verset tanulni és előadni jó.
Rengeteg ügyes fiatal él itt, nagy akaraterővel és tehetséggel rendelkeznek – hangsúlyozta Gál Natália.
– A versenyzők versválasztása költészetünk sokszínűségét tükrözte, örülök, hogy nem csak klasszikusok, hanem kortárs költők versei is elhangzottak. A versmondások minősége természetesen változó volt, akadtak, akik megtalálták az arany középutat, színészi vénáról is árulkodó előadásmódban tolmácsolták a választott költeményt – magyarázta Marcsák Gergely.
– Ez a kezdeményezés jó alkalom, hogy megtaláljanak akár egy leendő színművészt, vagy költőt. Különösen fontos ez a 21. században, amikor a vizualitás dominál, hiszen szinte minden a digitális világról szól. Remélhetőleg ez átmeneti helyzet, hiszen nagyon fontos az írott szó, a szöveg szépsége, és különösképpen a líra – fogalmazott Szilágyi Mátyás, a beregszászi konzulátus főkonzulja.
A 7-10 évesek kategóriában Lázár Csenge harmadik, Fazekas Petra második, Vascsák Áron első helyezést ért el.
11-14 éves kategóriában Sass Eszter harmadik, Gogola Mária második, Hánka Dávid első helyezést ért el.
15-18 éves kategóriában Ábrány Gabriella harmadik, Kuruc Attila második, Bácskai Dorina első helyezést ért el.
Zárásként az Ullie együttes lépett fel a díjátadó ünnepségen.
A gyertyakészítés hagyományos technikáival ismerkedtek meg a Guti Gimnázium alsó tagozatos tanulói a Nagyberegi Tájházban október 30-án. A 23 fős csoport számára szervezett foglalkozás során a gyerekek nemcsak új kézműves ismereteket szerezhettek, hanem a tájház mindennapjaiba, egykori használati tá...
A háború árnyékában megélt mindennapok, a szülőföldhöz való ragaszkodás és az újrakezdés kérdései is középpontba kerültek az Irodalmi Kilátó legutóbbi rendezvényén október 29-én. Az eseménynek Magyarország Beregszászi Konzulátusa adott otthont. A programot a Magyar Értelmiségiek Kárpátaljai Köz...
Megnyílt a magyar népi kézművesség egyik legjelentősebb seregszemléje, az Élő Népművészet - XVIII. Országos Népművészeti Kiállítás a budapesti Néprajzi Múzeumban. Az ötévente megrendezett tárlat a Kárpát-medence legkiemelkedőbb kézműves alkotásait vonultatja fel, bemutatva a hagyományos mesterségek ...
Október 31. a reformáció emléknapja, arra emlékezve, hogy a hagyomány szerint 1517. október 31-én függesztette ki Luther Márton Ágoston-rendi német szerzetes, teológus a katolikus egyház megújulását követelő 95 reformtézisét a wittenbergi vártemplom kapujára – ezt tekintjük a reformáció kezdetének.