Írta: | Forrás: MTI | 2026. november 01.
Megnyílt a magyar népi kézművesség egyik legjelentősebb seregszemléje, az Élő Népművészet - XVIII. Országos Népművészeti Kiállítás a budapesti Néprajzi Múzeumban. Az ötévente megrendezett tárlat a Kárpát-medence legkiemelkedőbb kézműves alkotásait vonultatja fel, bemutatva a hagyományos mesterségek gazdagságát, a generációkon át öröklődő tudást és a kortárs népművészet sokszínűségét. A kiállítás 2027. április 11-ig látogatható.
A Hagyományok Háza MTI-hez eljuttatott közleménye szerint a nagyszabású rendezvény három intézmény együttműködésében valósult meg. A szakmai koordinációt a Hagyományok Háza végezte, az országos pályázatot a Népművészeti Egyesületek Szövetségével szoros együttműködésben szervezték meg, a válogatott alkotásoknak pedig a Néprajzi Múzeum ad otthont.
A két szervezet pályázatára egyéni alkotók és közösségek összesen mintegy hatezer munkával jelentkeztek. A beérkezett alkotásokból tavasszal és nyáron nyolc régiós kiállításon láthatott válogatást a közönség.
A bemutatók lehetőséget teremtettek arra, hogy a különböző vidékek mesterei saját térségükben is megismertessék munkáikat az érdeklődőkkel. A régiós seregszemlék Észak-Magyarország és a Felvidék, Erdély, Nyugat-Dunántúl és a Muraköz, Dél-Dunántúl, Közép-Magyarország, Közép-Dunántúl, Észak-Alföld, valamint Dél-Alföld és Vajdaság alkotóit fogták össze.
A budapesti országos kiállításon a régiós bemutatók legjobb munkáiból összeállított reprezentatív válogatás kapott helyet. A tárlat azonban nem csupán a kézműves tárgyakra irányítja a figyelmet: bemutatja azok készítőit, a mögöttük álló közösségeket és azt a tudást is, amelyet a mesterek továbbörökítenek.
A régiós kiállítások kettős szerepet töltöttek be. Egyrészt az országos válogatás előkészítését szolgálták, másrészt önálló kulturális eseményekként hívták fel a figyelmet a helyben élő alkotókra, munkáikra és a térségek kulturális arculatát meghatározó hagyományokra.
A kiemelkedő teljesítményeket szakmai zsűri értékelte, a legjobb alkotókat pedig díjakkal ismerték el.
Az országos tárlat kurátora Beszprémy Kata, társkurátorai Benedek Krisztina és Péter Szidónia. A kiállítók Magyarország különböző tájairól, valamint a Kárpát-medence határon túli magyar közösségeiből érkeztek.
A szervezők célja, hogy a pályázat és a kiállítás olyan új kézműves tárgyak létrehozására ösztönözze az alkotókat, amelyek esztétikai és gyakorlati szempontból egyaránt illeszkednek a mai életkörülményekhez.
Hirdetés
Ennek megfelelően a népművészetet nem pusztán megőrzendő örökségként mutatják be, hanem olyan folyamatosan fejlődő alkotói kultúraként, amely a jelenkor igényeire is képes válaszolni.
Az egyéni mesterek mellett alkotópárosok és közösségi műhelyek is bemutatkoznak. A szervezők ezzel azt kívánják érzékeltetni, hogy a hagyományos kézműves tudás megőrzése és továbbadása nemcsak egyéni alkotói munka, hanem közösségi teljesítmény is.
Az Élő Népművészet kiállítás anyagát nyolc hívószó köré rendezték: közösség, mesterség, érték, ünnep, tájak, természet, most és játék.
Ezek a témák különböző nézőpontokból világítják meg a népművészet mai jelentőségét, és azt, hogy a kézműves tárgyak milyen sokféle szállal kapcsolódnak a mindennapi élethez, az ünnepekhez és a kulturális identitáshoz.
A kiállítás így egyszerre ad átfogó képet a magyar népi kézművesség jelenéről, valamint azokról az alkotókról és közösségekről, akik a hagyományos mesterségbeli tudást a következő nemzedékek számára is továbbadják.
Az Élő Népművészet - XVIII. Országos Népművészeti Kiállítás 2027. április 11-ig tekinthető meg a budapesti Néprajzi Múzeumban. A programról további információk a Hagyományok Háza honlapján találhatók.
Az országos seregszemle előkészületeiről a Kárpátinfo.net már a pályázati időszakban beszámolt. A XVIII. Élő Népművészet pályázatának meghirdetésekor a szervezők a Kárpát-medence valamennyi térségéből várták a népi kézművesek munkáit. A felhívás külön hangsúlyt helyezett az együttműködésre, a közösségi alkotásra és a hagyományos formák kortárs alkalmazására.
A rendezvénysorozat korábbi állomása, a XVII. Országos Népművészeti Kiállítás 2021-ben a Hagyományok Házában kapott helyet. Akkor több mint másfél ezer alkotást válogattak be az országos tárlatra, amelyen egyéni mesterek, szakkörök és alkotóközösségek mutatták be munkáikat. A kiállítás szintén a Kárpát-medence népi kézműves kultúrájának sokszínűségét állította középpontba.
A hagyományos tudás megőrzésének és továbbadásának kérdésével foglalkozik a Népművészeti Jelentés 2026 is. A Hagyományok Háza kutatása szerint a népi kézművesség iránt továbbra is erős a társadalmi érdeklődés, ugyanakkor a szakmai képzés rendszere hiányos. A jelentés külön vizsgálja Erdély, a Felvidék, Kárpátalja és a Vajdaság népművészeti közösségeinek helyzetét.
A tárgyak és a közösségi emlékezet kapcsolatát mutatja be a Mesélő tárgyak című kiállítás, amely a Kárpát-medence harminchat közösségének történetét idézi fel egy-egy jellegzetes alkotáson keresztül. A Hagyományok Háza Hálózat és a Magyar Népi Iparművészeti Múzeum kezdeményezése a hagyományos tárgyakat digitális bemutatóval kapcsolja össze, közelebb hozva a látogatókhoz a mögöttük álló mesterségeket és történeteket.
A kortárs népi kézművesség másik jelentős eseménye a XXIV. Országos Szőttespályázat kiállítása, amely 2026 szeptemberében nyílt meg Hevesen. A tárlat a Kárpát-medence szőtteshagyományából merítő alkotásokat mutatja be, köztük vászonszőtteseket, szőnyegeket és öltözékeket. A rendezvény célja ugyancsak az, hogy a hagyományos technikák és motívumok a mai tárgykultúrában is tovább éljenek.
Megnyílt a magyar népi kézművesség egyik legjelentősebb seregszemléje, az Élő Népművészet - XVIII. Országos Népművészeti Kiállítás a budapesti Néprajzi Múzeumban. Az ötévente megrendezett tárlat a Kárpát-medence legkiemelkedőbb kézműves alkotásait vonultatja fel, bemutatva a hagyományos mesterségek ...
Október 31. a reformáció emléknapja, arra emlékezve, hogy a hagyomány szerint 1517. október 31-én függesztette ki Luther Márton Ágoston-rendi német szerzetes, teológus a katolikus egyház megújulását követelő 95 reformtézisét a wittenbergi vártemplom kapujára – ezt tekintjük a reformáció kezdetének.
Október 28-án tartotta 2026. évi közgyűlését a Kárpátaljai Magyar Akadémiai Tanács (KMAT) a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Egyetemen, az intézmény jubileumi rendezvénysorozatának keretében. A hibrid formában megtartott tanácskozáson beszámoltak az elmúlt időszak tevékenységéről, átadták az id...
Október 28-án este a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Egyetem átriumában mutatták be Bokor Attila Romzsa Tódor püspök életét és mártírhalálát feldolgozó filmjét. A Beregszászi Keresztény Értelmiségiek Szövetsége, a Kárpátaljai Megyei Magyar Drámai Színház és az Ortutay Elemér Görögkatolikus Sza...
