Írta: | Forrás: mult-kor.hu | 2021. december 26.
A frigyláda alighanem a történelem legkeresettebb ereklyéje. A sokak által a zsidó-keresztény kulturális örökség részeként számon tartott, de alapvetően a zsidó hagyományhoz kötődő tárgynak a Kr. e. 1. évezred közepén veszítették el a nyomát. Azóta a legkülönfélébb elméletek keltek szárnyra a szövetség ládájának hollétét illetően, amely az 1980-as években Indiana Jones révén az addiginál is szélesebb körben került az érdeklődés homlokterébe. De mit tudhatunk valójában a szent ereklyéről?
Hét nappal azután, hogy Izrael népe az Egyiptomból való kényszerű távozás után megkezdte viszontagságos útját az ígéret földje után kutatva, Isten felszólította vezetőjüket, Mózest: készítsen egy ládát számára. Az utasítások szerint a kívül és belül arannyal bevont ládát akáciából kellett elkészíteni, az „engesztelés táblájára” (vagyis a láda fedelére) pedig két – szintén aranyból készült – kerubot kellett elhelyezni.
Bár az Ószövetségben pontos leírást olvashatunk a szövetség ládájának kinézetéről, csak kevés művészi ábrázolását ismerjük. Az izraeli Kafarnaumban a Frigyláda nevet viselő dombormű egy négy kerékre szerelt furcsa építményt ábrázol, amelyen a láda mellett Salamon templomát is megjelenítették.
A chartres-i katedrális északi kapujának egyik pillérén található lapos dombormű szintén négy kerekű ládaként ábrázolja a szent tárgyat, amelynek belső tartalma is látható. Jean Fouquet 1475 táján keletkezett munkájához, az Antiquités judaïques-hez készített illusztráción Jerikó elfoglalása alkalmával jelenik meg, a kerubokat azonban furcsa módon lehagyták a képről.
A frigyládát a bizonyság ládájának is nevezik, mivel arra volt hivatott, hogy befogadja a „bizonyságot”, vagyis az Isten által a zsidó népnek adományozott Tízparancsolat két kőtábláját. Ám a frigyláda jóval többet jelentett, mint egyszerű tárolóeszközt: Izrael népe vándorlásai során magával vitte a szent ládát, amely így számukra mindenekelőtt Isten jelenlétének jelképévé vált.
Fontos szerepe volt a fedélnek is, amely elrejtette az illetéktelen szemek elől a láda tartalmát, valamint szent területként is funkcionált. A rajta álló két kerubnak az volt a feladata, hogy behatárolja azt a teret, amelyben Isten időről időre megjelenhet, hogy parancsait tolmácsolja a kiválasztott nép felé. A frigyláda tehát közvetítő szerepet is játszott Isten és az emberek között.
A hagyomány szerint a szent láda emellett képes volt feléleszteni az izraeli nép erejét. A „régi izraeliek” – ahogy Sámuel nevezi őket – a frigyládához fordultak a filiszteusokkal való összecsapásaik alkalmával, a tengeri nép seregei pedig valóban az isteni jelenléttel és védelemmel azonosították a bizonyság ládáját. Bár a filiszteusok végül megkaparintották az ereklyét, az csak bajt hozott rájuk: az alatt a hét hónap alatt, amíg a birtokukban volt, a szent tárgy útját halálos rettegés kísérte.
A ládát először Asdódba, majd Gátba vitték, de miután ennek következtében mindkét város lakosságát daganatos megbetegedések sújtották, a következő állomás, Ekrón lakói már felzúdultak a félelmetes hírű láda érkezésének hírére. A véget nem érő csapások után a filiszteusok jobbnak látták, ha visszajuttatják a ládát a zsidóknak.
Jóllehet a frigyládát emberi kéz alkotta, szerepe megközelíthetetlenné és érinthetetlenné tette. A Krónikák I. könyve elbeszéli, hogy egy Uza nevű kocsihajtó egyenesen életével fizetett, amikor meg merészelte érinteni a frigyládát, amikor az majdnem leesett Kirját-Jearimból való elszállítása alkalmával. Még maga Dávid király is megdöbbent az isteni büntetés szigorúságán.
A frigyláda az apokalipszis víziója során is rettegett hatalmú tárgyként jelenik meg: „Megnyílt az égben az Isten temploma, és láthatóvá vált a szövetség ládája a templomban. Erre villámlás, égzengés, földrengés és nagy jégeső támadt.” – olvashatjuk a Jelenések könyvében.
A bizonyság ládája mindezek mellett azonban elsősorban arról vált ismertté, hogy segítette Izrael népét az ígéret földjének meghódításában. Mögötte haladni annyit jelentett, mint az isteni hatalom által támogatva menetelni.
A Jordán partjához érve az izraeliek a ládához fordultak, hogy át tudjanak kelni a folyón. Amint a frigyládát tartó papok beléptek a folyó vizébe, a Jordán kettévált, hogy Izrael népe száraz lábbal kelhessen át. A zsidók Jerikó ostromakor is a ládához fordultak, és segítségével a hetedik napon végül bevették a várost.
A századok során a hívők frigyláda hatalmába vetett hite alig változott. A hagyomány szerint II. Ménélik etióp császár még az 1896-os adouai ütközetnél is az akszúmi láda segítségére támaszkodott, amelyet egy történelmileg mélyen gyökerező legenda az eredeti frigyládának tart.
Az etióp hadsereg – a várakozások ellenére – végül megnyerte az olaszok ellen vívott csatát. Ezután nem maradt kétségük afelől, hogy a csodát a ládának köszönhetik.
A frigyláda hosszú időn keresztül elkísérte Izrael népét vándorlásai során. Jerikó bevétele után a hagyomány szerint Józsué átszállíttatta Ai városába, majd az Ebal-hegyre. Sámuel I. könyve szerint a frigyláda Silóban is megfordult, ahonnan Afekbe szállították át, hogy segítse Izrael népét a filiszteusok ellen, akik azonban – ahogy azt már említettük – megkaparintották és városról-városra szállították. A láda ezután Kirjat-Jearimba került.
Dávid király volt az, aki „az ezres és százas csoportok vezetőivel és a vezérekkel” egyetértésben elhatározta, hogy elszállítja a frigyládát Jeruzsálembe, amit végül a szállításra az Úr által felhatalmazott leviták segítségével meg is tett.
A szent tárgyat Dávid fia, Salamon az Isten dicsőségére általa építtetett csodálatos templom belső részében kialakított szentélyben, két, olajfából készített kerub alatt helyezte el. A templom ezáltal – a frigyláda fedeléhez hasonlóan – az isteni jelenlét és hatalom megnyilatkozásának helyszínévé vált.
A jeruzsálemi templomban való elhelyezése után a frigyláda sorsa a homályba vész. Némelyek úgy vélik, hogy Sesonk egyiptomi fáraó kaparinthatta meg a Kr. e. 10. század második felében az Izraeli Királyság ellen intézett támadások során, ám valószínű, hogy Jeruzsálemet nem érintették ezek a betörések.
A Kr. e. 8. században Jóás izraeli király hadserege már valóban elfoglalta és kifosztotta Jeruzsálemet (a város ekkoriban Júdea részét képezte), de nem tudni, hogy az uralkodó megkaparintotta-e a frigyládát.
Nabukodonozor babiloni király csapatai Kr. e. 587-ben lerohanták a várost és feldúlták Salamon templomát, de a királyi archívumok a városból hozott zsákmány felsorolásakor nem említik a frigyládát. II. Kürosz perzsa király néhány évtizeddel később kiszabadította a zsidókat a babiloni fogságból, a láda azonban ekkor sem szerepelt a Jeruzsálembe visszaszállított értékes javak listáján.
Elképzelhető, hogy létezett egy, a templom alatt kialakított helyiség, melyet Salamon kifejezetten a frigyládát fenyegető támadások esetére épített volna? Mindössze egyetlen forrás, a Makkabeusok apokrif könyve utal arra, hogy Jeremiás próféta a Nébó-hegyen helyezte biztonságba a ládát Jeruzsálem Kr. e. 6. századi megszállásakor: „A próféta isteni sugallatra elrendelte, hogy a sátort és a szövetség ládáját vigyék utána. Aztán fölment arra a hegyre, amelyre Mózes ment az Istentől örökségül kapott földet megnézni. Megérkezvén Jeremiás talált egy barlangszerű lakóhelyet, oda vitte a sátort, a szövetség ládáját és az illatáldozat oltárát. Aztán eltorlaszolta a bejáratot” – olvashatjuk a Makkabeusok II. könyvében.
Vannak, akik úgy vélik, a frigyláda Salamon templomában maradt Manassé júdeai király uralkodásáig, vagyis a Kr. e. 7. századig. A teória szerint ekkor Asszuánba, majd a szudáni Meroéba szállították. Elképzelhető, hogy a láda tárolására építettek egy másik templomot a Nílus menti Elephantiné szigetén, ahol két évszádon át maradt, majd a Kr. e. 5. században Etiópiába, a Tana-tó egyik szigetére szállították. Számos hívő úgy véli, hogy az eredeti frigyládát jelenleg az akszúmi Miasszonyunk Sioni Mária-templomban őrzik, ahol egyedül a templomőr láthatja.
Egy másik elmélet szerint a frigyláda Tutanhamon sírjának kincsei között van, és akad, aki úgy gondolja, hogy a chartres-i katedrális alatt van eltemetve. Bár a ládával kapcsolatos legendák sokszínűsége arra utal, hogy a szent ereklye valószínűleg örökre elveszett, mégis kutatók tucatjai indulnak újra és újra a keresésére – mindhiába. Létezéséről mind a mai napig semmiféle bizonyíték sem látott napvilágot.
A Makkabeusok II. könyvéből fentebb idézett szövegrészlet alapján egy kutatócsoport még a jordániai Nébó-hegy környékén is ásatásokba kezdett, azonban nem járt sikerrel. A nyolcvanas években az eredeti foglalkozása szerint altatásoknál segédkező Ron Wyatt amerikai régész azt állította, hogy sikerült megtalálnia a frigyládát egy mára betemetett föld alatti járaton keresztül. Állítása szerint lefényképezte a kincset, ám a felvételek előhíváskor rendkívül homályosak lettek.
A láda mindmáig feszültségek forrása. A jeruzsálemi Templom-hegyet felügyelő muszlim hatóság már többször is megvádolta Izraelt azzal, hogy alagutat fúr a szent hegy belsejébe, hogy megkeresse és biztonságos helyre szállítsa a frigyládát.
Még nem érkeztünk el a Jeremiás próféta által vizionált korszakba, amikor a szent tárgy feleslegessé válik, és teljesen kitörlődik az ellenségeskedéssel felhagyó emberek emlékezetéből: „És ha majd megsokasodtok és megszaporodtok a földön azokban a napokban, azt mondja az Úr, nem mondják többé: Az Úr szövetségének ládája! Szívére se veszi senki, rá se gondolnak, meg sem látogatják, és nem készítik meg újra.” – olvashatjuk Jeremiás próféta könyvében.
Az indulatok tehát nem csillapodnak, a bizonyság ládájának hollétét pedig továbbra is homály fedi. Vannak, akik azt állítják, hogy a frigyládát egyenesen felsőbb hatalom védelmezi – politikusok, vagy talán Isten maga. Lehet, hogy csupán a nagyközönség számára veszett nyoma évszázadokkal ezelőtt?
Vidékünk egyetlen más középkori erődítménye sem járt be olyan kacskaringós történelmi utat, mint az ungvári vár. Háromszor, három különböző helyen építették fel, teljesen más várépítési stílusokban, és legutolsó, mai helyén is számos átalakítást ért meg. Ismerkedjünk hát meg kalandos történetével!
A Kárpátaljai Népfőiskolai Egyesület számára kiemelten fontos, hogy a fiatal generációk megismerjék és továbbvigyék szűkebb pátriánk kulturális örökségét. Ennek jegyében jelent meg idén legújabb kiadványunk, Tóthné Espán Margaréta Asztélyból perecet, Beregről szőttest, Csongorról seprűt – ...
Tóth Péter Lóránt kunszentmiklósi versvándor-tanár több mint egy évtized alatt huszonhárom országba, közel nyolcszáz településre jutott el, hogy sok százezer diáknak és felnőttnek közvetítse a magyar irodalmat. Kárpátaljára már tizenhárom éve rendszeresen ellátogat, megyénkben közel nyolcvan települ...
Pontosan nyolcvanegy éve, 1945. augusztus 6-án, reggel 08:15-kor felrobbant egy több százezres japán nagyváros, Hirosima felett az Enola Gay nevű B-29-es bombázóból kioldott, Little Boy nevű, nukleáris töltetű bomba. Mintegy 70–80 ezren azonnal meghaltak, majd újabb 70 ezer ember vesztette életét rö...
