Este már a feltámadást ünneplik a keresztények

Írta: | Forrás: MTI | 2024. március 30.

Nagyszombaton az esti vigília szertartással kezdetét veszi a húsvét, a kereszténység legnagyobb, Jézus feltámadását hirdető ünnepe.

Este már a feltámadást ünneplik a keresztények

A Magyar Katolikus Püspöki Konferencia MTI-hez eljuttatott közleménye szerint húsvét éjszakáján, az egyház talán legszebb ünnepén a liturgia szimbólumaiban megjelenik a fény és a sötét, a tűz és a víz, a nap és a csillagok, hogy „együtt magasztalják a feltámadott Krisztust, aki legyőzte a sötétséget, a halált”.

A vigília szertartása négy, jól elkülönülő lényegi részből áll: a fény liturgiájából, az igeliturgiából, a vízszentelésből és az áldozati liturgiából. A jelenlegi liturgikus rend a IV. századra vezethető vissza.

A liturgia abban a sötétben kezdődik, amely a világra borult Krisztus halála után, amikor úgy látszott, hogy a halál legyőzte az életet, a bűn legyőzte Krisztust. Ebben a sötétben gyullad meg a remény: Krisztus feltámadásának fénye – írták.

A húsvéti vigília a templom előtt, a tűzszentelés szertartásával kezdődik. Erről az új tűzről gyújtják meg a húsvéti gyertyát, amely Jézus testét szimbolizálja, benne a Jézus halálos sebeit jelző tömjénszegekkel. Ezután a pap elindul a fénnyel a sötét templomba és három lépésben „szétosztja” Krisztus világosságát a híveknek, akik a húsvéti gyertyáról meggyújtják saját gyertyáikat.

A húsvéti örömének elhangzása után kezdődik az igeliturgia, amely végigvezeti a híveket az üdvösségtörténet nagy állomásain, eljutva az Újszövetségig. Ekkor felhangzik a Glória, Isten dicsőítése és ismét megszólalnak a nagycsütörtök óta hallgató harangok.

 A szentleckét követően az ünnepélyes alleluja Isten népének ujjongó örömét fejezi ki.

Az evangélium Jézus feltámadását, az igazi örömhírt hirdeti.

Az evangélium után következik a keresztkútnál végzett vízszentelés, közben a mindenszentek litániáját éneklik a hívek. A katolikus templomokban ősi hagyományt követve általában húsvét vigíliáján, a nagyszombati szertartás során keresztelik meg a felnőtteket. Ha nincsenek keresztelendők, a közösség akkor is megújítja a keresztségben tett fogadalmait.

A szertartás ezután a szentmise szokott rendje szerint folytatódik.

A szentmise után a feltámadási körmenettel a hívők ünneplése kilép a templom falai közül, és a világnak hirdeti a feltámadás örömét.

Hírek

  • Kárpátaljai Magyar Irodalmi Napok – Író-olvasó-találkozók Munkácson, Ungváron, Csapon és Nagydobronyban

    A Magyar Értelmiségiek Kárpátaljai Közössége (MÉKK) november 20–23. között ismét megrendezte a Kárpátaljai Magyar Irodalmi Napok rendezvénysorozatot az Együtt. Irodalom–művészet–kultúra–humán tudományok című folyóirat, valamint a Kovács Vilmos Irodalmi Társaság (KVIT) itthon maradt szerzőinek közrem...

  • Shrek Tímea: „… látom az emberekben a jót, de ugyanakkor a rosszat is.”

    Közvetlen, pozitív természetű, igyekszik a rosszban is megtalálni a jót. Munkája iránt elkötelezett, azt becsülettel, szívvel-lélekkel végzi. Szabad idejét a legszívesebben családja körében tölti, és természetesen az írást sem hanyagolja el, téma mindig akad… A Kárpáti Igaz Szó Kulcslyuk rovatá...

  • Párizsi tárlaton állították ki a kárpátaljai magyar fotóművész képeit

    Dorohovics Mihály fotóművész, a Kalderari romák egyedülálló kultúrája című fotósorozatát a Párizsban megrendezett State of the World 2024 fotókiállításon mutatták be. Az ungvári fotográfus közösségi oldalán számolt be arról, hogy személyesen volt jelen a francia fővárosban a kiállítás megn...

  • Kétnyelvű útikönyvet mutattak be Beregszászban

    A Kárpátaljai Magyar Turisztikai Tanács (KMTT) gondozásában jelent meg a Bakancsra fel! Túralehetőségek Kárpátalján című útikönyv. Horváth Zoltán szerző, a KMTT Aktív Turizmus Szakbizottságának elnöke az előszóban a következőképpen fogalmazott: „A bakancsos turizmus, túrázás, természetjárás nem csup...

Események

Copyright © 2024 KMMI