Nagyszombaton az esti vigília szertartással kezdetét veszi a húsvét, a kereszténység legnagyobb, Jézus feltámadását hirdető ünnepe.
Írta: | Forrás: MTI | 2024. március 30.
Nagyszombaton az esti vigília szertartással kezdetét veszi a húsvét, a kereszténység legnagyobb, Jézus feltámadását hirdető ünnepe.
A Magyar Katolikus Püspöki Konferencia MTI-hez eljuttatott közleménye szerint húsvét éjszakáján, az egyház talán legszebb ünnepén a liturgia szimbólumaiban megjelenik a fény és a sötét, a tűz és a víz, a nap és a csillagok, hogy „együtt magasztalják a feltámadott Krisztust, aki legyőzte a sötétséget, a halált”.
A vigília szertartása négy, jól elkülönülő lényegi részből áll: a fény liturgiájából, az igeliturgiából, a vízszentelésből és az áldozati liturgiából. A jelenlegi liturgikus rend a IV. századra vezethető vissza.
A liturgia abban a sötétben kezdődik, amely a világra borult Krisztus halála után, amikor úgy látszott, hogy a halál legyőzte az életet, a bűn legyőzte Krisztust. Ebben a sötétben gyullad meg a remény: Krisztus feltámadásának fénye – írták.
A húsvéti vigília a templom előtt, a tűzszentelés szertartásával kezdődik. Erről az új tűzről gyújtják meg a húsvéti gyertyát, amely Jézus testét szimbolizálja, benne a Jézus halálos sebeit jelző tömjénszegekkel. Ezután a pap elindul a fénnyel a sötét templomba és három lépésben „szétosztja” Krisztus világosságát a híveknek, akik a húsvéti gyertyáról meggyújtják saját gyertyáikat.
A húsvéti örömének elhangzása után kezdődik az igeliturgia, amely végigvezeti a híveket az üdvösségtörténet nagy állomásain, eljutva az Újszövetségig. Ekkor felhangzik a Glória, Isten dicsőítése és ismét megszólalnak a nagycsütörtök óta hallgató harangok.
A szentleckét követően az ünnepélyes alleluja Isten népének ujjongó örömét fejezi ki.
Az evangélium Jézus feltámadását, az igazi örömhírt hirdeti.
Az evangélium után következik a keresztkútnál végzett vízszentelés, közben a mindenszentek litániáját éneklik a hívek. A katolikus templomokban ősi hagyományt követve általában húsvét vigíliáján, a nagyszombati szertartás során keresztelik meg a felnőtteket. Ha nincsenek keresztelendők, a közösség akkor is megújítja a keresztségben tett fogadalmait.
A szertartás ezután a szentmise szokott rendje szerint folytatódik.
A szentmise után a feltámadási körmenettel a hívők ünneplése kilép a templom falai közül, és a világnak hirdeti a feltámadás örömét.
Rangos nemzetközi díjjal ismerték el Demes Sándor ungvári származású kutató munkáját. A HUN-REN Atommagkutató Intézet (ATOMKI) fiatal szakembere az Amerikai Csillagászati Társaság Laboratóriumi Asztrofizikai Osztályának Early Career Award elismerését kapta, amelyet évente mindössze egy kutatónak íté...
Magyarországi támogatással és a helyiek összefogásával hozták rendbe az ilosvai magyar temetőt, amelynek állapota az elmúlt években jelentősen leromlott. A felújított sírkertben október 31-én megemlékezést tartottak, amelyen az egykor a városban élő magyar közösség elhunyt tagjai előtt tisztelegtek.
Amikor Ungváron az orosz vagy szovjet vonatkozású utcák átnevezéséről beszéltek 2022 tavaszán, az egyik javaslat az volt, hogy a belvárosban található Krilov utcát nevezzék át Laudon István utcára. Ezután a közösségi médiában kritikák özöne támadt: „Nevezzük el az összes utcát Istvánokról”, „Kitörik...
A Munkácsy Mihály Magyar Ház ismét különleges eseménynek adott otthont. Október 29-én a nagyteremben nem volt szabad hely, s ez nem véletlen, hiszen ezúttal Farkas Sándor zongoraművész látogatott el szülővárosába, hogy barátok, egykori kollégák, ismerősök számára teremtsen különleges hangulatot. Zon...