Erősödő tudományos és közművelődési tevékenység

A Vajdasági Magyar Művelődési Intézet helyzetéről Hajnal Jenő igazgató nyilatkozott a Magyar Szónak. A VMMI legfontosabb feladatai közé tartozik a délvidéki magyar könyv-, kép- és levéltári gyűjtemény, vagyis a dokumentációs központ kialakítása, a magyar közművelődési információs hálózat működtetése, továbbá szakemberek képzése és továbbképzése, kulturális közösségfejlesztő tevékenységek elősegítése

, valamint anyaországi és nemzetközi kapcsolatok ápolása a feladatkörébe tartozó területeken. Hajnal Jenő igazgatóval beszélgettünk.
– Hogyan látja, betölti az intézet azt a feladatkört, amit ráruháztak megalapításakor?
– Az idén már úgy érzem, hogy a Vajdasági Magyar Művelődési Intézet mind nagyobb szerepet tud betölteni ebben a közösségben. Elsősorban a közművelődési tevékenység terén léptünk nagyot, hiszen számos olyan rendezvényt szerveztünk, amely nemcsak itthon, hanem a határon túl is nagy visszhangra talált. Az egyik az irodalmi, képzőművészeti, fotó- és filmművészeti karaván volt, amely az egész Kárpát-medencében nagy tetszést aratott, sőt, az erdélyi, a kárpátaljai és a muravidéki alkotóműhelyek vajdasági bemutatkozásának is nálunk volt igazán nagy sikere. Mintegy ötven helyen mutatkoztak be a műhelyek tagjai. A másik fontos része tevékenységünknek párját ritkítja, hiszen az elmúlt másfél évtizedben nem adódott lehetőség ilyen nagyszabású könyvtárosképzések megszervezése. A Könyvtári Intézet támogatásával márciusban Biblioterápia címmel hívtuk össze könyvtárosainkat, áprilisban többnapos csapatépítő tréninget szerveztünk, májusban A könyvtár mint közösségi tér címmel tartottunk továbbképzést. Ezek mind akkreditált tanfolyamok voltak. Fontos kiemelnem, hogy a 2010/2011-es iskolaévben két pedagógus-továbbképzésre is jogosultságot nyertünk: az egyik A magyar népmese, azaz a hagyományos mesemondás elmélete és gyakorlata, valamint a Népmesék nyomán elnevezésű, amelynek keretében az érdeklődők a mesefeldolgozást sajátíthatják el a drámapedagógia módszerével.
– Fölkarolták az amatőr- és diákszínjátszókat is.
– A vártnál is jobban sikerült a nyári amatőr rendezői és színészképzésünk. Óriási volt az érdeklődés, több csoportban foglalkoztattuk a fiatalokat, hála annak az együttműködési formának, amely a Kárpát-medencei Közművelődési Kerekasztal alapján működik, és amelynek a miénken kívül a kárpátaljai, a felvidéki, a muravidéki és az erdélyi magyar művelődési intézet a tagja. Velük együttműködve értük el, hogy szinte minden régióból (még Horvátországból is) jöttek a képzésünkre. Az együttlétnek, a műhelymunkának ez a formája, ahol a részvevők reggeltől késő éjszakáig közösen dolgoztak és beszélgettek, arról árulkodott, hogy sokan ennek a művészeti ágnak szeretnék szentelni az életüket.
– Három éve a Magyar Tudomány Ünnepe alkalmából a Művelődési Intézetben is tanácskozást szerveztek. Aztán elmaradt a rendezvény. Az idén megtartják?
– Két évvel ezelőtt olvasási konferenciát is szervezetünk. Tény viszont, hogy Történelmi tudat – kulturális emlékezet című, három évvel ezelőttitanácskozásunk anyagát könyv formájában is megjelentettük. Az idén ismét a MTA Etnikai-nemzeti Kisebbségkutató Intézetével közösen szervezzük a Magyar Tudomány Ünnepe rendezvénysorozat keretében, amelynek kiemelt témája ezúttal a Tudományközi, több tudományág együttműködéséből eredő, arra jellemző kutatások és elméletek bemutatása lesz. A konferenciát november 5-én és 6-án tartjuk Egyén és közösség címmel. Nagy öröm számunkra, hogy mintegy harminc előadót kértünk föl, és eddig már huszonöten visszajeleztek, hogy elfogadták a meghívást.
Ehhez kapcsolódik, hogy megkeresett bennünket a magyarországi Kisebbségkutatás című folyóirat főszerkesztője egy igen aktuális témával: az intézet külső munkatársait a kettős állampolgársággal kapcsolatos kérdések megvitatására kérte fel. Badis Róbert, Hódi Sándor, Korhecz Tamás, Mák Ferenc, Ózer Ágnes, Papp Richárd, Pejin Attila és Talpai Lóránt tanulmányai igyekeztek választ keresni az utóbbi évek ezzel kapcsolatos dilemmáira. Az írások a folyóirat tematikus számában jelentek meg.
– Egyre bővül a honlapjuk.
– Nemrég a sajtófigyelőnk lett gazdagabb. Ott a szerbiai médiában megjelent, ránk, vajdasági magyarokra vonatkozó cikkek válogatását találhatják meg az érdeklődők. A nyomtatott sajtóanyag napi frissítésben már fönn van, és a televíziós anyagnak is megtekinthető már egy része. A honlapunknak ez a rovata kétnyelvű. Még egy nagy munkát vállaltunk. A szerbhorvát–magyar nagyszótár digitalizálását végeztük el, tehát a papírforma mellett most már elektronikus formában is elérhető lesz a mintegy százhúszezer szócikk. Így az újvidéki Magyar Tanszék munkatársai folyamatosan bővíthetik a meglevő anyagot, valamint előkészítettük azt arra is, hogy bármikor megjelentethető legyen nyomtatott formában. A szótár elektronikus változata egyelőre nem elérhető a nyilvánosság számára, még teszteljük, de akár egy hónapon belül publikussá válhat.
– Kiadói tevékenységük is igen reprezentatív. Elismerések sora jelzi, hogy szép, minőségi könyveket jelentetnek meg.
– Míg 2006-ban csak egy könyvet jelentettünk meg a Forum Könyvkiadóval közösen, 2009-ben már tizenegy könyvet tudtunk kiadni. Ebben az évben is több kötetünk látott napvilágot, ezeket most nem sorolom fel, de érdemes megemlíteni, hogy szerkesztés alatt áll a Dudás Gyula szerkesztésében készült Bács-Bodrog vármegye egyetemes monográfiája, hiszen jövőre ünnepeljük a polihisztor születésének százötvenedik évfordulóját. Az ötvenhatos évfordulóra pedig Hegedűs Attila könyvét adjuk ki. Pénovátz Antal ismert néprajzkutatónk, pedagógusunk az idén ünnepli hetvenötödik születésnapját, ebből az alkalomból jelentetjük meg Topolyáról szóló tanulmányait. Az utóbbi időben mind nagyobb érdeklődés mutatkozik meg a tényirodalom, az önéletírások iránt. Tervünk, hogy ezekből a szövegekből, amelyeket eddig jórészt csak folyóiratokban olvashattak, sorozatot indítunk. Ennek a kezdőkötete Zabosné Geleta Piroska naiv önéletírása, aki ha élne, most ünnepelné századik születésnapját, és a horgosiak éppen a hétvégén emlékeznek meg róla. Ezt a könyvet, amelyet annak idején Burány Béla rendezett sajtó alá, még az idén szeretnénk újra kiadni.