Írta: F.A | Forrás: Kárpáti Igaz Szó | 2011. január 25.
A Magyar Újságírók Kárpátaljai Szövetsége (MÚKSZ) és a Kárpáti Igaz Szó szerkesztősége az Erkel Ferenc Emlékév jegyében tavaly novemberben Erkel és a nemzeti romantika címmel esszépályázatot hirdetett. A vetélkedőre a középiskolások és a felsőoktatási tanintézetekben tanuló diákok pályamunkáit vártuk. Előnyben részesítettük azokat a dolgozatokat, amelyek valamilyen módon kapcsolódtak a kortárs művészetekhez – zene, színház, irodalom stb.
–, illetve szűkebb pátriánkhoz. Nos, úgy tűnik, a feladat nem bizonyult könnyűnek, hiszen felhívásunkra igen kevés, a versenyszabálynak megfelelő pályamunka futott be.
Mivel terjedelmi megkötést nem szabtunk, olyan dolgozatok is érkeztek szerkesztőségünkbe, amelyek képekkel illusztrálva meghaladták a 20 oldalt, de akadt háromoldalas művészeti értekezés is. A szigorú szakmai ítészekből álló zsűri, melynek elnöki tisztét Kőszeghy Elemér, a MÚKSZ elnöke, lapunk főszerkesztője töltötte be, nem vette figyelembe azokat az értekezéseket, amelyek kizárólag Erkel Ferenc életrajzi adataira korlátozódtak, nem feleltek meg az esszé műfajának és nem tartalmaztak egyéni gondolatokat. Aki azonban Kárpátaljával is összefüggésbe tudta hozni a magyar nemzeti opera megteremtőjének, a Himnusz zeneszerzőjének munkásságát, bekerült a dobogósok közé. Mindez három versenyzőnek sikerült. A nagygejőci Bakos Évának, a hetyeni Kőszegi Máténak és az aknaszlatinai Lipszki Andreának.
Bakos Éva értekezéséből kiderült, hogy szűkebb pátriánkban is született zenedráma. Az Ivaskovics József–Béres Andrea kárpátaljai zeneszerzőpáros Imre herceg című rockoperájának ősbemutatójára 2000. augusztus 20-án Tiszabökényben került sor telt házas nézőközönség előtt, írja Éva a dolgozatában. A darabot az Ungvári Közművelődési Szakiskola rendező szakos diákjai adták elő.
Kőszegi Máté Erkel Ferenc egyik kedvenc tanítványáról, a nagylázi Plotényi Nándorról írt érdekes dolgozatot. Pályamunkájában emellett Zádor Dezső zeneszerzőt a magyar népdalkutatás, a helyi folklór iránti érdeklődés kapcsán hozta összefüggésbe a Himnusz zenéjének atyjával.
Lipszki Andrea dolgozata arra világít rá, hogy Erkel a magyar történelem jelentős alakjait és történéseit dolgozta fel operáiban, beépítve a magyar népdalokat és táncokat is. Andrea esszéjében Ivaskovics József fentebb már említett rockoperája kapcsán emeli ki, hogy a kárpátaljai zeneszerző a helyi folklórkincsből, a népzenéből is merített drámájához. Kár, hogy erre a rockoperára még nem figyelt fel a beregszászi magyar színház társulata, teszi hozzá.
A zsűri döntése alapján az első helyet Kőszegi Máté, a másodikat Bakos Éva szerezte meg. Lipszki Andrea a harmadik helyen végzett. A nyertesek a MÚKSZ oklevelében és pénzjutalomban részesülnek.
A múlt század első évtizedeiben a kárpátaljai festőiskola létrehozásával nagyszerű kezdeményezés élére állt Boksay József és Erdélyi Béla. Az azóta eltelt bő száz esztendő bebizonyította, hogy a festőiskola újabb és újabb nemzedékeinek képviselői saját formanyelvüket megalkotva tudnak maradandót fel...
Semmelweis Ignác 1865 nyarán a családjával barátja bécsi klinikáját látogatta meg. Mivel az úton elfáradt, elfogadta a felkínált vendégszobát. Pihenése után, amikor ki akart lépni az ajtón, ápolók közölték vele, hogy őrültként a döblingi elmegyógyintézetbe került. Amikor ellenállt, kényszerzubbonyt ...
Harminchatodik alkalommal szervezték meg a Magyar Színházak Kisvárdai Fesztiválját június 21-e és 29-e között – közölték a szervezők. A rendezvény a Kulturális és Innovációs Minisztérium, a Nemzeti Kulturális Alap, Kisvárda Város Önkormányzata és a Déryné Program által valósult meg.
Talán nincs is olyan lokálpatrióta, aki ne hallott volna az ungvári miniszobrokról. A bronzból készült miniatűrök hamar Kárpátalja megyeszékhelyének népszerű látványosságává váltak. Az első ilyen alkotás 2010-ben tűnt fel az Ung folyó partján. Az azóta eltelt 14 év alatt több mint 60 miniszobor kész...
