Írta: Simon Rita | Forrás: KISZó | 2024. január 07.
A Kárpátaljai Magyar Képző- és Iparművészek Révész Imre Társasága régiónk egyik legpatinásabb, legsikeresebb alkotó közössége. Sorozatunkban a közösség egy-egy tagjának munkásságából villantunk fel részleteket. Legutóbb Gogola Zoltán festőművész mutatkozott be. Most Erfán festő- és iparművész, a Magyar Művészeti Akadémia tagja, a Boksay József Kárpátaljai Megyei Szépművészeti Múzeum igazgatója, a RIT alapító tagja mesél munkásságáról.
Erfán Ferenc elsősorban tájképeket, virágcsendéleteket, portrékat fest. Utóbbiak azért is nagyon érdekesek számára, mert mint mondja, „pszichológiai tükör is, az ember jellemét is át kell adni a festményeken, ki kell vetíteni a belső kisugárzását”.
Első tanítómestere nagyapja, Boksay József festőművész volt, aki többedmagával megalapozta a kárpátaljai festőiskolát is a múlt század 20-as, 30-as éveiben.
Erfán festői stílusára a naturalista ábrázolási elv, a konkrét témát visszaadó impresszionista és a posztimpresszionista alkotásmód a jellemző. Műveit a jól szerkesztett kompozíció határozza meg. Mint megjegyezte, az egyedüllét és a csend segít neki elmélyülni, ráérezni a hangulatra. Úgy fogalmazott: „A festészet nagyon intim dolog”. A kritikával kapcsolatban az alkotó úgy véli, mindenkinek joga van hozzá, ám nem mindegy, hogyan adják a másik értésére, és milyen hatást váltanak ki vele: építőt vagy kedvszegőt.
Boksayval és Erdélyivel együtt vallja, a természet a legnagyobb tanítómester. „A természet sosem hazudik, mindig önmagát adja” – jegyzi meg a művész. A festészet szerinte átérzés, és akinek sikerül átéreznie a természetet, az nagyon sokat tud tanulni belőle.
Az üvegablakok, vitrázsok, fali textilek és térkompozíciók tervezésében és kivitelezésében is jártas. 2009 óta igazgatja a szépművészeti múzeumot, amit legjobb tudása szerint igyekszik működtetni és fejleszteni. Szomorúan konstatálta, hogy a Covid és a háború miatt immár négy éve megrekedt az intézmény felújítása, de azon dolgozik, hogy a kitűzött célokat sikerüljön véghezvinni. Mint mondja, néha ahhoz, hogy egy lépést tegyünk előre, előbb kettőt hátra kell tenni.
Beregszász egyik legismertebb épülete a Széchényi és a Tinódi utca kereszteződésénél álló Méhes-palota, köznevén a „Méhes”. A bérháznak épült és üzlethelyiségeknek is helyet adó, egykor szebb napokat látott épület a nevét tervezőjéről és építtetőjéről, Méhes Samuról kapta.
Amikor Ungváron az orosz vagy szovjet vonatkozású utcák átnevezéséről beszéltek 2022 tavaszán, az egyik javaslat az volt, hogy a belvárosban található Krilov utcát nevezzék át Laudon István utcára. Ezután a közösségi médiában kritikák özöne támadt: „Nevezzük el az összes utcát Istvánokról”, „Kitörik...
A magyar filmtörténet egyik legnagyobb dívájának világát idézte meg Pataki Szilvia és Cseke Gábor a Kárpátaljai Megyei Magyar Drámai Színházban szeptember 22-én. A Mindig az a perc… – Karády kalapja című jazz story nemcsak ismert dallamokkal repítette vissza a közönséget az 1930-as, 1940-es évek vil...
A 2026–27-es színházi évadban folytatódik a Déryné Határtalanul Program Kárpátalján. A kezdeményezés 2025-ben indult útjára szerte a Kárpát-medencében, s elsődleges célja, hogy a minőségi kultúrát elvigye a régió magyarok által lakott legtávolabbi településeire is, élénkítse a helyi kulturális élete...
