Erfán Ferenc a természetet tartja a legnagyobb tanítómesternek

Írta: Simon Rita | Forrás: KISZó | 2024. január 07.

A Kárpátaljai Magyar Képző- és Iparművészek Révész Imre Társasága régiónk egyik legpatinásabb, legsikeresebb alkotó közössége. Sorozatunkban a közösség egy-egy tagjának munkásságából villantunk fel részleteket. Legutóbb Gogola Zoltán festőművész mutatkozott be. Most Erfán festő- és iparművész, a Magyar Művészeti Akadémia tagja, a Boksay József Kárpátaljai Megyei Szépművészeti Múzeum igazgatója, a RIT alapító tagja mesél munkásságáról.

Erfán Ferenc a természetet tartja a legnagyobb tanítómesternek

Erfán Ferenc elsősorban tájképeket, virágcsendéleteket, portrékat fest. Utóbbiak azért is nagyon érdekesek számára, mert mint mondja, „pszichológiai tükör is, az ember jellemét is át kell adni a festményeken, ki kell vetíteni a belső kisugárzását”.

Első tanítómestere nagyapja, Boksay József festőművész volt, aki többedmagával megalapozta a kárpátaljai festőiskolát is a múlt század 20-as, 30-as éveiben.

Erfán festői stílusára a naturalista ábrázolási elv, a konkrét témát visszaadó impresszionista és a posztimpresszionista alkotásmód a jellemző. Műveit a jól szerkesztett kompozíció határozza meg. Mint megjegyezte, az egyedüllét és a csend segít neki elmélyülni, ráérezni a hangulatra. Úgy fogalmazott: „A festészet nagyon intim dolog”. A kritikával kapcsolatban az alkotó úgy véli, mindenkinek joga van hozzá, ám nem mindegy, hogyan adják a másik értésére, és milyen hatást váltanak ki vele: építőt vagy kedvszegőt.

Boksayval és Erdélyivel együtt vallja, a természet a legnagyobb tanítómester. „A természet sosem hazudik, mindig önmagát adja” – jegyzi meg a művész. A festészet szerinte átérzés, és akinek sikerül átéreznie a természetet, az nagyon sokat tud tanulni belőle.

Az üvegablakok, vitrázsok, fali textilek és térkompozíciók tervezésében és kivitelezésében is jártas. 2009 óta igazgatja a szépművészeti múzeumot, amit legjobb tudása szerint igyekszik működtetni és fejleszteni. Szomorúan konstatálta, hogy a Covid és a háború miatt immár négy éve megrekedt az intézmény felújítása, de azon dolgozik, hogy a kitűzött célokat sikerüljön véghezvinni. Mint mondja, néha ahhoz, hogy egy lépést tegyünk előre, előbb kettőt hátra kell tenni.

Hírek

  • Hagyománytisztelet és folyamatos megújulás – Villásek-kiállítás a Munkácsy Mihály Magyar Házban

    A múlt század első évtizedeiben a kárpátaljai festőiskola létrehozásával nagyszerű kezdeményezés élére állt Boksay József és Erdélyi Béla. Az azóta eltelt bő száz esztendő bebizonyította, hogy a festőiskola újabb és újabb nemzedékeinek képviselői saját formanyelvüket megalkotva tudnak maradandót fel...

  • Kollégái és saját lelkiismerete hajszolták őrületbe az anyák megmentőjét

    Semmelweis Ignác 1865 nyarán a családjával barátja bécsi klinikáját látogatta meg. Mivel az úton elfáradt, elfogadta a felkínált vendégszobát. Pihenése után, amikor ki akart lépni az ajtón, ápolók közölték vele, hogy őrültként a döblingi elmegyógyintézetbe került. Amikor ellenállt, kényszerzubbonyt ...

  • Két kárpátaljai díj a kisvárdai színházfesztiválon

    Harminchatodik alkalommal szervezték meg a Magyar Színházak Kisvárdai Fesztiválját június 21-e és 29-e között – közölték a szervezők. A rendezvény a Kulturális és Innovációs Minisztérium, a Nemzeti Kulturális Alap, Kisvárda Város Önkormányzata és a Déryné Program által valósult meg.

  • Ikonikus mesefigurák miniszobrok formájában (2. rész)

    Talán nincs is olyan lokálpatrióta, aki ne hallott volna az ungvári miniszobrokról. A bronzból készült miniatűrök hamar Kárpátalja megyeszékhelyének népszerű látványosságává váltak. Az első ilyen alkotás 2010-ben tűnt fel az Ung folyó partján. Az azóta eltelt 14 év alatt több mint 60 miniszobor kész...

Események

Copyright © 2024 KMMI