Építsünk versből emlékoszlopot – A XVI. Nagyberegi Magyar Költészeti Napokon

Április 11-én, József Attila születésnapján, a magyar költészet napját méltatjuk. Ez alkalomból Kárpátalján is számtalan eseményt szervez az itteni magyarság. A legrégibb hagyományokkal talán az a szavalóverseny rendelkezik, amely Bátyúból indult, majd Nagybereggel felváltva tartották, tartják meg: páros években Nagyberegen az általános iskolások, páratlan évben Bátyúban a középiskolások találkoznak.

A Kárpátaljai Magyar Pedagógusszövetség fővédnöksége alatt zajló Nagyberegi Magyar Költészeti Napoknak immáron tizenhatodik alkalommal adott otthont a Nagyberegi Dobrai Péter Középiskola. A magyar költészet napja méltatására az intézmény díszterme ezúttal is ünneplőbe öltözött: a beregi szőttesekkel díszített színfal, a virágban pompázó megannyi muskátli, no meg a falu szülöttének, Cserniga Gyulának a festményeiből készült kiállítás szívet-lelket melengetett. Akárcsak azok a versek, amelyek elhangoztak a döntőbe jutott 19 fiatal előadásában.

A házigazdák nevében Tóth Tünde magyartanár üdvözölte a megjelenteket, aki a szép szó, a vers ünnepének nevezte ezt a napot.

„Testvér, lásd, én is ölelem gyökeremmel ezt a hazát. Dajkálom, féltem szüntelen, ismerem könnyét, sóhaját. Testünk a szélnek ellenáll, mert küldetés ez, hatalom. Vándor szól, köszön, ránk talál, kis jelek vagyunk az úton” – kezdte köszöntőjét a rendezvény meghívóján szereplő Füzesi Magda-idézettel Szilágyi Lajos, a KMPSZ alelnöke. Aki a költővel együtt kívánta, hogy legyünk jelek. És legyen mindannyiunknak 12 köve, amiből emlékoszlopot építhetünk. Mint tette azt Józsué tizenkét törzse emlékeztetőül fiaiknak, hogyan vezette át őket az Úr a Jordánon. Állítsunk emlékoszlopokat mi is – akár a költészet napi szavalóversenyekből, a versekből is –, melyek hirdetik, elmondják az utókornak, hogy Isten minket, kárpátaljai magyarokat is átvitt minden nehézségen és megtartott. Vagyunk és van jövőnk.

Gyebnár István beregszászi magyar konzul Magyarország mindkét kárpátaljai külképviseletének nevében köszöntötte a résztvevőket, a szép magyar szó őrzőit. A diplomata a magyar iskolák identitásmegőrző szerepét hangsúlyozva kiemelte: a magyar kormány mindent megtesz a kárpátaljai anyanyelvű oktatás megőrzéséért.

Géczy Tihamér, a középiskola igazgatója abbéli örömének adott hangot, hogy iskolájuk építőköve lehet ennek az emlékoszlopnak, s köszönetet mondott mindenkinek, aki hozzájárult az ünnepség színvonalas megszervezéséhez.

A köszöntőket követően aztán a fiatalok tolmácsolásában szebbnél szebb verseket hallhattunk többek között Petőfi Sándortól, Arany Jánostól, József Attilától, Ady Endrétől, Babits Mihálytól, Wass Alberttől, Reményik Sándortól, Kányádi Sándortól, Füzesi Magdától, de a legkisebbek a mai gyermekversek közül is bátran válogattak. Ezúttal két Mentovics Éva-vers is elhangzott, s mindkét előadó dobogó helyezést ért el. Talán éppen annak köszönhetően, hogy koruknak megfelelő verset választottak, amit megértettek, azonosulni tudtak vele, így igazi gyermeki lelkülettel adták elő. Persze a nagyobbak között is sokan belopták magukat a hallgatóság és a zsűri szívébe értő vagy sokat ígérő versmondásukkal.

A szabadon választott versek elmondását követően a héttagú zsűri – Füzesi Magda József Attila- és Príma díjas költő, Nagybereg szülötte, Zékány Krisztina, az Ungvári Nemzeti Egyetem Magyar Filológiai Tanszékének vezetője, Braun Éva, a Megyei Pedagógus-továbbképző Intézet módszerésze, Sin Edina, a Kárpátaljai Megyei Drámai Színház megbízott igazgatója, Kudlotyák Krisztina, a Rákóczi Főiskola Felsőfokú Szakképzési Intézetének tanára, Csurman-Puskás Anikó, a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola Filológia Tanszékének oktatója és Kovács Erzsébet, a Kárpátinfo felelős szerkesztője – tíz versenyzőt juttatott tovább. A kötelező vers – Füzesi Magda „Ima mindenkor” – elmondása után összesítették a pontszámokat, s a következő eredményt hirdették ki: első helyen végzett a bátyúi Kacsó Zsófia (felkészítő tanára Séra Viktória és Sütő Magdolna), második lett Fazekas Petra, a Beregszászi Bethlen Gábor Líceum diákja (felkészítő: Kocsis Mária), a harmadik helyet megosztva a nagymuzsalyi Jószay Péter Adolfnak (Radvánszky Zsófia tanítványa) és Paládi Viviennek, a Péterfalvai Református Líceum diákjának (felkészítője Vass Mária) ítélte a zsűri. 

Az első három helyezett Magyarország Beregszászi Konzulátusának ajándékát is átvehette. A KMKSZ Beregszászi Középszintű Szervezetének különdíját Sin József elnök Kovács Dorina Máriának (Nagybereg), a Kárpátaljai Megyei Magyar Drámai Színház különdíját Sin Edina megbízott igazgató Jószay Péter Adolfnak, a helyi református gyülekezet ajándékát pedig Tóthné Balkánszki Mária lelkésznő Suszta Viktornak (Nagybereg) adta át. Ezenkívül különdíjat ajánlottak fel az iskola egykori tanárai, Puskás Erzsébet és Fazekasné Füley Judit, illetve Prófusz Marianna, a Népművészet mestere, aki saját készítésű szőttese mellett a gyűjteményéből Bökényi Anna és Kádas Kati egy-egy festményét is felajánlotta.

A két forduló között a résztvevők Cserniga Gyula festményeivel ismerkedhettek, eredményhirdetés előtt pedig az iskola diákjai – Dencs Ildikó és Somi Katalin tanárok felkészítésében – Petőfi Sándor János vitézét adták elő, modern változatban.

A költészetnapi rendezvény résztvevői ezúttal is megerősödhettek: a vers, a költészet mindenkor túlélte a nehéz időket, s talán a mostani helyzetben is segít elfeledni a mindennapok megpróbáltatásait, segít jobban megbecsülni és szeretni egymást, az életet…