Írta: | Forrás: KISZó | 2021. november 14.
Halálának hatodik évfordulóján Szabolcsbákán felavatták vitéz Ortutay Zsuzsa szobrász, keramikus és éremművész emléktábláját. A beregszászi születésű művész élete utolsó 14 évében ebben a szabolcsi faluban élt és alkotott. Emléktáblája, amelynek bronz domborművét Román János Pál fiatal ungvári szobrász készítette még tavaly ilyenkor felkerült a faluház homlokzatára, de az érvényben lévő járványügyi korlátozások miatt akkor nem kerülhetett sor a hivatalos felavatására.
A szép számban megjelent érdeklődőket Somogyi László polgármester köszöntötte, elsősorban dr. Seszták Miklós kormánybiztost, Dalmay Árpádot, az emléktábla-állítást kezdeményező nyíregyházi központú, Szentpétery Zsigmond-díjjal kitüntetett Beregszászért Alapítvány kuratóriumának elnökét, Román János Pál szobrászt, Ortutay Zsuzsa rokonait, a nyíregyházi, kisvárdai, nyírmadai vendégeket. Őt követte Dalmay Árpád, aki röviden beszámolt az alapítvány tevékenységéről, céljairól. Hangsúlyozta, hogy az alapítvány fő célja a trianoni diktátum által elszakított beregszászi magyarság nemzeti önazonosság-tudatának erősítése, s ezt többek között emlékművek, szobrok, emléktáblák állításával érik el. Az utóbbi években két emlékművet, három mellszobrot és kéttucatnyi emléktáblát állítottak Kárpátalján, továbbá három emléktáblát Magyarországon.
„Arra kérjük a szabolcsbákaiakat, őrizzék meg az emléktáblát, hogy az évtizedek, de akár évszázadok múlva is hirdesse a kiváló művész kötődését a községhez, bizonyítsa, hogy az igazságtalan és mesterkélt határ nem tudta elválasztani egymástól a kárpátaljai és szabolcsi, a beregszászi és szabolcsbákai magyarokat, mert egyek vagyunk”
– fogalmazott Dalmay Árpád.
Dr. Seszták Miklós beszédében kiemelte az emlékjelek létrehozásának fontosságát. Vitéz Ortutay Zsuzsa kárpátaljai, majd szabolcsbákai tevékenységével kiérdemelte a tiszteletet és a megbecsülést. Külön hangsúlyozta a művész hazaszeretetét, nemzetünk iránti elkötelezettségét, mély vallásosságát. Jó, hogy itt vannak közöttünk azok is, akik személyesen ismerték őt, ez még meghittebbé teszi a mai ünnepséget. Alkotásai – kisplasztikái, domborművei, érméi – nemcsak szülőföldjén, hanem az anyaországban is ismertek, megbecsültek. Több mint húsz kárpátaljai és magyarországi emléktáblát díszítik művészi domborművei. Szülővárosában már 2016-ban felavatták az emléktábláját, amelynek bronz reliefjét Balogh Géza nyíregyházi szobrászművész készítette.
Az emléktáblát dr. Seszták Miklós, Somogyi László és Dalmay Árpád leplezte le, majd a jelenlévők elhelyezték az emlékezés és hála koszorúit.
Vitéz Ortutay Zsuzsa 1944. április 22-én született Beregszászon. Az Ungvári Képzőművészeti Szakközépiskolában szerzett végzettséget kerámia szakon. Hazakerülve szülővárosába, előbb a téglagyár minőségellenőre és dekoratőre, majd a majolikagyár tervezőművésze volt. Pedagógusként is tevékenykedett a Beregszászi Művészeti Iskolában, a Bethlen Gábor Magyar Gimnáziumban, a Beregszászi Kossuth Lajos Középiskolában és a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskolán. Magyarországon a fehérgyarmati művelődési házban kerámia szakkört vezetett.
Művészi munkássága 1964-ben kezdődött. 1970-től minden megyei és járási kiállításon szerepelt műveivel. Szülővárosán kívül egyéni és csoportos kiállításai voltak Ungváron, Kassán, Fehérgyarmaton, Hatvanban, Budapesten, Vásárosnaményban, Siklóson, Gödöllőn, Érden, Vasváron, Nyírkarászon. Kereken két tucat emléktábla domborművét készítette el, ezek zöme Beregszászon látható, de kettő Hatvanban is. Csupán néhány nevet említek: Petőfi Sándor, Esze Tamás, Kazinczy Ferenc, Mikes Kelemen, Győry Dezső, Tompa Mihály, gróf Gvadányi József, a beregszászi híres személyiségekről nem is beszélve. Munkácsi Kossuth-domborművét ottani vandálok összetörték, de alapítványunk tervezi annak újraállítását. Számos emlékérem is dicséri keze munkáját. Sok terrakotta kisplasztikát is készített, amelyek derűt árasztanak, a magyar népművészet hagyományaira támaszkodnak.
1998-ban szülővárosa Pro Urbe díjjal tüntette ki. Röviddel halála előtt tagja lett a Vitézi Rendnek. 2002-től haláláig Szabolcsbákán élt és alkotott.
Tóth Péter Lóránt kunszentmiklósi versvándor-tanár több mint egy évtized alatt huszonhárom országba, közel nyolcszáz településre jutott el, hogy sok százezer diáknak és felnőttnek közvetítse a magyar irodalmat. Kárpátaljára már tizenhárom éve rendszeresen ellátogat, megyénkben közel nyolcvan települ...
Pontosan nyolcvanegy éve, 1945. augusztus 6-án, reggel 08:15-kor felrobbant egy több százezres japán nagyváros, Hirosima felett az Enola Gay nevű B-29-es bombázóból kioldott, Little Boy nevű, nukleáris töltetű bomba. Mintegy 70–80 ezren azonnal meghaltak, majd újabb 70 ezer ember vesztette életét rö...
A globalizálódó világban, amikor egyre több hagyomány merül feledésbe, különösen nagy jelentősége van azoknak a közösségeknek és intézményeknek, amelyek tudatosan vállalják kulturális örökségünk megőrzését és továbbadását. Kárpátalján ezt a küldetést évek óta elkötelezetten végzi a II. Rákóczi Feren...
Tartalmasan telik a Kárpátaljai Megyei Magyar Drámai Színház életében az idei nyár. Elsősorban fesztivál meghívásoknak és vendégjátékoknak tesznek eleget, a Kárpát-medence több helyszínén neves szakmai fórumokon fordultak meg. A részletekről, hogy hol jártak eddig és mi várható még, arról Sin Edina ...
