Írta: | Forrás: KISZó | 2021. november 14.
Halálának hatodik évfordulóján Szabolcsbákán felavatták vitéz Ortutay Zsuzsa szobrász, keramikus és éremművész emléktábláját. A beregszászi születésű művész élete utolsó 14 évében ebben a szabolcsi faluban élt és alkotott. Emléktáblája, amelynek bronz domborművét Román János Pál fiatal ungvári szobrász készítette még tavaly ilyenkor felkerült a faluház homlokzatára, de az érvényben lévő járványügyi korlátozások miatt akkor nem kerülhetett sor a hivatalos felavatására.
A szép számban megjelent érdeklődőket Somogyi László polgármester köszöntötte, elsősorban dr. Seszták Miklós kormánybiztost, Dalmay Árpádot, az emléktábla-állítást kezdeményező nyíregyházi központú, Szentpétery Zsigmond-díjjal kitüntetett Beregszászért Alapítvány kuratóriumának elnökét, Román János Pál szobrászt, Ortutay Zsuzsa rokonait, a nyíregyházi, kisvárdai, nyírmadai vendégeket. Őt követte Dalmay Árpád, aki röviden beszámolt az alapítvány tevékenységéről, céljairól. Hangsúlyozta, hogy az alapítvány fő célja a trianoni diktátum által elszakított beregszászi magyarság nemzeti önazonosság-tudatának erősítése, s ezt többek között emlékművek, szobrok, emléktáblák állításával érik el. Az utóbbi években két emlékművet, három mellszobrot és kéttucatnyi emléktáblát állítottak Kárpátalján, továbbá három emléktáblát Magyarországon.
„Arra kérjük a szabolcsbákaiakat, őrizzék meg az emléktáblát, hogy az évtizedek, de akár évszázadok múlva is hirdesse a kiváló művész kötődését a községhez, bizonyítsa, hogy az igazságtalan és mesterkélt határ nem tudta elválasztani egymástól a kárpátaljai és szabolcsi, a beregszászi és szabolcsbákai magyarokat, mert egyek vagyunk”
– fogalmazott Dalmay Árpád.
Dr. Seszták Miklós beszédében kiemelte az emlékjelek létrehozásának fontosságát. Vitéz Ortutay Zsuzsa kárpátaljai, majd szabolcsbákai tevékenységével kiérdemelte a tiszteletet és a megbecsülést. Külön hangsúlyozta a művész hazaszeretetét, nemzetünk iránti elkötelezettségét, mély vallásosságát. Jó, hogy itt vannak közöttünk azok is, akik személyesen ismerték őt, ez még meghittebbé teszi a mai ünnepséget. Alkotásai – kisplasztikái, domborművei, érméi – nemcsak szülőföldjén, hanem az anyaországban is ismertek, megbecsültek. Több mint húsz kárpátaljai és magyarországi emléktáblát díszítik művészi domborművei. Szülővárosában már 2016-ban felavatták az emléktábláját, amelynek bronz reliefjét Balogh Géza nyíregyházi szobrászművész készítette.
Az emléktáblát dr. Seszták Miklós, Somogyi László és Dalmay Árpád leplezte le, majd a jelenlévők elhelyezték az emlékezés és hála koszorúit.
Vitéz Ortutay Zsuzsa 1944. április 22-én született Beregszászon. Az Ungvári Képzőművészeti Szakközépiskolában szerzett végzettséget kerámia szakon. Hazakerülve szülővárosába, előbb a téglagyár minőségellenőre és dekoratőre, majd a majolikagyár tervezőművésze volt. Pedagógusként is tevékenykedett a Beregszászi Művészeti Iskolában, a Bethlen Gábor Magyar Gimnáziumban, a Beregszászi Kossuth Lajos Középiskolában és a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskolán. Magyarországon a fehérgyarmati művelődési házban kerámia szakkört vezetett.
Művészi munkássága 1964-ben kezdődött. 1970-től minden megyei és járási kiállításon szerepelt műveivel. Szülővárosán kívül egyéni és csoportos kiállításai voltak Ungváron, Kassán, Fehérgyarmaton, Hatvanban, Budapesten, Vásárosnaményban, Siklóson, Gödöllőn, Érden, Vasváron, Nyírkarászon. Kereken két tucat emléktábla domborművét készítette el, ezek zöme Beregszászon látható, de kettő Hatvanban is. Csupán néhány nevet említek: Petőfi Sándor, Esze Tamás, Kazinczy Ferenc, Mikes Kelemen, Győry Dezső, Tompa Mihály, gróf Gvadányi József, a beregszászi híres személyiségekről nem is beszélve. Munkácsi Kossuth-domborművét ottani vandálok összetörték, de alapítványunk tervezi annak újraállítását. Számos emlékérem is dicséri keze munkáját. Sok terrakotta kisplasztikát is készített, amelyek derűt árasztanak, a magyar népművészet hagyományaira támaszkodnak.
1998-ban szülővárosa Pro Urbe díjjal tüntette ki. Röviddel halála előtt tagja lett a Vitézi Rendnek. 2002-től haláláig Szabolcsbákán élt és alkotott.
Hangszerbemutatóra és hangszersimogatóra invitálták a kisiskolásokat a Pro Cultura Subcarpathica munkatársai a beregardói Perényi Kultúrkúriába. A magyar kormány által meghirdetett Jövő nemzedéke program keretében a kárpátaljai diákoknak ezúttal lehetőségük nyílik behatóbban megismerkedni ...
A Beregszászi járásban, Beregszásztól alig 23 kilométerre fekvő Bótrágy település első említése a XII. századból való. A Szernye-kanális és a Csaronda patak mentén kialakult falu előbb a Betke, majd a Simon, a Rusdi, a Berenczei családok birtoka volt. Aztán a Lónyai családhoz került.
Különleges eseménynek adott otthont március 18-án a beregszászi Ortutay Elemér Görögkatolikus Központ, ahol pászkaterítő-kiállítást és nagyböjti ételbemutatót szervezett a Beregszászi Magyar Görögkatolikus Esperesi Kerület.
Ahogy közeledik a húsvét, egyre inkább ünnepi hangulat költözik a Nagyberegi Tájház mindennapjaiba. Ezekben a napokban nem csupán foglalkozások zajlanak. A résztvevők saját élményeiken keresztül tapasztalhatják meg, miként készültek elődeink az év egyik legjelentősebb ünnepére, a húsvétra.
