Írta: | Forrás: KISZó | 2021. november 14.
Halálának hatodik évfordulóján Szabolcsbákán felavatták vitéz Ortutay Zsuzsa szobrász, keramikus és éremművész emléktábláját. A beregszászi születésű művész élete utolsó 14 évében ebben a szabolcsi faluban élt és alkotott. Emléktáblája, amelynek bronz domborművét Román János Pál fiatal ungvári szobrász készítette még tavaly ilyenkor felkerült a faluház homlokzatára, de az érvényben lévő járványügyi korlátozások miatt akkor nem kerülhetett sor a hivatalos felavatására.
A szép számban megjelent érdeklődőket Somogyi László polgármester köszöntötte, elsősorban dr. Seszták Miklós kormánybiztost, Dalmay Árpádot, az emléktábla-állítást kezdeményező nyíregyházi központú, Szentpétery Zsigmond-díjjal kitüntetett Beregszászért Alapítvány kuratóriumának elnökét, Román János Pál szobrászt, Ortutay Zsuzsa rokonait, a nyíregyházi, kisvárdai, nyírmadai vendégeket. Őt követte Dalmay Árpád, aki röviden beszámolt az alapítvány tevékenységéről, céljairól. Hangsúlyozta, hogy az alapítvány fő célja a trianoni diktátum által elszakított beregszászi magyarság nemzeti önazonosság-tudatának erősítése, s ezt többek között emlékművek, szobrok, emléktáblák állításával érik el. Az utóbbi években két emlékművet, három mellszobrot és kéttucatnyi emléktáblát állítottak Kárpátalján, továbbá három emléktáblát Magyarországon.
„Arra kérjük a szabolcsbákaiakat, őrizzék meg az emléktáblát, hogy az évtizedek, de akár évszázadok múlva is hirdesse a kiváló művész kötődését a községhez, bizonyítsa, hogy az igazságtalan és mesterkélt határ nem tudta elválasztani egymástól a kárpátaljai és szabolcsi, a beregszászi és szabolcsbákai magyarokat, mert egyek vagyunk”
– fogalmazott Dalmay Árpád.
Dr. Seszták Miklós beszédében kiemelte az emlékjelek létrehozásának fontosságát. Vitéz Ortutay Zsuzsa kárpátaljai, majd szabolcsbákai tevékenységével kiérdemelte a tiszteletet és a megbecsülést. Külön hangsúlyozta a művész hazaszeretetét, nemzetünk iránti elkötelezettségét, mély vallásosságát. Jó, hogy itt vannak közöttünk azok is, akik személyesen ismerték őt, ez még meghittebbé teszi a mai ünnepséget. Alkotásai – kisplasztikái, domborművei, érméi – nemcsak szülőföldjén, hanem az anyaországban is ismertek, megbecsültek. Több mint húsz kárpátaljai és magyarországi emléktáblát díszítik művészi domborművei. Szülővárosában már 2016-ban felavatták az emléktábláját, amelynek bronz reliefjét Balogh Géza nyíregyházi szobrászművész készítette.
Az emléktáblát dr. Seszták Miklós, Somogyi László és Dalmay Árpád leplezte le, majd a jelenlévők elhelyezték az emlékezés és hála koszorúit.
Vitéz Ortutay Zsuzsa 1944. április 22-én született Beregszászon. Az Ungvári Képzőművészeti Szakközépiskolában szerzett végzettséget kerámia szakon. Hazakerülve szülővárosába, előbb a téglagyár minőségellenőre és dekoratőre, majd a majolikagyár tervezőművésze volt. Pedagógusként is tevékenykedett a Beregszászi Művészeti Iskolában, a Bethlen Gábor Magyar Gimnáziumban, a Beregszászi Kossuth Lajos Középiskolában és a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskolán. Magyarországon a fehérgyarmati művelődési házban kerámia szakkört vezetett.
Művészi munkássága 1964-ben kezdődött. 1970-től minden megyei és járási kiállításon szerepelt műveivel. Szülővárosán kívül egyéni és csoportos kiállításai voltak Ungváron, Kassán, Fehérgyarmaton, Hatvanban, Budapesten, Vásárosnaményban, Siklóson, Gödöllőn, Érden, Vasváron, Nyírkarászon. Kereken két tucat emléktábla domborművét készítette el, ezek zöme Beregszászon látható, de kettő Hatvanban is. Csupán néhány nevet említek: Petőfi Sándor, Esze Tamás, Kazinczy Ferenc, Mikes Kelemen, Győry Dezső, Tompa Mihály, gróf Gvadányi József, a beregszászi híres személyiségekről nem is beszélve. Munkácsi Kossuth-domborművét ottani vandálok összetörték, de alapítványunk tervezi annak újraállítását. Számos emlékérem is dicséri keze munkáját. Sok terrakotta kisplasztikát is készített, amelyek derűt árasztanak, a magyar népművészet hagyományaira támaszkodnak.
1998-ban szülővárosa Pro Urbe díjjal tüntette ki. Röviddel halála előtt tagja lett a Vitézi Rendnek. 2002-től haláláig Szabolcsbákán élt és alkotott.
114 évvel ezelőtt született Radnóti Miklósné Gyarmati Fanni. Egész életében kerülte a nyilvánosságot, nem vállalt közszereplést. Magánemberként őrizte férje emlékét.
Szeptember nyolcadika a Boldogságos Szűz Mária születésének ünnepe a keresztény katolikusok körében. Az egyház Kisboldogasszony napját, Szűz Mária születésnapját – latin nevén Nativitas Beatae Mariae Virginis – ünnepli ezen a napon.
A máramarosi sóbányáktól a Tisza mentén Magyarország belseje felé kanyargó, stratégiai jelentőségű sóutat nemcsak a huszti vár védte (a Toronyai- és a Tatár-hágóról levezető útvonalak mellett), hanem a nagyszőlősi Ugocsa-vár és a királyházai Nyalábvár is. Szuhabaranka vára a Borzsa völgyét ellenőriz...
A dicsőítés és az éneklés mindig is fontos szerepet töltött be az egyház és a gyülekezet életében. A közös ének nem csupán az istentiszteletek szerves része: közösséget formál, erősíti az összetartozást, és lehetőséget ad arra, hogy a gyülekezet tagjai együtt, egy szívvel és egy lélekkel dicsőítsék ...
