Emléktábla- és újabb rózsahölgyek avatása

Írta: Hegedűs Csilla | Forrás: KISZó | 2024. november 29.

A Kárpátaljai Rózsahölgyek Társasága idén is folytatja többéves hagyományát, miszerint rózsatövet és emléktáblát avat Beregszász és a vidék ismert nőalakjai számára a beregszászi Budapest parkban. Ezúttal Nádas Anna, színész, újságíró, színműíró, a Beregszászi Népszínház egyik alapítója és főrendezője előtt tisztelegve ültettek rózsatövet és avattak emléktáblát. A színész Beregszász mellett az egész Beregvidék kultúrájának meghatározó személyisége volt, tevékenysége a teljes vidékre kiterjedt.

Emléktábla- és újabb rózsahölgyek avatása

Mező Dianna köszöntő beszédében megjegyezte, Nádas Anna egy erős nő volt. Olyan személyiség, aki soha nem adta fel, amikor a helyzet úgy kívánta, újságíró, majd szerkesztő volt, később drámaíró, kulturális szervező, főrendező.

– Példaképe volt Fedák Sári, a magyar operett Beregszászban született csillaga, akit személyesen is ismert. Egyes források szerint sokszor Fedák Sáritól kért tanácsot a munkájához. Elmondhatjuk tehát róla, hogy egy igazán sokrétű személyiség volt, olyan erővel megáldott művész, akire számos nemzedék büszke lehet. Mi is azok vagyunk, ezért állítottunk a tiszteletére emléktáblát és rózsatövet – hangsúlyozta a rózsahölgyek társaságának elnöke.

Laudációt Orosz Melinda, a Kárpátaljai Megyei Magyar Drámai Színház színművésze mondott Nádas Annáról. Ebből kiderült, hogy fáradhatatlanul kiállt a kultúra, a helyi magyarság érdekei mellett. Sokrétű tevékenysége, valamint az általa és kollégái által, 1952-ben alapított Beregszászi Népszínház meghatározó eleme lett a helyi kulturális életnek. Négy éven át ő volt a színház főrendezője, 1957-ben Schober Ottó váltotta, de továbbra is, haláláig hűségesen segítette a népszínház életét. Szinte minden darabban elvállalt egy kisebb-nagyobb szerepet. A színház négy évtizedes fennállása alatt több mint 180-an szerepeltek a színpadán. Barátai, és a város színházkedvelő társadalma 1989-ben, 92 éves korában kísérték utolsó útjára.

Nádas Anna emléktábláját Mező Dianna és Orosz Melinda leplezték le. Gyebnár István, Magyarország Beregszászi Konzulátusának ideiglenes ügyvivője egy rózsaszállal emlékezett meg Nádas Annáról.

A rózsahölgyek rendezvénye a Szent Louis és Zelie Martin Központban folytatódott, ahol új rózsahölgyek avatására került sor. Ünnepélyes fogadalmat tett, ezzel a szervezet tagjává vált Sztankovics Szilvia, a beregszászi P. Frangepán Óvoda vezetője és Birta Ibolya, aki férjével családi típusú gyermekotthonban neveli az elhagyott gyermekeket, emellett a Kárpátaljai Magyar Nagycsaládos Egyesület aktív tagja.

– Az országban dúló háború miatt az elmúlt években sajnos nem tudtuk bővíteni tagjaink számát, de idén ismét újabb rózsahölgyekkel gyarapodik szervezünk. Méghozzá két nagyszerű hölggyel, akik méltán emelik a társaságunk színvonalát. A rózsahölgyek egyébként többféle módon jelentkezhetnek a társaságunkhoz, akár személyes megkereséssel, de felkérés által is rózsahölggyé válhat az, aki ezt szeretné. A mi legfőbb célunk a nehéz sorsú családokban élő gyermekek támogatása, és akik szeretnek gyermekekkel foglalkozni, segíteni rajtuk,  azoknak mindenképpen közöttünk a helyük – magyarázta Mező Dianna.

Az újonnan felavatott rózsahölgyekhez méltán közel állnak a gyermekek, mint az fentebb kiderült. Szilvia kifejtette, nagyon értékesnek tartja a rózsahölgyek tevékenységét, főleg a mai helyzetben példaértékű az, amit tesznek.

–  Óvodavezetőként tudom, hogy manapság sok családnak milyen jól jön a segítség. Az a programsorozat, amit a rózsahölgyek évek óta folytatnak, például a téli ruházat vásárlása hátrányos helyzetű családban élő gyermekek számára, nagyon fontos. Emellett szerintem összetartó erejük is van, hiszen programjaikkal összekovácsolják a családokat, a gyerekek új barátokra találhatnak az általuk szervezett alkalmakon. Ezért és sok minden másért is örülök, hogy immár én is közéjük tartozom, és tagja lehetek ennek a szép családnak – fogalmazott Sztankovics Szilvia.

Birta Ibolya nevelt gyermekei által már többször is vendége volt a rózsahölgyes programoknak, így egyfajta betekintése már volt a tevékenységükbe, a gyerekeknek pedig felejthetetlen élményt jelentettek az alkalmak.

– Jelenleg hat gyermeket nevelünk, és meggyőződésem, hogy a legfontosabb a szeretet ezen a földön. Nagyon nehéz világot élünk mostanában, állandóan a negatív dolgokról hallunk, és a rózsahölgyek azok, akik egy kicsit megpróbálnak ezen változtatni. Én is igyekszem ehhez illeszkedni, kreativitásommal, új ötleteimmel hozzájárulni a tevékenységükhöz – hangsúlyozta Birta Ibolya.

A nagyszerű alkalom kötetlen beszélgetéssel, kis vendéglátással folytatódott, pohárköszöntőt Makuk János, a Beregszászi Járási Máltai Szeretetszolgálat elnöke mondott. A rendezvény a Kárpát-medencei Családszervezetek Szövetségének (KCSSZ) és a Kárpátaljai Rózsahölgyek Társaságának közös programja volt, melyet a Kulturális és Innovációs Minisztérium támogatott.

Hírek

  • Kárpátalja anno: tavasz és húsvét a hegyvidéken

    Krúdy Gyula 1918-ban kezdett hozzá a Havasi kürt, Ruszin-Krajna kistükre című munkájának megírásához, melyben a ruszin népet akarta megismertetni a magyar olvasókkal. Az írás hátterében az állt, hogy Magyarországon az 1918. évi X. néptörvény autonómiát ígért az északkeleti Felvidéken élő r...

  • Magyar szakosok húsvétváró szaknapja a Rákóczi-főiskolán

    Kárpátalján a húsvét nem csupán vallási ünnep, hanem a hagyományápolás kiemelkedő alkalma is. Térségünk lakosai évről évre megőrzik és újraélik a húsvéthoz kapcsolódó népszokásokat: a locsolkodást, a hímestojás-készítést vagy épp a pászkaszentelést. Ezt az örökséget ápolva rendezte meg április 17-én...

  • A hagyomány tovább él – Megelevenedtek a húsvéti szokások a Nagyberegi Tájházban

    A néprajzkutatók egybehangzó állítása szerint az, hogy vidékünkön mind a mai napig jó néhány népszokás fennmaradt, periférialétünkkel, viszonylagos elzártságunkkal magyarázható. Akárhogy is történt, a húsvéthoz köthető hagyományok közöségeinkben tovább élnek, azok szorosan kapcsolódnak a kereszténys...

  • Nagypéntek: az év legcsöndesebb napja

    Nagypéntek Jézus kínszenvedését, kereszthalálát és eltemetését tárja elénk, a keresztény liturgiában a húsvéti szent háromnap közepe, egyúttal pedig az egyházi liturgikus évkör legcsendesebb időszaka. Ilyenkor néma minden ajak. Még a harangok is elnémultak, közkeletű elnevezéssel Rómába szálltak....

Események

Copyright © 2025 KMMI