Komjáti Benedek életének fő műve eleven cáfolata annak a szovjet éra évtizedeiben sokszor hangoztatott hazug állításnak, hogy ezer esztendeig nem volt itt semmi. A humanista gondolkodó 1532-ben Királyházán, a Nyaláb vár falai között fejezte be Szent Pál leveleinek fordítását, melyet rá egy évre, 1533-ban adtak ki Krakkóban. A jeles kultúrtörténeti esemény tiszteletére a várrom közepén emelt kápolna falán az elmúlt vasárnap emléktáblát avattak. Az első magyar nyomtatott könyv megjelenésének 480. évfordulóján a királyházi róma katolikus templomban neves előadók részvételével nagyszabású konferenciát tartottak.
Nehéz lenne túlbecsülni Komjáti Benedek bibiliafordítását, s az ebből született könyv megjelenését, hangsúlyozták az emléktábla-avatási ünnepség szónokai. Nyomon követhető, hogy vele kezdetét vette a magyar nyelvű irodalom kivirágzása, nyelvünk egységesülése, a humanista tanok, a reformáció elterjedése. Közvélemény-formáló szerepe óriási volt, hisz olvasóközönséget teremtett. Méltán vélhetjük, hogy különleges atmoszférája van annak a helynek, ahol ily nagy dolgok születtek. Hisz mi más szolgálná jobban a lélek épülését, mint az, hogy Isten szava magyarul, édes anyanyelvünkön jut el hozzánk. Így gondolhatták ezt évszázadokkal ezelőtt küzdelmes sorsú elődeink, s így vélekedünk ma mi is, kései utódok, hangsúlyozta Orosz Ildikó, a Rákóczi Főiskola és a KMPSZ elnöke. Itt, a végeken, ahol a magyar iskolának az őt megilletőnél sajnos ma már kisebb szerep jut, a templomé a legfontosabb feladat. Őrizni hitünket, anyanyelvünket, ápolni identitásunkat. Ne feledjük, az itteni kápolna, ahová a mostani emléktábla került, búcsújáró hely, amely évente néhány alkalommal összehozza a település, az egykori Ugocsa megye istenfélő híveit.
Büszkeséggel tölt el bennünket, hogy községünkben már évszáza¬dokkal ezelőtt Komjáti Benedekhez hasonló nagyszerű emberek éltek, s hogy itt oly kimagasló jelentőségű művek születtek, hangsúlyozta Pavlo Ivanyiha, a település polgármestere.
Valóban misztikus helyen állunk, érvelt avatóbeszédében Tóth István beregszászi magyar főkonzul. A korabeli forrásokból tudjuk, hogy száz évvel Komjáti Benedek itteni ténykedése előtt szorgos szerzetesek már itt másolták az óorosz nyelvre lefordított Bibliát. A tény az akkor élt különböző nemzetiségű emberek egymás iránt érzett tiszteletéről, vallási türelméről tanúskodik. A mai nemzedékek számára mindez példaértékű.
Bán Jónás, a nagy¬szőlősi ferences rendház főnöke beszédében elsősorban azt emelte ki, hogy Komjáti Benedek bibliafordítása révén Isten igéje végre magyar nyelven jutott el a hívekhez. Nagyban segített abban, hogy Isten szavát elődeink megértsék magyarul, s felfogják, hogy mindegyiküknek küldetése van ebben a világban. Nekünk sincs más dolgunk, minthogy teljesítsük a Mindenható által ránk ruházott feladatot.
A délután folyamán az első magyar nyelven megjelent nyomtatott könyvről, annak a magyar nyelv egységesülésében játszott szerepéről, a humanista tanok, a reformáció elterjedéséről neves debreceni kutatók osztották meg gondolataikat a római katolikus templomban összegyűlt népes hallgatósággal. Csatáry György, a Rákóczi Főiskola tanszékvezető tanára a Perényi család tagjainak Ugocsa vármegye történetében betöltött szerepéről értekezett. Józan Lajos református lelkipásztor pedig arról szólt, hogy milyen közéleti állapotok uralkodtak vidékünkön a XVI. század első felében.
