November 7-én kerül sor a Magyar Állandó Értekezlet (MÁÉRT) soron következő ülésére. A fórumot a különböző szakbizottságok előkészítő tanácskozásai előzik meg. A külügyi és jogi szakbizottság ülésén a kárpátaljai magyarságot Zubánics László, az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség (UMDSZ) Ukrajnai Magyar Nemzeti Tanácsának elnöke és Kovács Miklós, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) vezetője képviselte.
Németh Zsolt, a Külügyminisztérium államtitkára, a szakbizottság elnöke az egyszerűsített honosítással kapcsolatban elmondta, a magyarországi választások és a regisztráció miatt több komoly feladatot kell még megoldani, különösen a magyar külképviseleteknek. Szerinte a magyar kormány nemzeti érdekérvényesítő képessége érzékelhetően javult, Magyarország „jobban teljesít a határon túli magyarok irányába is”. Sikerült konkrét eredményeket elérni, a szomszédságpolitikát sokkal kiegyensúlyozottabb kapcsolatrendszer jellemzi.
Ukrajnával kapcsolatban sikeresnek nevezte a Keleti Partnerség keretében végrehajtott intézményfejlesztési programot, amelyet a következő évben is szeretnének hasonló nagyságrendben folytatni. Románia esetében nem történt olyan intézkedés, amely az ott élő magyarok helyzetében visszalépést jelentene. Szlovákiával kapcsolatban pedig „örvendetesen beállt egy pozitív csend a nemzetpolitika vonatkozásában”.
Az államtitkár elmondta, a MÁÉRT tavalyi útmutatása alapján a Külügyminisztérium úgynevezett jószom¬szédsági csomagtervet állított össze. Ebben összefoglalták a határon túli magyarokkal kapcsolatos projekteket, felmérték a gazdasági, mezőgazdasági, biztonsági, kulturális, oktatási együttműködéseket, továbbá felvázolták, hogy a 2014–20 közötti európai uniós költségvetés lehetőségeit hogyan aknázhatnák ki. Kitért arra, hogy több országban is folynak közigazgatási reformmal kapcsolatos egyeztetések. Magyarország azt szeretné, ha „magyarbarát” közigazgatási rendszerek jönnének létre. A nyelvi jogok szabályozásával kapcsolatban a magyar kormányzat egy katasztert kíván létrehozni annak felmérésére, hogy az egyes közösségeknek milyen nyelvi jogaik vannak.
Répás Zsuzsanna, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium nemzetpolitikáért felelős helyettes államtitkára elmondta, a külhoni magyar kisiskolások éve program körútja során huszonkét helyszínen több mint ötezer gyerekkel találkoztak. Pályázatokat írtak ki a közösségépítés témájában, és hamarosan elkészül módszertani csomagjuk, amelyet a régióspecifikus továbbképzések követnek.
A határon túli régiók képviselői mellett a tanácskozáson felszólaltak a parlamenti pártok képviselői is, akik vitatták a kormányzat azon kijelentését, hogy Magyarország érdekérvényesítő szerepe növekedett volna a régióban, sőt ellenkezőleg, éppen romlott.
Zubánics László javasolta, hogy Ukrajna EU-s társulási szerződésének előkészítése kapcsán a magyar diplomácia tegyen megfelelő lépéseket az ukrán kormánynál a nyelvtörvény végrehajtási mechanizmusáról szóló kormányhatározat mielőbbi elfogadása és életbe léptetése kapcsán, illetve az 1944-es malenykij robot áldozatainak rehabilitálása ügyében. Budapesttől azt kérte, hogy a magyar Országgyűlés fogadjon el határozatot a malenykij robot emléknapjáról, s Magyarországon, illetve a szomszédos országokban is megfelelő módon emlékezzenek meg a tragikus eseményekről.