Írta: Homoly Erzsébet | Forrás: Felvidek.Ma | 2014. augusztus 03.
Nagybalogon Gyöngyösi Istvánra, egykori balogi várkapitányra emlékezve álltak meg néhány percre a kultúrház falán elhelyezett emléktáblánál. A meghitt kis ünnepség a Bodonyi András-féle Felvidéki indulóval vette kezdetét a Szivárvány Énekkar előadásában. Szép hazánk így érezhette, hogy a megemlékezés perceiben a nagybalogiak maroknyi csapata hű volt hozzá.
Ugyan mindössze harmincnyi szív dobbant magyarul a július 24-i összejövetelen, de a megjelentek Gyöngyösi István szellemén keresztül átélték a Felvidéki induló szavait, hogy „Érhet bármi baj, sohasem törik meg ez a nép/Jöhet még száz vihar, büszkén őrzi mindig hitét".
Koós István ny. tanár Gyöngyösi István életét és tevékenységét vázolta. Kiemelte, hogy Gyöngyösi István a 17. század egyik legkiemelkedőbb személyisége volt. A kor jelentős költőjét tisztelhetjük benne, akinek a versei Ovidiushoz hasonlóak, s még a 18. században is alapul szolgáltak ismeretek terjesztésére.
„Költeményei történelmi jellegűek. Konkrét eseményekről és személyekről szólnak. Mindig írt azokról a személyiségekről, akiknél szolgált. Így regél a füleki várról, Wesselényiről, Széchy Máriáról, az Andrássyakról, Thököly Imréről, Zrínyi Ilonáról. Nagy terjedelmű verseket írt, pl. a Murányi Vénusz mintegy 900 négysoros versből áll, Kemény János történetét pedig több mint 1500 négysoros versben foglalta össze. Kissé fanyar humorral írja műveit, melyek a 17. században beszélt magyar nyelven szólnak" – fogalmazott Koós István.
Valacsay Henrietta tanárnő ebből ízelítőt adott, egy humoros versrészletet olvasott fel a Márssal társalkodó Murányi Vénuszból. A Szivárvány Énekkar egy históriás énekkel is emlékezett.
Az emléktáblánál a megemlékezés virágait a Nagybalogi Református Egyházközség, a Magyar Közösség Pártja Nagybalogi Helyi Szervezete, a Rákóczi Szövetség Balogvölgyi Helyi Szervezete és a Csemadok Nagybalogi Alapszervezete képviselői helyezték el.
Pál Csaba, a Csemadok Nagybalogi Alapszervezetének elnöke a Felvidék.ma-nak elmondta, hogy szeretnék, ha ez a nyári megemlékezés, a költőre, az egykori balogi vár kapitányára július 24-én, halálának évfordulóján hagyománnyá válna Nagybalogon.
Mint arról korábban már beszámoltunk a Csemadok helyi szervezete Gyöngyösi István emlékét a balogi várban megtartott családi nappal is ápolja.
Gyöngyösi István 1629-ben, Radváncon, Ungvár mellett született. Nemesi család sarja, édesapja, Gyöngyösi János Ungváron ügyvédkedett, nemesi birtokkal rendelkezett. A költő iskoláit Ungváron, Eperjesen, Kassán és Sárospatakon végezte, két évig Ján Ámos Komenský is oktatója volt. Jogi képesítést szerzett, több nyelven folyékonyan olvasott és írt.
Rozsnyón 1653-tól választják táblabíróvá, az ötvenes évek végén már a füleki vár helyőrségének a bírója. 1660 körül az akkori füleki várkapitány, Wesselényi Ferenc oldalán állt. Majd innen a Murányi várba, Széchy Mária, Balog-várának szülöttének szolgálatába került, aki egy pletyka miatt, mi szerint gyengéd érzelmek fűznék hozzá, eltávolította Murányból. Ekkor nevezte ki 1668-ban Balog-vár kapitányának, ahonnan úgy került el, hogy Wesselényi Ferenc titkáraként letartóztatták. Tehetséges ügyvédként kimentette magát, úgyszintén Wesselényi Ferenc hitvesét, Széchy Máriát is kiszabadította. Ezt követően Krasznahorkára, az Andrássyak szolgálatába állt. Gömör-megye alispánja tisztségét is betöltötte haláláig. 1704. július 24-én, 75 évesen, ügyintézés közben Rozsnyón hunyt el. Abban az időben első feleségének birtokán Csetneken élt, oda is temették. Gyöngyösi István költészetének barátai idén július 20-án koszorúztak sírjánál.
Kisgejőcön ma is találkozni lehet Egry Ferenc emlékével: az iskola, a templomok harangjai és az egykori öntöde nyomai mind az egykori harangöntő mester örökségét és mesterségét őrzik.
A Munkácsy Mihály Magyar Ház évek óta rendszeresen ad otthont kárpátaljai művészek kiállításainak. Számos ismert és kezdő festőművész is bemutathatta már itt alkotásait az érdeklődő közönségnek. Szeptember 10-én Petrusevics Vivien Nikolett, az Irka gyermeklap illusztrátorának műveiből nyílt kiállítá...
Első alkalommal rendezték meg a helyi hagyományok napját a Szinevéri kistérségben. A szeptember 12-i rendezvénynek egy tanya adott otthont, ahol helyi mesterek, termelők, lakosok és turisták találkoztak.
Most, amikor ilyen nehéz helyzet uralkodik az országban, még fontosabbá válik az itthon maradt gyerekek figyelmét a kultúrára, örökségünk felé fordítani, és a programok talán egy picit hozzásegítik őket a szülőföldön való maradáshoz. Az is fontos, hogy a kulturális programok ne csak a nagyobb telepü...
