Elkészült a nemzeti jelentőségű intézmények listája

Írta: Tudósító | Forrás: MTI | 2012. február 20.

Elkészült a nemzeti jelentőségű intézmények listája az egész Kárpát-medencére vonatkozóan – jelentette be Semjén Zsolt, a magyar miniszterelnök nemzetpolitikáért felelős helyettese kedden Budapesten. Ennek lényege, hogy ezek az intézmények nem évről évre, pályázatok útján, hanem kiszámítható módon részesülnek majd támogatásban – mondta a kormányfő-helyettes a nemzetpolitikai tárcaközi bizottság ülése után. Semjén Zsolt kifejtette, akik kiszámítható partnerek a nemzetstratégia tekintetében, azok kiszámítható, speciális finanszírozást fognak kapni.

Elkészült a nemzeti jelentőségű intézmények listája

Az érintett intézmények listáját a Bethlen Gábor Alap honlapján teszik közzé.

Répás Zsuzsanna , a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium nemzetpolitikai helyettes államtitkára elmondta: a Magyar Állandó Értekezletet (Máért) kérték fel, hogy határozza meg azt a kritériumrendszert, ami alapján ebbe a körbe be lehet kerülni, a Máért alapszervezetektől pedig azt kérték, javasoljanak intézményeket. Az elvárt kritériumok között említette, hogy egy adott intézmény mennyire szolgálja a közösség megmaradását, a magyar nyelv terjesztését, az autonómiát, a helyi közösségek gyarapodását. Feltétel volt még, hogy mennyire stabil, kiszámítható a működése, vagy tud-e pluszforrásokat bevonni. Az érintett intézmények normatív alapon kapnak támogatást egy-egy költségvetési évben, és nem a nyílt pályázati rendszereken kell eseti jellegű forrásokat kérniük. Olyan intézményekről van szó, amelyek régóta működnek, és a remények szerint még sokáig működni fognak – ismertette a helyettes államtitkár.

Az intézmények listáját minden évben áttekintik, kerülhetnek fel rá újak, és kerülhetnek le is listáról. A támogatásokat már az idei évben eszerint folyósítják, a pontos összeg a szükségletektől, és az intézménytípustól függően eltérő, a döntést a Bethlen Gábor Alap bizottsága hozza meg, várhatóan heteken belül.

Semjén Zsolt beszámolt arról is, hogy az ülésen arra biztatták a tárcákat, minden egyes szakterület készítse el saját szakpolitikáját, és kössön megállapodást a határon túli szervezetekkel. Fontos, hogy gazdasági konkrétumokkal is kitöltsék azt a szellemi keretet, amelyet létrehoztak, fogalmazott.

Németh Zsolt , a magyar Külügyminisztérium parlamenti államtitkára emlékeztetett arra, hogy a közeljövőben tartják a szlovákiai választásokat, és bíznak abban, hogy azokon egyértelműen pozitív megoldást sikerül találni a hosszú ideje függőben lévő állampolgársági kérdésre. Ezt a reményt nem adják fel, fogalmazott, hozzátéve: a felvidéki magyarok addig is számíthatnak a magyar kormány és diplomácia egyértelmű támogatására. Feladatként említette annak áttekintését, hogy az állampolgársági folyamatot hogyan lehet még gördülékenyebbé tenni. Úgy látják, hogy a nyugati magyar diaszpórában komoly tartalékok vannak, ezért a külügyi tárca az év folyamán a tervek szerint újra tudja majd nyitni az előző kormány által bezárt konzulátusokat. Szólt arról is, hogy a külhoni magyarok szavazati jogának technikai részleteiről is rendelkező választási eljárásról szóló törvény szakértői munkái elkezdődtek.

Répás Zsuzsanna az ülés egy másik témáját ismertetve elmondta: módosítást dolgoztak ki azon határon túli magyar diákokra vonatkozóan, akik egyetemi tanulmányaikat Magyarországon szeretnék folytatni. Ennek értelmében az, aki magyar nyelvű középiskolában végzett, és az adott ország nyelvén leteszi az érettségit, azt elismerik középfokú nyelvvizsgának. Arra is figyelmet fordítanak, hogy a felvételi pontoknál se kerüljenek hátrányba az ilyen diákok, jelezte. Az eddigi gyakorlat szerint azoknak a nyelvtudását azonnal elismerték nyelvvizsgának Magyarországon, akik otthon többségi nyelvű iskolába jártak. Azoknak viszont, akik magyar nyelvű középiskolába jártak, és letették az adott állam nyelvén az érettségit, ezt semmilyen módon nem ismerték el. Szeretnék ezt orvosolni, nem szeretnék, ha ez a határon túli magyar diákok arra ösztönözné, hogy ne magyar nyelvű középiskolában végezzék tanulmányaikat, mutatott rá a helyettes államtitkár.

Kárpátaljáról az alábbi szervezetek és intézmények kapták meg a „nemzeti” státust:

1. II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola (normatív, működés és beruházás);
2. Karácsfalvi Sztojka Sándor Görög Katolikus Líceum - a líceum működése;
3. Nagyberegi Református Líceum - líceum működése;
4. Nagydobronyi Református Líceum – a líceum működése;
5. Péterfalvai Református Líceum - a líceum működése;
6. Munkácsi Szent István Katolikus Líceum - a líceum működése;
7. Kárpátaljai Magyar Pedagógusszövetség: - működés + program;
8. Géniusz Jótékonysági Alap - működés + program;
9. Kárpátaljai Magyar Képző- és Iparművészek Révész Imre Társasága - működés + program;
10. Kárpátaljai Megyei Drámai Színház - normatív, működés;
11. Kárpátaljai Magyar Művelődési Intézet -működés;
12. Szolyvai Emlékparkbizottság – működés.

Hírek

  • Kárpátalja anno: Amikor Munkácsy Mihály Munkácson járt…

    Bay Gábor beregsurányi születésű földbirtokos, huszárszázados, nyugalmazott munkácsi polgármester visszaemlékezése Amikor Munkácsy Mihály Munkácson járt… címmel a Kárpáti Hiradó 1943. január 3-i számában jelent meg. A személyes hangvételű írás 1882 márciusába repíti vissza az olv...

  • Hagyománytisztelet és folyamatos megújulás – Villásek-kiállítás a Munkácsy Mihály Magyar Házban

    A múlt század első évtizedeiben a kárpátaljai festőiskola létrehozásával nagyszerű kezdeményezés élére állt Boksay József és Erdélyi Béla. Az azóta eltelt bő száz esztendő bebizonyította, hogy a festőiskola újabb és újabb nemzedékeinek képviselői saját formanyelvüket megalkotva tudnak maradandót fel...

  • Kollégái és saját lelkiismerete hajszolták őrületbe az anyák megmentőjét

    Semmelweis Ignác 1865 nyarán a családjával barátja bécsi klinikáját látogatta meg. Mivel az úton elfáradt, elfogadta a felkínált vendégszobát. Pihenése után, amikor ki akart lépni az ajtón, ápolók közölték vele, hogy őrültként a döblingi elmegyógyintézetbe került. Amikor ellenállt, kényszerzubbonyt ...

  • Két kárpátaljai díj a kisvárdai színházfesztiválon

    Harminchatodik alkalommal szervezték meg a Magyar Színházak Kisvárdai Fesztiválját június 21-e és 29-e között – közölték a szervezők. A rendezvény a Kulturális és Innovációs Minisztérium, a Nemzeti Kulturális Alap, Kisvárda Város Önkormányzata és a Déryné Program által valósult meg.

Események

Copyright © 2024 KMMI