Egy nagyváradi magyar a gyilkos hegyen – Varga Csaba hegymászóval találkoztak a Kárpátaljai Hazajárók

A Kárpátaljai Hazajáró Egyletet az elmúlt pénteken, március 8-án Beregszászban az Ortutay Elemér Görögkatolikus Szakkollégiumban Varga Csaba nagyváradi hegymászóval szervezett találkozót, aki jelenleg a legtöbb nyolcezres csúccsal rendelkező élő magyar hegymászó.

Mint megtudtuk, a fiatal, törékenynek tűnő, de igencsak erős akarattal, kitartással bíró fiatalember eddig összesen hat nyolcezer méternél magasabb hegycsúcs tetején állt már s tűzte ott ki a magyar zászlót – valamennyire oxigénpalack használata és serpák segítsége nélkül jutott fel. Számára ez jelenti az igazi sportteljesítményt. 

Varga Csaba – akinek a sport, a teljesítmény, a természet mindig is része volt az életének, akit vonzottak a fizikai kihívások, a messzi tájak – ezúttal igen nagy alázattal mesélt a természet erejéről, szépségéről, a csúcshódításokról. Vallja: a sikeres mászás nem mindig azt jelenti, hogy sikerül a csúcsra felmenni, sőt, igazán az még csak a siker fele: le is kell jutni. Volt már, hogy visszafordult, mert életveszélyesnek tűnt az expedíció folytatása, de ezt soha nem élte meg kudarcként.  

Mint megtudtuk, több hétezer méter fölötti hegy megmászását követően élete első 8 ezer méter feletti csúcsára, a Gasherbrum II-re (8035 méter) 2013-ban jutott fel. 2014-ben Suhajda Szilárddal – akinek tavaly tragikusan ért véget pályafutása – vágtak neki a 8051 méter magas Broad Peak meghódításának. A sikeres csúcshódítás után a következő évben a K2 tetejére szerettek volna mind a ketten feljutni, azonban az időjárás megakadályozta őket ebben a tervükben. A nyolcezresek közül aztán Varga Csabának 2014-ben sikerült a Broad Peakre (8051 m), 2017-ben a Manaszlura (8163 m), 2019-ben a Gasherbrum I-re (8068 m), 2021-ben a Dhaulagiri-re (8167 m), 2023-ban pedig a Nanga Parbatra (8126 m) feljutnia. Magyarok közül először Erőss Zsolt mászta meg a Nanga Parbatot 1999-ben, de mivel nem váltott ki csúcsengedélyt, hivatalosan nem jegyezték be a teljesítményét, ami egyébként az első nyolcezrese volt a később tragikus sorsú magyar hegymászónak. 2013-ban az erdélyi Török Zsolt is feljutott, de ő román színekben. Így hivatalosan Varga Csaba az első, aki magyar állampolgárként feljutott a világ kilencedik legmagasabb hegyére, amit „gyilkos” hegynek is neveznek. A pakisztáni területen fekvő Nanga Parbat a Himalája hegyláncának legnyugatibb nyúlványa, s bár a Mount Everestnél alacsonyabb, mégis az egyik legveszélyesebb hegyként tartják számon, mert nagyon meredek, sok kitett résszel, függőleges sziklákkal, amelyeken ki kell mászni, emellett gyakori a kőomlás is. Ez a hegy az 1953-as meghódítása előtt is rengeteg áldozatot követelt, s azóta is sokan vesztek oda. 

Varga Csaba elmondta, hogy minden csúcshódításra magával visz egy magyar zászlót, Nagyvárad felirattal, ami városa magyar közösségének létezését és élni akarását tükrözi. „Azért csinálom, hogy a határon túli emberek ebből is erőt meríthessenek a hétköznapokhoz. Engem igazából ez a cél és nem a csúcsok tesznek elkötelezetté” – vallott a hegymászó. Aki ezúttal bemutatta a Nanga Parbat meghódításáról készült rövidfilmjét. A résztvevők sokszor lélegzetvisszafojtva figyelték a videófelvételeket, a sokszor veszélyesnek tűnő pillanatokat, amellett gyönyörködhettek a csodálatos táj szépségében is.  

A Kárpátaljai Hazajárók ezen az estén még hosszasan beszélgettek a hegymászóval élményeiről, másnap pedig közösen vágtak neki a Pikuj meghódításának.