A Pro Arte – Munkács civil szervezet tevékenysége az elmúlt több mint egy évtizedben látványos változást hozott Kárpát-medence-szerte. A Matl Péter munkácsi szobrászművész irányítása alatt működő szervezet által életre hívott nemzetközi szobrásztáborokban a világ különböző részeiről érkezett művészek évről évre egy-egy adott témakörben alkottak olyan maradandó értékeket, amelyek nem csupán a jelen, de a jövő nemzedékeinek is gazdag forrásául szolgálnak majd, tovább színesítve e gyönyörű vidék kulturális örökségét.
A kezdeményezés fő célja, hogy hozzájáruljanak szűkebb pátriánk kultúrájának és turizmusának fejlesztéséhez, a megyével határos országok közötti szellemi-kulturális híd megteremtésével szolgálják a művelődést, egymás megértését és elfogadását, valamint a kárpátaljai magyar közösséget képviselve művészi értékek teremtésével hagyjanak nyomot maguk után.
A Kárpátok Szoborútról tartott a napokban előadást Budapesten Matl Péter és fia, Árpád. Az eseményen a Pro Arte – Munkács civil szervezet vezetői bemutatták a nemzetközi szobrásztáborok jelentőségét, kiemelve a művészet identitáserősítő és közösségformáló erejét, valamint részletezték, miként válhat egy köztéri alkotás a helyi közösségek büszkeségévé, a turizmus és a kulturális együttműködés előmozdítójává. Álmodtak egy nagyot, melynek eredményeként 2013-ban elkezdték kialakítani a szoborutat.
Az elmúlt évek leforgása alatt több mint 130 szobor készült el, melyek egy részét a Kárpátok Szoborút program kertében elajándékoztak elsősorban Kárpátalja, Lemberg megye és Kelet-Magyarország falvainak, ahol kőbe, márványba, gránitba vagy acélba vésve, valamint fába faragva hirdetik a művészet életet megszépítő, gazdagító erejét. A Lemberg megyei Szkolétól a magyarországi Geszterédig ez légvonalban mintegy 250 kilométert tesz ki, a tényleges szoborút azonban ennél sokkal hosszabb, ugyanis több összefüggő útvonalból áll, melyek külön programot ajánlanak a nálunk még újdonságnak számító kulturális turizmusnak.
„Elhoztuk a kortárs világ művészetét Kárpátaljára. Egy nagyon merész gondolat volt ez, hiszen az elején kicsiből indultunk, de az elmúlt tizenhárom év alatt körülbelül 130 köztéri szobor készült el. Ez egy óriási mennyiség. A másik fontos mondanivalója a munkánknak az, hogy szeretnénk egy eszmei-kulturális úttal összefércelni a Kárpát-medence több oldalát, bizonyítva azt, hogy mi egy kultúrrégióhoz tartozunk” – hangsúlyozta Matl Péter. A Munkácsy-díjas szobrászművész kiemelte továbbá, hogy a szoborút egyben a kulturális turizmus alapja is a régióban. „Megmozgatjuk a turistát azáltal, hogy egy-egy ilyen körutat megtesz, tíz-húsz-harminc, esetleg nyolcvan kilométeres utat falutól faluig, szobortól szoborig. Tehát ez egy új program a turizmus részére” – konstatálta.
„Sok éven keresztül édesapámmal bejártuk a fél világot és kivittük a művészetet, az intellektuális potenciálját Kárpátaljának. Ezért 2013-ban gondoltunk egy nagyot és azt terveztük el, hogy visszahozzuk és frissítjük Kárpátalja épített örökségét. Három éven belül már nemcsak Kárpátaljára kezdtünk el tervezni, hanem úgy gondoltuk, hogy ez a szoborút egyesítse a Kárpátokon belül lévő népek határait, a népek kultúráját. Ha megnézzük a népművészeti motívumainkat is, a Kárpátalján élő népek népművészete mondhatni egy gyökerű” – magyarázta az édesapja nyomdokaiba lépő Matl Árpád.
A szobrászok jelenleg egy Kassa–Nyíregyháza kerékpárút mentén húzódó szoborút kialakításán dolgoznak, melyet később az Ungvári járással is összekapcsolnának. „Azt tervezzük, hogy ha minden jól sikerül, akkor a Kassa és Nyíregyháza között létesülő bicikliútvonal mentén szeretnénk szobrokat állítani. Ezeket kétféle módon lehet elképzelni: funkcionális szobor, tehát lóca vagy pihenőhely formájában alkotott művészeti elem, vagy pedig szobrok és közterek, pihenőterek létesülnek a bicikliutak mentén. Ezek után pedig szeretnénk, ha egyesülne az Ungvári járás felől is egy két határon átnyúló szoborút. Ezen túl a legnagyobb álmunk pedig az, hogy a Beregszentmiklóson található alkotóház és művésztelep kinője magát egy olyan globálisan is ismert, fiatal művészek számára elérhető alkotóházzá és kulturális központtá, ahol a szobrászok legnagyobb gondját meg tudnák oldani: az alkotóterem, a műhely meglétét” – fűzte hozzá Matl Árpád.
Az alkalmon jelen volt Brenzovics László, a szobrásztáborokat a kezdetektől támogató Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) elnöke is, aki elmondta: „Teljesen megalapozottan nevezhetjük Matl Pétert és fiát, Árpádot Kárpátalja névjegykártyájának, hiszen olyan alkotások fűződnek a nevükhöz, amelyek az egész Kárpát-medence magyarsága szempontjából rendkívül fontosak. Gondoljunk csak a vereckei emlékműre – amely az összmagyarság egyik szimbólumává vált – vagy az ópusztaszeri nemzeti összetartozás emlékművére, a sátoraljaújhelyi Turul-szoborra, illetve számos más országban, Brazíliától Kínáig vannak szobrai Péternek, és most már Árpádnak is. Ez megdöbbentő: az, hogy Munkácsról néhány évtized alatt ekkora karriert lehetett befutni. A szoborút is egy elképesztő ötlet és gondolat volt: az, hogy a világ számos országából hívnak meg neves szobrászokat Kárpátaljára, amely – valljuk be – szülőföldünk, de nem a világ közepe, s innen pedig az alkotásokat Kárpátalja és a környék falvaiban helyezik el. Megdöbbentő volt az a közösségeink számára is, amikor a falu központjában egy modern alkotás megjelent, s ezekből több mint száz van” – fogalmazott a KMKSZ elnöke.
A szobrásztáborok első éveiben a szoborutak kárpátaljai járásokon haladtak keresztül, azonban a Külgazdasági és Külügyminisztérium támogatásával 2018-ban a projekt kiterjedt a határ túloldalán lévő településekre is, többek között Kállósemjénre, Balkányra, Birire, Geszterédre, Tarpára és Nyírbogátra. Szalipszki Endre, Magyarország Beregszászi Konzulátusának egykori főkonzulja a TV21 Ungvár stábjának nyilatkozva aláhúzta: a szoborutak létrehozása „egy nagyon fontos missziója a Matl művészcsaládnak. Én azt hiszem, hogy ez egy olyan küldetés, amely egyaránt szolgálja a kárpátaljai és a magyarországi közösségek életét, ahová ezek a szobrok elhelyezésre kerültek. Hiszen ha belegondolunk, hogy egy-egy kis településen, amelynek önerőből soha nem lenne arra lehetősége, hogy egy ilyen nemes alkotással gazdagodjon, adott esetben egy külföldi művésznek az alkotásával, Matl Péter és fiai által erre lehetőség nyílt. Nagyon fontosnak tartom azt is, hogy Beregszentmiklóson egy új kulturális központot létesítenek, ahol nemcsak szobrásztábort lehet rendezni, hanem lehetőség nyílik arra is, hogy a művészetek különböző ágait bevonják és a vendégek rendelkezésére bocsássák. Nagyon bizakodom benne, hogy a mostani nehéz viszonyok ellenére fogják tudni a működésüket a jövőben is teljesíteni, s ez a misszió, amit ők vállaltak tizenhárom évvel ezelőtt, a jövőben kiteljesedhet”.
Lenyűgöző, ahogyan immár több mint egy évtizede vidékünk lakói tanúi lehetnek annak, mennyire különbözőképpen nyilvánul meg egy adott téma a művészek képzeletében, majd alkotásaikban. Az elmúlt évek során az is kiderült, hogy a múzsák nem alszanak akkor sem, amikor szólnak a szirénák és ropognak a fegyverek. A Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt. támogatásával a Pro Arte – Munkács 2025. június 1–15. között szervezi meg a következő nemzetközi szobrásztáborát. Az itt létrejövő alkotások a tervek szerint a beregszentmiklósi szoborparkot fogják gazdagítani.
