Reichard Piroska neve sokak számára ismeretlen lehet. A beregszászi születésű költőnő életéről és művészetéről a kárpátaljaiak zöme nem is hallott, pedig a maga korában a Nyugat egyik kiválóságaként tartották számon. Rovatunkban Az életen kívül című kötetét mutatjuk be, kissé rendhagyó módon.
A szerzőről
Reichard Piroska életéről nem sokat tudni. 1884-ben zsidó gyáros családba született Beregszászban. Középiskolai tanulmányait Miskolcon végezte, majd a Budapesti Tudományegyetemen középiskolai tanár oklevelet szerzett. Ezt követően filozófiából doktorált, és tanárként helyezkedett el egy leányiskolában. Mindemellett aktívan publikált, 1908-tól volt a Nyugat munkatársa. Az életen kívül című első kötete 1912-ben debütált.
Vers- és tanulmányírás mellett fordított is, angol nyelvből. 1932-ben Baumgarten-díjat kapott. Reichard Piroska 58 évesen a nácik térhódításától megrettenve önkezével vetett véget életének 1943 újévén.
A kötetről
A kötet Modern Könyvtár Magyar Költők sorozatának VII. részeként is megjelent Budapesten, az Athenaeum gondozásában. Jelenesetben nem önálló könyvről beszélünk: helyet kapott ebben a kötetben Peterdi Andortól A pacsirta énekel, Heine Atta trollja Karinthy Frigyes fordításában, gyűjtemény Gellért Oszkár verseiből, valamint Batsányi János sajtó alá rendezett költeményei.
Nem kis öröm volt számomra, hogy nagy nehezen, de sikerült szert tennem egy példányra ebből a gyűjteményből. Bár nagy dolog, hogy online elérhető, de egy könyv mégiscsak könyv. Nem egyszerűen Reichard Piroska verseibe mélyedtem bele, hanem szó szerint a könyvbe is. Nem mehetek el amellett szó nélkül, hogy a múlt század eleji kiadvány olvasása egy kisebb időutazás önmagában. A régi típusú papír teljesen más minőségű, mint amilyen volt akár a század második felében kiadott könyveké. (Azt csak egy könyvmoly tudhatja igazán, hogy egy könyv illata semmivel sem összehasonlítható.)
A 47 verset tartalmazó kötet öt ciklusra oszlik.
A ciklusok előtt a könyv az Ex alto című verssel kezdődik, ami egyszerre bevezeti és összefoglalja a kötetet.
„Vagyok: akiben nincs jövő se mult,
lélek, kiről a földi mind lehullt”
– áll a versben.
A ciklusok az élettől haladnak az elmúlás felé.
A Diák években szerelemről és fiatalságról olvashatunk. A Két élet már komorabb hangvételű, a búcsúzás témája köré szerveződik. Az úton rész egyfajta visszatekintés a múltra. Az elmúlás és a nosztalgia hatja át az Alkonyok és éjek ciklust is, végül Az életen kívül adja meg a zárást, amelyben szintén az űzöttség és a halál kap főszerepet.
A versekből sugárzik az egyedüllét fájdalma, a másik ember társaságára való vágyódás, illetve az elmúlás felé haladás elkerülhetetlensége.
Az életen kívül kötetet ajánljuk azoknak, akik néhány vers erejéig szívesen visszarepülnek az időben, hogy rácsodálkozhassanak: a XX. században élők érzelmei egyáltalán nem állnak a miénktől távol.
Reichard Piroska kötetei fizikai formában szinte alig beszerezhetőek, antikváriumokban is ritkaságok. Az életen kívül címűkötete virtuálisan olvasható, IDE kattintva érhető el.