Dózsa- és Rákóczi-megemlékezés Szatmárnémetiben

Pénteken a Szatmár Megyei Múzeumban tartották meg a „Társadalmi megmozdulások a Felső-Tiszavidéken a Dózsa György-féle parasztfelkeléstől a jobbágyfelszabadulásig” című tanácskozást. A résztvevőket Muzsnay Árpád, a rendezvény főszervezője köszöntötte, aki arról is említést tett, hogy az 1989-es változások után rendezett történelmi megemlékezések közül Az élő Rákóczi-megemlékezés volt az, ami koszorúzási ünnepségekkel indult, majd kiállításokkal és tanácskozásokkal bővült ki.

Szőcs Péter, a Szatmár Megyei Múzeum aligazgatója elmondta, hogy a Szatmár Megyei Múzeum feladatához híven igyekszik támogatni azokat a rendezvényeket, amelyek helyi vagy szélesebb körű történelmi események népszerűsítésével foglalkoznak. Nem csak házigazdaként fogadják az ilyen jellegű rendezvényeket szervező szakmai és civil szervezeteket, hanem ezeket szakmai vonalon is segítik.

Kereskényi Gábor parlamenti képviselő is üdvözölte a résztvevőket. Hangsúlyozta, hogy egyre több kérdés fogalmazódik meg benne Dózsa György kapcsán. Dózsa parasztjai az öntudatra ébredés szakaszába jutottak el. Nagyon sok nyitott kérdés van, többek között az, hogy van-e okozati összefüggés a Dózsa György-féle parasztfelkelés és a mohácsi vész között? Erre és hasonló kérdésekre a történészek bizonyára válaszolni fognak a tanácskozás során.

„Az Európai Unióban a magyarság minden szempontból konkrét és mérhető lépéseket tesz a nemzet egyesítésének útján. Ez a találkozás is egy ilyen lépés, hisz a nemzet különböző részeit képviselő szakemberek tanácskoznak a magyarság számára jelentős történelmi eseményről" - fogalmazott Winkler Gyula EP-képviselő a tudományos konferencia megnyitóján.

Az RMDSZ listavezetője emlékeztetett, mindannyian megéltük, amikor nem volt lehetőség arra, hogy a különböző országban élő magyar szakemberek együttműködhessenek. „Legyen szó gazdasági, kulturális, tudományos vagy bármilyen más magyar vonatkozású eseményről, egyre természetesebb, hogy nem csak a helyi magyar közösség gyűl össze, hanem az egész magyar nemzet egyesül újra. Van, miért dolgozni, van miért kutatni, van miért szellemi és fizikai munkát végezni szülőföldünkön. Nem csak külön erdélyi vagy kárpátaljai, hanem egységes magyar jövő a van a Kárpát-medencében!".

A tanácskozás egyik feladata a korosztályok közötti kapcsolat erősítése. Ezen a tanácskozáson a nemzetrészeknek a történészei tanácskoznak egy, a nemzetet érintő kérdésben. Egyre több olyan tanácskozás van az utóbbi időben, amikor szakemberek úgy tárgyalnak meg bizonyos dolgokat, hogy nem Magyarország, nem Románia, nem Erdély és nem Kárpátalja szervez konferenciát, hanem a magyar nemzet újraegyesül. Sokan visszaemlékeznek azokra az időszakokra, amikor ez nem volt természetes, amikor a nemzetrészek sem kulturális, sem tudományos, sem gazdasági szinten nem tudtak együttműködni. Európa arról szól, hogy a magyar nemzet minden szempontból elindult és konkrét, kielemezhető lépéseket tesz a nemzetegyesítés útján. Ez a tanácskozás is egy hasonló lépés. Van magyar jövő a Kárpát-medencében, mi ennek a jövőnek a munkásai kell legyünk.

A továbbiakban „Társadalmi megmozdulások a Felső-Tiszavidéken a Dózsa György-féle parasztfelkeléstől a jobbágyfelszabadulásig” címmel előadások következtek. Tizenhárom magyarországi, romániai és kárpátaljai történész beszélt olyan témákról, amelyek meghatározták a térség történelmének alakulását.

A tanácskozáson elhangzott előadások témái:

Horváth Zita (Miskolc): Dózsa parasztfelkelése a magyar történetírásban;

Kovács Ágnes (Debrecen): Törekvések a jobbágysorból való kitörésre 1514-1711;

Tamás Edit (Sárospatak): Dél-Zemplén népessége a XVIII– XIX. században;

Zubánics László (Beregszász): A Dózsa-féle parasztlázadás a mai Kárpátalja területén;

Kereskényi Sándor (Szatmárnémeti): Eötvös József Dózsa-ábrázolásának történeti forrásai;

Thoroczkay Sándor (Szatmárnémeti): Werbőczy István nádor, a törvényhozó diplomata;

Kónya Péter (Eperjes): Az 1831. évi "kolera-parasztlázadás" Zemplén vármegyében;

Balogh Béla (Nagybánya): A Dózsa György vezette parasztfelkelés ugocsai és máramarosi kötődései;

Gyulai Éva (Miskolc): Rendi felkelések a sárospataki jezsuiták szemével (Wesselényi és I. Rákóczi Ferenc mozgalma, Thököly Imre felső-magyarországi fejedelemsége, a hegyaljai felkelés, Rákóczi-szabadságharc);

R. Várkonyi Ágnes (Budapest): Szociális politika Rákóczi államában;

Pomogáts Béla (Budapest): Dózsa alakja a magyar költészetben;

Sipos Gábor (Kolozsvár): Partiumi református lelkészek jogállása a XVII. században;

Bene János (Nyíregyháza): A máriapócsi zendülés 1848 tavaszán.

A délutáni előadások szünetében Bene János, a Nyíregyházi Jósa András Múzeum igazgatója nyitotta meg a Derkovits Gyula Dózsa-sorozatából álló kiállítást.

25 alkalommal került sor a hagyományos megemlékezésre a nagymajtényi síkon. Ezúttal szép számmal érkeztek az ünnepségre mind a Partiumból, mind pedig Magyarország határmenti térségeiből.

„Változások idejét éli Európa, ahol az erdélyi, illetve a Kárpát-medencei magyar érdeket csakis akkor tudjuk érvényesíteni, ha nem engedjük el egymás kezét, ha egységesen lépünk fel. Kiemelten fontos az erdélyi magyar képviselet Brüsszelben, hogy legyen, aki harcol a nemzet érdekeiért, hogy ne veszítsünk több csatát a 21. században” – fogalmazott Winkler Gyula EP-képviselő

A magyar nemzet legfontosabb történelmi eseményei a szabadságért folytatott harchoz köthetőek, nyomatékosított beszédében a jelölt, aki idézett Kelemen Hunor az aradi szabadságszobor visszaállításának 10. évfordulóján, egy nappal korábban elhangzott beszédéből, majd emlékeztetett ,,a majtényi síkra is a szabadság eszméje hozott össze minket, mert egyértelmű számunkra, hogy a szabadság olyan érték, amelyért, ha kell, harcra indulunk, ma már nem fegyverrel, hanem az erős képviselet eszközeivel.”

Az esemény főszervezője, Muzsnay Árpád EMKE alelnök, arra kérte az EP-képviselőt, hogy vigye magával Európába a Rákóczi-féle szabadságharc fegyverletételének 303. évfordulója alkalmából megszervezett majtényi megemlékezés szellemiségét.

Ünnepi beszédet mondott R. Várkonyi Ágnes akadémikus, a Rákóczi-kor egyik legnagyobb kutatója, Kárpátalja magyarságának üdvözletét pedig Zubánics László, a Kárpátaljai Magyar Művelődési Intézet (KMMI) elnöke tolmácsolta a jelenlévőknek, aki beszédében kifejtette, hogy bár a XX. század viharai ugyan szétszaggatták a Felső-Tisza-vidék történelmileg ezer szállal összeszőtt szövetét, a magyar történelmi mitológia szálai, így Verecke, Munkács, Tiszabecs, vagy éppen Nagymajtény összekötik a térség magyarságát. A felszólaló a május 25-i EP-választásokra készülő erdélyi magyarságnak sikereket kívánt.