Fennállásának 160. évfordulóját méltatja a beregszászi Dalárda. A Beregszászi Református Egyházközségben működő férfi énekkar szolgálatáról, múltjáról és jelenéről Taracközi Ferenccel, a gyülekezet vezető lelkészével beszélgettünk.
Írta: Horváth Gabriella | Forrás: Kárpátalja.ma | 2021. november 17.
Fennállásának 160. évfordulóját méltatja a beregszászi Dalárda. A Beregszászi Református Egyházközségben működő férfi énekkar szolgálatáról, múltjáról és jelenéről Taracközi Ferenccel, a gyülekezet vezető lelkészével beszélgettünk.
A beregszászi református Dalárda jubileuma nemcsak Kárpátalján, de az egész Kárpát-medencében egyedülálló…
A fellelhető dokumentumok szerint a Dalárdát 1861-ben alapította Békássy Sándor beregszászi lelkész. Ahogy a kezdetekben is, ma is az énekkar fő célja az Isten dicsőítése, valamint az ünnepi vagy gyászistentiszteleten való szolgálat. Tudjuk, hogy a szovjet rendszerben az egyházak üldözésnek voltak kitéve, és csak nagyon kevés templom maradhatott nyitva, ennek ellenére az énekkar külön engedélyt kért, hogy tovább működhessen. Az engedélyt Ungvárról, az akkori illetékes hatóságtól megkapta, így a legnehezebb időkben is találkoztak a Dalárda tagjai, és énekükkel dicsérték az Urat. A 160 évnyi folyamatos szolgálat így nemcsak vidékünkön, de az egész Kárpát-medencében egyedülállónak mondható.
Ukrajna függetlenné válása nagy változást hozott az egyházak életében is. Hogyan hatott ez a Dalárdára?
A Szovjetunió idejében eléggé beszűkültek a Dalárda lehetőségei. A 90-es évek elejétől újra szabad volt énekelni és templomba járni, így az énekkar is újult erővel indult be. Ekkor nagy létszámmal működtek, és kárpát-medencei szinten is igazi kuriózumnak számítottak. Istennek különleges ajándéka az, hogy ennyi éve töretlenül szolgálnak a Dalárda tagjai.
Milyen eseményeket szolgál a Dalárda?
Kiemelt szolgálati terület a temetés, hisz az énekkar egyik célja, hogy minden temetésen énekeljenek és vigaszt nyújtsanak. Ladányi Katalin és Poncz Ilona irányítása alatt az énekkar többször is fellépett járási és megyei kórusfesztiválokon, egyházi szervezésű kórustalálkozókon. Ebben az időszakban mind létszámban, mind szakmailag sokat fejlődtek. Sajnos az utóbbi években több taguktól búcsút vettünk, de Isten mindig kirendeli az utánpótlást. Sajnos a koronavírus-járvány miatt mostanában kevesebb szolgálati lehetőségük adódik, de ennek ellenére a tagok ugyanúgy összejönnek és gyakorolnak, és amikor lehetőségük van rá, énekeikkel szolgálatot végeznek.
November 14-én hálaadó istentiszteletet tartottak a Dalárda jubileuma alkalmából.
Úgy gondoljuk, hogy a Dalárda fontos része a gyülekezetünknek, ezért az istentiszteleten felidéztük az énekkar történelmét, valamint oklevelet adtunk át a tagoknak és azoknak a személyeknek, akik munkájukkal és szakértelmükkel hozzájárultak a Dalárda működéséhez, fennmaradásához. Nagy büszkeséggel tölt el minket, hogy az énekkarban való tagság generációkon keresztül apáról fiúra száll, sőt, van olyan tagunk, akinek az ükapja is a beregszászi Dalárda tagja volt. A kórus jelenlegi vezetője Kovács Sándor, aki Mezőváriból utazik be, hogy foglalkozzon az énekesekkel.
Jelenleg mindenféle gyülekezés nehézkes a koronavírus-járvány miatt, mégis arra kérem a Mindenhatót, hogy továbbra is tartsa meg a Dalárdát, legyenek olyan fiatalok, akik bekapcsolódnak az éneklésbe, és még nagyon sok jubileumot ünnepelhessenek a gyülekezetben. Adja Isten, hogy így legyen!
Isten áldja meg a Dalárda szolgálatát és a gyülekezet életét!
Vannak utak, amelyek kilométerekben mérhetők, és vannak olyanok is, amelyek a lélek mélyén rajzolódnak ki. Az ember olykor messzire kerül szülőföldjétől, új otthont teremt magának, de a gyökerekhez vezető belső ösvény soha nem tűnik el. Erről a különleges kötődésről, az otthon és a haza sokszor össz...
A Magyarságkutató Intézet kiemelt kutatása során a székesfehérvári csontkamra (osszárium) több mint 400 genomjának elemzésével három új férfiági Árpád-házi vonalat azonosított, és ezzel kétséget kizáróan sikerült meghatározni II. (Vak) Béla király maradványait is.
Több mint fél évszázaddal ezelőtt, 1973-ban adták át a beregszászi autóbusz-állomás új épületét, mely akkoriban 600 ezer rubeljébe került az Autóközlekedési Vállalatnak.
Magyarország Ungvári Főkonzulátusa ezúttal Naum Repkin kárpátaljai festőművész emlékkiállításának adott otthont. A tárlaton az 1995-ben Ungváron az év művészének választott alkotó mintegy húsz munkája látható; több festményt most először tekinthet meg a nagyközönség. A kiállítás felidézi egy sokolda...