Írta: | Forrás: Kárpátalja.ma | 2024. május 22.
321 évvel ezelőtt Tarpa és Mezővári mellett Beregszászban is kibontották Esze Tamás kurucai a Rákóczi-szabadságharc zászlóit. II. Rákóczi Ferenc fejedelem brezáni kiáltványával szólította hadba Esze Tamás az elnyomásban élőket, hogy küzdjenek „Istennel a hazáért és szabadságért”.
Ezt az eseményt méltatta a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség Mezőváriban és a Pro Cultura Subcarpathica civil szervezet Beregszászban.
Tudjuk, hogy a szabadságharc elbukott, de 8 évig őrizték a tüzét. II. Rákóczi Ferenc nem hódolt be, nem fogadta el a közkegyelmet, ezzel megőrizte a magyar nép számára a függetlenség szikráját, a szabadság ízét, azt az akaratot, amelyre szükség volt a későbbiekben ahhoz, hogy Magyarország végül kiharcolja a függetlenségét. – hangsúlyozta beszédében Sin József, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség alelnöke a mezővári református templom falán lévő emléktábla előtt.
A koszorúzási eseményen Zán Fábián Sándor, a Kárpátaljai Magyar Református Egyház püspöke mondott imát.
A megemlékezés Beregszászban, Esze Tamás mellszobránál folytatódott. A jelenlévők mindkét helyszínen tárogató hívására gyűltek össze, amelyet Holozsai Imre, a Tulipán Tanoda Magyar Népművészeti Iskola és a Beregszászi Kodály Zoltán Művészeti Iskola oktatója biztosított. A zászlóbontás alkalmával korhű viseletbe öltözött kuruc legények olvasták fel a brezáni kiáltványt és lengették meg Rákóczi zászlaját.
Kárpátalja egyik legmélyebb gyökere a Rákóczi-kor, amely a leginkább hatással volt erre a vidékre, és mindmáig jól emlékeznek rá, mert olyan kor volt, amely az itt élő különböző népeket egységbe tudta kovácsolni. A kibontott zászlók mögé a magyarokon kívül felsorakoztak a ruszinok, Rákóczi leghűségesebb népe, de voltak románok és szlovákok is. Mindannyian fontosnak tartották a függetlenséget, és azt, hogy idegen hatalmakkal szemben önállóan, a saját lábukon állhassanak. Ezt az üzenetet, amely összeköti az itt élő népeket, mindenkinek tovább kellene adnia – tartotta fontosnak üzenetében Orosz Ildikó, a Pro Cultura Subcarpathica és a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola elnöke.
A jelenlévők az esemény végén elhelyezték az emlékezés koszorúit a táblánál és Esze Tamás mellszobránál.
Azt tudjuk, hogy május első vasárnapján anyák napja van, de azt már kevesebben, hogy mióta és miért ünnepeljük. Az egyiptomiak szerint náluk kezdődött, a görögök esküsznek Hellászra, de köze van hozzá a húsvétnak és egy amerikai feministának is.
Gróf Esterházy János, a felvidéki magyarság mártír politikusa születésének 125. évfordulója alkalmából dr. Molnár Imre történész Gróf Esterházy János, a keresztény szeretet vértanúja – tragikus élete, ungvári vonatkozások címmel tartott előadást április 26-án Ungváron, majd emléktáblát lepleztek le ...
Május elseje az egyik legsokszínűbb ünnep, amelyben az ősi termékenységi rítusok, a népi hagyományok és a munkásjogokért vívott harcok fonódnak össze. Összefoglalónkban a májusfák és a Gellért-hegyi boszorkányszombatok mellett a majálisok évszázados útját is felidézzük.
Volt idő, amikor a citera hangja természetes része volt a kárpátaljai falvak mindennapjainak. Megszólalt a fonóban, a kukoricafosztáskor, disznótorban, keresztelőn, s gyakran még a lakodalmakban is: egyszerűsége, tiszta csengése és közösségteremtő ereje miatt a népélet egyik legkedvesebb hangszere v...
