Csöndes koszorúzással és ünnepi liturgiával méltatták az államlapítást Aknaszlatinán

Írta: ve | Forrás: karpataljalap.net | 2024. augusztus 21.

A Felső-Tisza-vidék magyar közössége idén is megtartotta hagyományos augusztus 20-i ünnepségét méltatva Szent István király hagyatékát és a magyar államalapítást. Az aknaszlatinai esemény egyben központi ünnepsége a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) ünnepi programsorozatának. Az országban dúló háború miatt csöndes koszorúzással és ünnepi szent liturgiával emlékeztek meg a magyar államalapításról.

Csöndes koszorúzással és ünnepi liturgiával méltatták az államlapítást Aknaszlatinán

Az aknaszlatinai Szent István római katolikus templomban összesereglett felső-Tisza-vidéki szórványmagyarság számára Kvascsuk András, Técsői római katolikus plébános celebrált ünnepi szent misét. A plébános üzenetében kiemelte: Szent Istvánnak köszönhető az, hogy ma itt lehetünk a Kárpát-medencében és ha a magyar nemzet továbbra is hűen őrzi példamutatásait, akkor a magyarságnak a harmadik évezredben is helye lesz Kárpátalján is. Mint fogalmazott: Szent István király az első magyar király a magyar római katolikus egyház számára, az első Márai tisztelő király is, hiszen Mária számára ajándékozza oda az országot. A magyarság számára itt, Kárpátalján nagyon fontos államalapítónk személye, hiszen mi is Szent István öröksége vagyunk. Ezért nagyon fontos megismerni az ő keresztény szellemiségi értékrendjét. Aki Krisztust választja alapul, az erős sziklára helyezi az életét, Szent István erre az alapra helyezte az országot.

A szentmisét követően az Aknaszlatinai Bolyai János Líceum növendékei ünnepi műsor keretében méltatták Szent István király hagyatékát, majd Szabó Gabriella, a KMKSZ Felső-Tisza-vidéki Középszintű Szervezetének alelnöke mondott köszöntőt. Az alelnök kiemelte: az egyik leglényegesebb sarokpontja a Felső-Tisza-vidéknek a szórvány megtartása. Mint fogalmazott, örömteli, hogy augusztus 20-át minden évben méltathatják, hiszen az államalapítás nagyon fontos része a magyar nemzet történetének. Szerinte a szórványt, ezt a sokszínű vidéket támogatni kell, meg kell őrizni, és mindent meg kell tenni annak érdekében, hogy ezek a területek fennmaradjanak.

Szedlák Gyula, a KMKSZ Aknaszlatinai Alapszervezetének elnöke elmondta: „Ennek az ünnepségnek nemcsak történelmi és egyházi jelentősége van, hiszen a templomunk nevét is Szent Istvánról kapta. Ezen az ünnepségen megélhetjük magyarságunkat, a közösség újra találkozhat. Tehát egy közösségformáló, megtartó eseménye is ez az aknaszlatinai és a felső-Tisza-vidéki magyarságnak – jegyezte meg. Mint fogalmazott, az esemény jelentősége abban is rejlik, hogy a szórványközösségek otthon érezhetik magukat, hiszen magyar nyelven kommunikálva erősíthetik meg nemzeti identitásukat.

A szent liturgiát és a megemlékező gondolatokat követően a résztvevők elhelyezték koszorúikat a templom udvarán található Szent István szobornál.

Hírek

  • A szeretetre hangolódva – A debreceni SONUS együttes koncertje Beregszászban

    Különleges és egyben lélekemelő zeneművészeti élménnyel gazdagodhattak mindazok, akik december 10-én este ellátogattak a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Egyetem átriumában megtartott SONUS ütőhangszeres együttes adventi koncertjére, amely a Pro Cultura Subcarpatica (PCS) civil szervezet és Mag...

  • A külhoni magyarságért végzett áldozatos munkájáért Duna-díjat kapott Orosz Ildikó

    Tíz kategóriában adták át a magyar közmédia legrangosabb szakmai díjait csütörtökön Budapesten. A Duna Médiaszolgáltató által alapított díjak célja elismerni mindazokat, akik kimagasló értéket képviselő alkotó munkájukkal tevékenyen hozzájárulnak ahhoz, hogy a közmédia betöltse a nemzeti és kulturál...

  • Magyar Fiatalokért Díjat kapott Dobsa Beáta, a beregszászi MCC vezetője

    Hankó Balázs, a kultúráért és innovációért felelős miniszter idén is átadta a Magyar Fiatalokért Díjat december 11-én. A díj azoknak a fiatal szakembereknek és példamutató személyiségeknek jár, akik munkájukkal közösségeik erősítéséhez és a magyar jövő alakításához járulnak hozzá.

  • Magyarok Szolyván – A magyar egyházi óvodától a családi délutánokig

    Szolyvát elsőként 1263-ban említik, Zoloa alakban. Történelmébe fekete betűkkel vonult be 1944–1945, amikor szovjet gyűjtőtábor működött itt, melyben több mint tízezer magyar és német férfi halt meg. Szebb emlékek fűződnek viszont a határában feltárt honfoglalás kori magyar harcos sírjához, a benne ...

Események

Copyright © 2025 KMMI