Írta: KMMI | Forrás: | 2022. május 17.
Rendhagyó irodalomóra keretében emlékeztek a Beregszászi Bethlen Gábor Líceumban Dsida Jenő születésének 115. évfordulójáról. Az apropó mindenképpen adott, hiszen Dsida Jenő (az évkönyvek szerint Binder Jenő néven) 1917–1918 között a jogelőd Magyar Királyi Állami Főgimnázium "padjait koptatta". Az 1917-18-as évkönyv szerint tanulmányait minden tárgyból jelesre fejezte be.
Szabó Árpád igazgató köszöntő szavai után dr. Zubánics László, a Kárpátaljai Magyar Művelődési Intézet elnöke emlékezett a költőre. Pomogáts Béla irodalomtörténész gondolatait idézve: "Dsida Jenő egyénisége elütött a történelemmel viaskodó hitvallókétól, ő nem a végzettel kívánt pereskedni, egyszerűen énekelni akart: a természetről, a szerelemről, az ifjúságról, akár a késő romantikusok. Úgy érkezett az irodalomba, akár egy kamasz angyal, mámoros ifjúsággal, lobogó szőkén, telve lelkesedéssel és önbizalommal." A mindösszesen 31 esztendőt megért költő életútja Kolozsváron ért véget "S Ő elrohant alkonyi fényben / egy lángszínű lepke után". A házsondárdi temetőben álló kripta homlokzatán is a maga fogalmazta sírfelirat hirdeti, hogy
A Bethlen Gábor Líceum végzős diákjai egy rövid irodalmi összeállítással emlékeztek a költőre. Részletek hangzottak el életútjáról, az Előre való beszéd és Psalmus Hungaricus című költeményeiből.
Ezután a jelenlévők elhelyezték a tisztelet koszorúit a költő emléktáblájánál.
Azt tudjuk, hogy május első vasárnapján anyák napja van, de azt már kevesebben, hogy mióta és miért ünnepeljük. Az egyiptomiak szerint náluk kezdődött, a görögök esküsznek Hellászra, de köze van hozzá a húsvétnak és egy amerikai feministának is.
Gróf Esterházy János, a felvidéki magyarság mártír politikusa születésének 125. évfordulója alkalmából dr. Molnár Imre történész Gróf Esterházy János, a keresztény szeretet vértanúja – tragikus élete, ungvári vonatkozások címmel tartott előadást április 26-án Ungváron, majd emléktáblát lepleztek le ...
Május elseje az egyik legsokszínűbb ünnep, amelyben az ősi termékenységi rítusok, a népi hagyományok és a munkásjogokért vívott harcok fonódnak össze. Összefoglalónkban a májusfák és a Gellért-hegyi boszorkányszombatok mellett a majálisok évszázados útját is felidézzük.
Volt idő, amikor a citera hangja természetes része volt a kárpátaljai falvak mindennapjainak. Megszólalt a fonóban, a kukoricafosztáskor, disznótorban, keresztelőn, s gyakran még a lakodalmakban is: egyszerűsége, tiszta csengése és közösségteremtő ereje miatt a népélet egyik legkedvesebb hangszere v...
