Rendhagyó irodalomóra keretében emlékeztek a Beregszászi Bethlen Gábor Líceumban Dsida Jenő születésének 115. évfordulójáról. Az apropó mindenképpen adott, hiszen Dsida Jenő (az évkönyvek szerint Binder Jenő néven) 1917–1918 között a jogelőd Magyar Királyi Állami Főgimnázium "padjait koptatta". Az 1917-18-as évkönyv szerint tanulmányait minden tárgyból jelesre fejezte be.
Szabó Árpád igazgató köszöntő szavai után dr. Zubánics László, a Kárpátaljai Magyar Művelődési Intézet elnöke emlékezett a költőre. Pomogáts Béla irodalomtörténész gondolatait idézve: "Dsida Jenő egyénisége elütött a történelemmel viaskodó hitvallókétól, ő nem a végzettel kívánt pereskedni, egyszerűen énekelni akart: a természetről, a szerelemről, az ifjúságról, akár a késő romantikusok. Úgy érkezett az irodalomba, akár egy kamasz angyal, mámoros ifjúsággal, lobogó szőkén, telve lelkesedéssel és önbizalommal." A mindösszesen 31 esztendőt megért költő életútja Kolozsváron ért véget "S Ő elrohant alkonyi fényben / egy lángszínű lepke után". A házsondárdi temetőben álló kripta homlokzatán is a maga fogalmazta sírfelirat hirdeti, hogy
"Megtettem mindent, amit megtehettem,
kinek tartoztam, mindent megfizettem.
Elengedem mindenki tartozását,
felejtsd el arcom romló földi mását."
A Bethlen Gábor Líceum végzős diákjai egy rövid irodalmi összeállítással emlékeztek a költőre. Részletek hangzottak el életútjáról, az Előre való beszéd és Psalmus Hungaricus című költeményeiből.
Ezután a jelenlévők elhelyezték a tisztelet koszorúit a költő emléktáblájánál.