Írta: Kun Viktória | Forrás: karpataljalap.net | 2026. április 07.
A tavasz beköszöntével újabb kulturális színfolttal gazdagodott Beregszász művészeti élete. Április 2-án Magyarország Beregszászi Konzulátusának Munkácsy termében nyílt meg Gogola Zoltán festőművész legújabb, Beregszászi kilátás című tárlata. Az alkotó ezúttal nem a megszokott turistacsalogató látványosságokat, hanem a város kevésbé ismert részleteit tárta a közönség elé.
A kiállítóterem falain megelevenedő képek egy sajátos felfedezőútra hívják a látogatót. Gogola Zoltán olyan helyszíneket választott témául, amelyek mellett a mindennapi rohanásban gyakran elmegyünk: a Vérke folyó csendes szakaszait, az Arany János és Bocskai utca egy-egy eldugott részletét vagy éppen a saját kertjének virágait.
Gogola Zoltán nem csupán egy tehetséges alkotó, hanem egyedülálló művészeti örökség hordozója is. Negyedik generációs művészként dédnagyapja, nagyapja és édesapja, id. Gogola István nyomdokain haladva őrzi a családi hagyományt. A szakmai alapokat az Ivano-frankivszki Nemzeti Egyetem Munkácsi Kirendeltségén szerezte meg, majd Vácon tökéletesítette tudását. Ma már ő maga is tudást ad át: 2001 óta tanít, jelenleg a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Egyetem Felsőfokú Szakképzési Intézete oktatójaként neveli a jövő művészgenerációit.
„Mindig nagy megtiszteltetés, amikor kárpátaljai alkotóművész munkásságából adhatunk ízelítőt, hiszen kulturális-diplomáciai feladataink közé tartozik Kárpátalja sokszínű művészeti világának, a természet és az ember kapcsolatára egyedülálló módon reflektáló, életigenlő, reményből és hitből táplálkozó kárpátaljai festőiskola kortárs képviselőinek bemutatása” – hangsúlyozta a megnyitó ünnepségen Vida László, Magyarország Beregszászi Konzulátusának főkonzulja.
„Gogola Zoltán most kiállított festményein a kárpátaljai táj, a beregszászi utcák elevenednek meg, de láthatunk csendéleteket is. Munkásságára nemcsak a tájábrázolás jellemző, hanem portrék, valamint az elvontabb figurális kompozíciók is” – tette hozzá a diplomata.
A kiállítást Kulin Ágnes, a Kárpátaljai Magyar Képző- és Iparművészek Révész Imre Társaságának (RIT) elnöke nyitotta meg. Beszédében nemcsak a művész életútját méltatta, hanem szakmai szemmel elemezte Gogola Zoltán sajátos technikai megoldásait is, kitérve a kompozíciókban gyakran felbukkanó egy enyészpontos perspektívára és a képek felületét jellemző vibráló gesztusokra.
Párhuzamot vont a nagy előd, Boksay József naturalista stílusa, valamint a művész édesapja, id. Gogola István közismert ecsetkezelése között, de még a kortárs világhírű festő, David Hockney digitális tájképeinek vizuális világát is megidézte példaként.
Kulin Ágnes szerint, ha magát az alkotót kérdeznénk ezekről a technikai „miértekről”, valószínűleg csak egy szerény mosollyal és vállrándítással válaszolna, hiszen a válaszok megtalálását és a felfedezés örömét a közönségre bízza.
Maga Gogola Zoltán hangsúlyozta, hogy a Beregszászi kilátás című tárlat anyaga szorosan kötődik a városhoz, de nem a megszokott módon. Kerüli a reprezentatív központot, helyette a saját életterét és a mindennapi sétái során felfedezett részleteket festi meg.
„Jellemzően az a városrész, a központi rész, ami mutatós, nem igazán látható. Inkább az eldugottabb rész, ahol én sétálok, a kertünk és a kertünkből a virágok. Így jöttek a csendéletek” – osztotta meg a képek mögött álló inspirációt a sajtó képviselőivel.
Szerinte minden helynek megvan a maga sajátos szépsége, ő pedig éppen ezt a – sokszor mások számára láthatatlan – karaktert igyekszik a vászonra vinni a saját szemszögén keresztül.
A kiállítás április közepéig várja a művészetkedvelő közönséget a külképviselet Munkácsy termében.
Huzina Eszter, a Kárpátaljai Megyei Magyar Drámai Színház segédszínésze Bátyúban nevelkedett, ott végezte el a helyi líceumot, majd a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Egyetem magyar nyelv és irodalom szakára nyert felvételt, most végzős. A fiatal lány szabad idejében a legszívesebben olvas, de ...
A Polónyi Katalin Textilmúzeum Kárpátaljai egyik legértékesebb textilgyűjteménye. Magában foglalja megyénk területéről származó magyar és ruszin népviseletek egyes darabjait, különféle viseleti cikkeket és lakástextíliákat, valamint bemutatja az elkészítésükhöz használt eszközöket is.
Bármilyen korszakban, bármilyen nehézségek közepette él az ember, előbb-utóbb előbukkan a zene, az éneklés, a szórakozás és a művészet iránti igénye. Így volt ez a világháborúk és forradalmak időszakában is. Egyszerűen az ember nem arra van teremtve, hogy a súlyos terhek alatt magába roskadjon, hane...
Méltó módon emlékeztek meg II. Rákóczi Ferenc születésének 350. évfordulójáról a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Egyetem falai között, ahol nagyszabású tanulmányi vetélkedő döntőjére került sor április 10-én. A háromfordulós csapatversenyt az egyetem, a Pro Cultura Subcarpathica és a Kárpátalj...
