A tavasz beköszöntével újabb kulturális színfolttal gazdagodott Beregszász művészeti élete. Április 2-án Magyarország Beregszászi Konzulátusának Munkácsy termében nyílt meg Gogola Zoltán festőművész legújabb, Beregszászi kilátás című tárlata. Az alkotó ezúttal nem a megszokott turistacsalogató látványosságokat, hanem a város kevésbé ismert részleteit tárta a közönség elé.
A kiállítóterem falain megelevenedő képek egy sajátos felfedezőútra hívják a látogatót. Gogola Zoltán olyan helyszíneket választott témául, amelyek mellett a mindennapi rohanásban gyakran elmegyünk: a Vérke folyó csendes szakaszait, az Arany János és Bocskai utca egy-egy eldugott részletét vagy éppen a saját kertjének virágait.
Gogola Zoltán nem csupán egy tehetséges alkotó, hanem egyedülálló művészeti örökség hordozója is. Negyedik generációs művészként dédnagyapja, nagyapja és édesapja, id. Gogola István nyomdokain haladva őrzi a családi hagyományt. A szakmai alapokat az Ivano-frankivszki Nemzeti Egyetem Munkácsi Kirendeltségén szerezte meg, majd Vácon tökéletesítette tudását. Ma már ő maga is tudást ad át: 2001 óta tanít, jelenleg a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Egyetem Felsőfokú Szakképzési Intézete oktatójaként neveli a jövő művészgenerációit.

„Mindig nagy megtiszteltetés, amikor kárpátaljai alkotóművész munkásságából adhatunk ízelítőt, hiszen kulturális-diplomáciai feladataink közé tartozik Kárpátalja sokszínű művészeti világának, a természet és az ember kapcsolatára egyedülálló módon reflektáló, életigenlő, reményből és hitből táplálkozó kárpátaljai festőiskola kortárs képviselőinek bemutatása” – hangsúlyozta a megnyitó ünnepségen Vida László, Magyarország Beregszászi Konzulátusának főkonzulja.
„Gogola Zoltán most kiállított festményein a kárpátaljai táj, a beregszászi utcák elevenednek meg, de láthatunk csendéleteket is. Munkásságára nemcsak a tájábrázolás jellemző, hanem portrék, valamint az elvontabb figurális kompozíciók is” – tette hozzá a diplomata.
A kiállítást Kulin Ágnes, a Kárpátaljai Magyar Képző- és Iparművészek Révész Imre Társaságának (RIT) elnöke nyitotta meg. Beszédében nemcsak a művész életútját méltatta, hanem szakmai szemmel elemezte Gogola Zoltán sajátos technikai megoldásait is, kitérve a kompozíciókban gyakran felbukkanó egy enyészpontos perspektívára és a képek felületét jellemző vibráló gesztusokra.
Párhuzamot vont a nagy előd, Boksay József naturalista stílusa, valamint a művész édesapja, id. Gogola István közismert ecsetkezelése között, de még a kortárs világhírű festő, David Hockney digitális tájképeinek vizuális világát is megidézte példaként.

Kulin Ágnes szerint, ha magát az alkotót kérdeznénk ezekről a technikai „miértekről”, valószínűleg csak egy szerény mosollyal és vállrándítással válaszolna, hiszen a válaszok megtalálását és a felfedezés örömét a közönségre bízza.
Maga Gogola Zoltán hangsúlyozta, hogy a Beregszászi kilátás című tárlat anyaga szorosan kötődik a városhoz, de nem a megszokott módon. Kerüli a reprezentatív központot, helyette a saját életterét és a mindennapi sétái során felfedezett részleteket festi meg.
„Jellemzően az a városrész, a központi rész, ami mutatós, nem igazán látható. Inkább az eldugottabb rész, ahol én sétálok, a kertünk és a kertünkből a virágok. Így jöttek a csendéletek” – osztotta meg a képek mögött álló inspirációt a sajtó képviselőivel.
Szerinte minden helynek megvan a maga sajátos szépsége, ő pedig éppen ezt a – sokszor mások számára láthatatlan – karaktert igyekszik a vászonra vinni a saját szemszögén keresztül.
A kiállítás április közepéig várja a művészetkedvelő közönséget a külképviselet Munkácsy termében.