Beregszász festőjére emlékeztek

Írta: Tuba Judit | Forrás: www.beregihirlap.uz.ua | 2011. június 17.

Garanyi József festőművész neve ismerősen cseng a művészetkedvelők táborában. Beregszászt és környékét, a Kárpátok vadregényes vidékeit ábrázoló tájképei, szebbnél szebb csendéletei, karakteres portréi sok szoba falát díszítik szűkebb pátriánkban és szerte a nagyvilágban. A művész Beregszászban nőtt fel, ott végezte tanulmányait, ott alkotott, vált ismert festővé. Kevesen tudják azonban, hogy Bátyúban született.

Beregszász festőjére emlékeztek

Garanyi József születésének 90. évfordulója alkalmából szülőfalujában a közelmúltban kiállítást szerveztek. A Kovács László műgyűjtő, kiállításszervező magántulajdonában lévő 26 alkotás átfogóan mutatta be Garanyi József festészetét. A tárlaton, amelyre a helyi középiskola dísztermében került sor, különböző technikával és témában készült képeket láthattak az érdeklődők. A művész életútját Bagu Géza tanár ismertette, az alkotásokról Kovács László beszélt.

Garanyi József 1921. március 16-án született Bátyúban. 4 éves korában családjával Beregszászba költözött. 1943-ban érettségizett a Beregszászi Gimnáziumban, ahol rajztehetsége már korán megmutatkozott. A ’40-es évek végén kezdett rendszeresen festeni. Szaktanulmányokat nem végzett, autodidaktaként fejlesztette tudását. 1958-ban felvették a Szovjet Művészek Társaságába, 1963-tól tagja a Szovjetunió Képzőművészeti Szövetségének. Kiállításai voltak szerte az országban és határain túl is.

1991-ben Izabella-díjat kapott. 1997-ben Beregszász városa Pro Urbe-díjjal tüntette ki.

A városnak egy 32 képből álló kollekciót adományozott, amelyből a Beregvidéki Múzeumban állandó kiállítás nyílt.

Hírek

  • Hagyománytisztelet és folyamatos megújulás – Villásek-kiállítás a Munkácsy Mihály Magyar Házban

    A múlt század első évtizedeiben a kárpátaljai festőiskola létrehozásával nagyszerű kezdeményezés élére állt Boksay József és Erdélyi Béla. Az azóta eltelt bő száz esztendő bebizonyította, hogy a festőiskola újabb és újabb nemzedékeinek képviselői saját formanyelvüket megalkotva tudnak maradandót fel...

  • Kollégái és saját lelkiismerete hajszolták őrületbe az anyák megmentőjét

    Semmelweis Ignác 1865 nyarán a családjával barátja bécsi klinikáját látogatta meg. Mivel az úton elfáradt, elfogadta a felkínált vendégszobát. Pihenése után, amikor ki akart lépni az ajtón, ápolók közölték vele, hogy őrültként a döblingi elmegyógyintézetbe került. Amikor ellenállt, kényszerzubbonyt ...

  • Két kárpátaljai díj a kisvárdai színházfesztiválon

    Harminchatodik alkalommal szervezték meg a Magyar Színházak Kisvárdai Fesztiválját június 21-e és 29-e között – közölték a szervezők. A rendezvény a Kulturális és Innovációs Minisztérium, a Nemzeti Kulturális Alap, Kisvárda Város Önkormányzata és a Déryné Program által valósult meg.

  • Ikonikus mesefigurák miniszobrok formájában (2. rész)

    Talán nincs is olyan lokálpatrióta, aki ne hallott volna az ungvári miniszobrokról. A bronzból készült miniatűrök hamar Kárpátalja megyeszékhelyének népszerű látványosságává váltak. Az első ilyen alkotás 2010-ben tűnt fel az Ung folyó partján. Az azóta eltelt 14 év alatt több mint 60 miniszobor kész...

Események

Copyright © 2024 KMMI