Írta: Lengyel János | Forrás: | 2023. július 16.
A Magyar Múzsa című kulturális folyóiratot 2017-ben indította útjára a Magyar Újságírók Közössége, pontosabban annak elnöke, dr. Lovas Dániel, aki egyben a lap főszerkesztője is. Újraindulás volt, mert korábban Kecskeméten hasonló névvel rövid ideig már működött egy folyóirat, amit ugyancsak Lovas Dániel vezetett.
A kezdetektől publikálok a folyóiratban, 2020-től pedig az a szerkesztőség tagja vagyok, többek között az én területem a lap terjesztése és reklámozása. Itt meg kell említenem – amire büszke is vagyok –, hogy a Magyar Múzsát Magyarországon kívül először Beregszászon mutattuk be, a Varga Éva vezette járási könyvtárban, 2018-ban. Később még számos más alkalommal is rendeztünk Kárpátalján a Magyar Múzsával kapcsolatos programot. A lap három beregszászi könyvtárban is megtalálható, igyekszünk, hogy a legfrissebb számok minél hamarabb eljussanak Kárpátaljára.
Az eltelt hat évben majd’ húsz kárpátaljai író, költő, újságíró és képzőművész szerepelt a folyóiratunkban. 2023-ban indítottuk el az új rovatunkat Szomszédolás címmel, ahol kortárs irodalmi folyóiratokat és a szerzőiket mutatjuk be. A legújabb, sorrendben 28. számban a Kárpátaljai Hírmondó került a középpontba.
A budapesti székhelyű Kárpátaljai Szövetség által kiadott folyóirat történetéről Szemere Judit főszerkesztő írt rövid bemutatást, Bemutatkozik a Kárpátaljai Hírmondó címmel. A beregszászi származású Gerzsenyi Gabriella, aki idén már a második kötetét adta ki, ezúttal a Szovjet szag című elbeszélésével jelentkezett. Sajnálatos módon tavaly hunyt el a fanyar humoráról és szelíd természetéről ismert Orémus Kálmán, akit a Magyar Múzsa szerkesztősége örökös szerzőjévé választott, tőle Az én fiam igazgató című humoreszk került be a válogatásba. Egyébként Kálmán családja a közelmúltban jelentette meg az írásainak gyűjteményét, Alkotni mindhalálig címmel. Ami a humort illeti, e tekintetben dr. Szöllősy Tibornak sem kell a szomszédba mennie, olvasóink ezúttal Az áras kisüsti című prózáját élvezhetik. Nem először publikál nálunk Sz. Kárpáthy Kata, a Kárpátalja.ma munkatársa, rövidprózájának címe Én csak repülni akartam. Korábban interjút is készítettem a fiatal tehetséggel, amit lapunk 24. számában olvashatnak Bízom abban, hogy mi itthon tudunk maradni címmel.
Kenyeres Mária tavaly mutatkozott be a Múzsában, közben csatlakozott a Magyar Újságírók Közösségéhez, ezúttal a Tudjátok… című versét közöltük. Húsvétok ideje című versével debütált nálunk Füzesi Magda József Attila-díjas költő, a Magyar Művészeti Akadémia tagja, a Kárpátaljai Hírmondó alapító főszerkesztője. Ugyancsak először publikál a Magyar Múzsában a beregszászi Csornyij Dávid költő, aki az Irodalmi Jelen című folyóirat munkatársa, a Kovács Vilmos Irodalmi Társaság (KVIT) tagja, versének címe: Egy bolondos ideálja.
Marcsák Gergely, az Együtt foly–óirat szerkesztője és a már említett KVIT elnöke Sorsok és arcok a Vérke partjáról címmel írta le gondolatait Dalmay Árpád Beregszász – Erzsébet királyné városa című kötetéről. Itt meg kell jegyeznem, hogy Gergely korábban is publikált nálunk.
A humornál maradva – bár ilyenkor Mitracsek úr hevesen szokott tiltakozni –, kedves olvasóink tőlem ezúttal egy válogatást olvashatnak, a megjelenés előtt álló Jenciklopédia című kötetemből.
A végén talán érdemes megemlítenem azon kárpátaljai szerzők nevét, akik ebben a számban nem publikáltak: Vári Fábián László Kossuth-díjas költő, az MMA Irodalmi Tagozatának vezetője; dr. Dupka György lágerkutató; Finta Éva József Attila-díjas költő; a nemrég elhunyt Bartha Gusztáv író; Kron Zsuzsa festőművész; Lach Tibor író; Ködöböcz Erika költő és Kovácsné Marton Erzsébet újságíró, a Kárpátaljai Hírmondó munkatársa, akivel én készítettem interjút az ukrajnai magyar nyelvű sajtó helyzetéről.
A Beregszászi Magyar Katolikus Központ és a Zahid Finance Group Kft. közös szervezésében ünnepélyes keretek között avatták fel Matl Péter Munkácsy-díjas szobrászművész a szász pásztor legendája nyomán készült szobrát a beregszászi római katolikus templom udvarában. Az alkotás Beregszász nevének ered...
Ungvár belvárosában új miniatűr szobrot avattak fel, amely egy ismert ukrán népi ünnephez, Iván Kupala éjszakájához kapcsolódik. A szobor központi eleme a legendás páfrányvirág, amely a hiedelem szerint csupán egyszer egy évben, Szent Iván éjjelén virágzik, és aki megtalálja, különleges erő birtokáb...
A matyó hímzés fővárosában, Mezőkövesden harmincegyedik alkalommal rendezték meg a Kisjankó Bori Országos Hímzőpályázatot. A megmérettetés nemcsak a magyar népi kézművesség egyik legfontosabb fóruma, de élő bizonyítéka annak is, hogy a hagyomány ma is él, határokon innen és túl.
Vannak emberek, akiknek már a jelenléte is reményt ad. Akik nem csupán beszélnek a segítségnyújtásról, hanem minden napjukat ennek szentelik – csendben, alázattal, mégis hatalmas belső tűzzel. Dr. Fodor Réka, az AFRÉKA Nemzetközi Humanitárius Alapítvány alapítója ilyen ember. Missziós orvosként eddi...
