Bacsinszky Ágnes: „Mi a saját frontunkon harcolunk”

A zene lelki táplálék és semmi mással nem pótolható. Aki nem él vele: lelki vérszegénységben él és hal – mondta Kodály Zoltán. Ilyesfajta szellemi eledelt kínál a Kárpátaljai Megyei Filharmónia is Ungváron. A helyiek és az itt lévő nagyszámú menekült örömére a háborús helyzet ellenére is rendszeresen szerveznek koncerteket. A kezdeti nehézségekről és a jelenlegi tevékenységükről az intézmény művészeti vezetőjét, Bacsinszky Ágnest kérdeztük.

A háború kirobbanását követően a filharmónia is azonnal bezárta kapuit. Felfüggesztették a próbákat, kivártak, mi lesz. Kis idő múlva azonban forró szívvel vágtak bele a zenélésbe, azóta szinte minden előadásra elfogy az összes jegy.

– Erre még nem volt precedens, ezért vártuk, hogy a felső vezetés ellásson minket megfelelő utasításokkal – jegyzi meg a fuvolista. – Két-három hétbe telt, míg elmúlt a kezdeti sokk. Szabadtéri koncertekkel kezdtük, aztán március végén már az épületben is tartottunk műsort. A mai napig korlátozott számban kerülnek megrendezésre az események – csupán annyi jegyet adunk el, ahányan elférnek az épület óvóhelyén. Bombabiztos óvóhellyel rendelkezünk, és az a protokoll, hogy ha megszólal a légiriadó, akkor a nézők a zenészekkel együtt menedékbe vonulnak. Hála Istennek erre még nem került sor.

Nem csak a művészek, az intézmény is örül a fellépéseknek és a bevételnek, ugyanis háború ide vagy oda, a kommunális díjakat fizetni kell. Az állami költségvetés hiánya miatt a munkatársak fizetéséből már levonták a pótlékokat. A tapasztalatok alapján az emberek vágyódnak a zene, a kikapcsolódás után.

– Amint meghirdetünk egy koncertet, pár nap alatt elkelnek a jegyek – folytatja Ágnes. – Online előre megvásárolják, hogy biztosítva legyen a helyük. Az utóbbi időben sokaknak már nem sikerült a koncert napján jegyet szerezniük. Éppen ezért egy-két műsort megismétlünk, hogy aki lemaradt, bepótolhassa.

A nézők java része menekült. De a művészek között is vannak ideiglenesen áttelepültek Harkivból, Kijevből, Bucsából. A programok többsége most az ukrán nemzeti vonalat erősíti. A híres ukrán zeneszerző, Jurij Sevcsenko előtt is tisztelegtek már, de a visivanka ukrán népviselet napjára is szerveztek koncertet.

– Természetesen a klasszikus zenéről sem feledkezünk meg, az orgonakoncert például Bachról szólt, a Con-temp Trio előadásában pedig felcsendültek Haydn, Poulenc és más klasszikus zeneszerzők melódiái is. Ha már itt tartunk, a június igencsak zsúfolt lesz. Elsején a filharmónia előtti téren színes programokkal készültünk a kicsiknek gyermeknap alkalmából, több zenekar is fellépett, aszfaltrajzolás és sok édesség, jókedv várta a gyerekeket és a szüleiket. Aztán június 5-én Olekszandr Szadvarij áll színpadra a szimfonikus zenekarral. Ő az unokaöccse tiszteletére ad koncertet, aki nemrég hunyt el a háborúban. Június 9-én a Con-temp Trio varázsolja el a hallgatókat, majd jön a kamarazenekar és a Magyar Melódiák Kamaraegyüttes. Június 28-án a fúvószenekarral zárjuk az évadot az Alkotmány napja alkalmából.

A fúvószenekarral kapcsolatban az intézmény művészeti vezetője elmondta, nekik a háború óta szomorú a sorsuk. Ők kísérik a gyászmenetet a katonatemetéseken. Ezek pedig szinte mindennaposakká váltak.

A filharmónia alkalmazottjainak nem tudnak olyan igazolást biztosítani, amivel kikerülhetnék a besorozást. Jelenleg hárman vannak a fronton. Néhányan felmondtak, az abszolút többség azonban itthon van és teszi a dolgát.

– Mi a saját frontunkon harcolunk. Ez a fajta helytállás is fontos most. A helyieknek és az ide menekült embereknek egyaránt szükségük van arra, hogy kicsit elvonatkoztassanak a mindennapoktól. Lehetőséget biztosítunk a kikapcsolódásra, a lelki táplálkozásra. A sok negatív hírt nem lehet elkerülni, de egy kis időre hangolódhatunk valami másra. Mi ebben segítünk. A békéért zengünk.