Írta: Fogarasi | Forrás: Beregi Hírlap | 2010. július 05.
Lármafa: földbe ásott 8–9 méter hosszú rúd, amelynek felső részére szurkos szalmacsóvákat kötnek. A szalmakötél vége, amellyel az egészet körültekerik leér egészen a földig és a mellé rendelt őrszem azt gyújtja meg, amikor az ellenséget észleli. Látótávolságra helyezik el a következő lármafát, amit őrzője azonnal meggyújt, ha a szomszédos lármafát füstölni látja;
így a lármafák egész láncolata rövid idő alatt jelzi a veszélyt. Éjszaka a lármafa fénye, tüze adott jelt a katonaság mozgósítására és a lakosság menekülésére. (Magyar Néprajzi Lexikon)
Június 23-án, szerdán reggel indultak útnak a XI. Lármafa-találkozó székelyföldi résztvevői, akik többnyire a Hargita megyei települések lakói. A Hargita Megye Tanácsa „Összetartozunk” szórványprogramja jóvoltából aranyosszéki és mezőségi zarándokok egy kisebb csoportja is csatlakozott hozzájuk.
A találkozó résztvevői Szent László király legendás alakja előtt róják le tiszteletüket, felkeresve a történelmi Magyarország számos zarándokhelyét, ami erősít bennünket és szórványban élő testvéreinket magyarságtudatunk megőrzésében, elmélyítésében. Hisz közös a múltunk, és csak közösen van jövőnk. A történelem által megtépázott és szétszabdalt nemzetünk előítéletek, rossz érzések és félelmek nélkül vállalja magyarságát — fogalmazták meg a találkozó üzeneteként.— A Lármafa-találkozó célja a Szent László-kultusz felélesztése, ápolása — nyilatkozta a sajtó képviselőinek Beder Tibor megyei tanácsos, a szervező Julianus Alapítvány elnöke.
A Csíkszeredából induló busz első állomása Cegőtelke volt, ahol a találkozó résztvevői a helyi református templomban ünnepi megemlékezésen vettek részt, majd megtekintették a cserhalmi ütközet helyén felállított emlékművet (Szent László király itt győzte le az országára törő kunok seregét — a szerk.).
A kicsit viszontagságos határátkelést követően a vendégek a beregszászi Európa–Magyar Házban ismerkedtek a kárpátaljai kultúrával. A Kárpátaljai Magyar Művelődési Intézet munkatársai kisebb műsorral kedveskedtek: Filep Anita verséneklő kárpátaljai magyar költők megzenésített verseit adta elő gitárkísérettel, Bakos Kiss Károly és Zselicky Gabriella költők verseket szavaltak. Zubánics László, a KMMI elnöke és Dupka György, a MÉKK elnöke köszöntőjét követően v. Pocsai Vince református lelkész, az ’56-os Dél-alföldi Vitézi Rend hadnagya hirdetett igét. Ezután a régió magyar irodalmát, az Együtt című irodalmi lapot, a legújabb kiadványokat mutatták be. Köteteikről, kutatásaikról Vári Fábián László és Nagy Zoltán Mihály József Attila-díjas alkotóink és Bagu Balázs helytörténész beszéltek.
A késő estébe nyúló találkozón jelen volt Zán-Schramm Ibolya, az Ukrajnai Magyar Nemzeti Tanács alelnöke is, aki azon meggyőződésének adott hangot, hogy szorosabbra kellene fűzni a két régió, Kárpátalja és Székelyföld kapcsolatait.
A Lármafa-találkozó résztvevői a falusi zöld turizmus keretében a beneiek vendégszeretetét élvezhették, majd kárpátaljai körutazásra indultak. Bár az időjárás nem fogadta őket kegyeibe, felkeresték Munkácsot, ellátogattak a szolyvai emlékparkba, a Vereckei-hágóra, majd az ungvári várat is megtekintették.
Kárpátaljai útjukról a résztvevők így nyilatkoztak a Duna Televízió riporterének:
— Itthon érzem magam. Ugyanolyan hegyes vidék, mint a mi országunk. Ugyanolyan emberek élnek, ugyanúgy gondolkodnak, ahogy mi. Itt is mindennapos a küzdelem a megmaradásért, akárcsak nálunk — sorolta Beder Tibor hargita megyei tanácsos.
– Nekem, mint erdélyi kisebbség tagjának, az a kötelességem, hogy megismerjem a Nagy-Magyarország területétől elszakított részeket — jegyezte meg Kanyaró Pál, Várfalva polgármestere.
A találkozó résztvevői útjuk során megkoszorúzták Dobó István sírját, megtekintették a borsi kastélyt, II. Rákóczi Ferenc szülőhelyét, majd látogatást tettek Nagyszelmencen, a „kettévágott székelykapus faluban” is. Vasárnap a kassai Szent Erzsébet-dóm, a Rákóczi-kripta és a Szent Mihály-templom megtekintése után Mezőkövesdre indultak.
Ezer évig nem volt itt semmi, állították a szovjet érában a hatalmi gépezetet kiszolgáló propagandisták. Ám mint utóbb kiderült, vidékünkön számos olyan jelentős szakrális és világi építmény, emlékjel található, amely méltán tarthat számot nemzettársaink érdeklődésére. Éljenek azok bárhol: itt, a „t...
Sokak által ismert a Viski Folkműhely tevékenysége, ahol jelenleg is közel hetven gyermekkel foglalkoznak a pedagógusok, akik azt is fontosnak tartották, hogy az ifjú zenészeknek legyen lehetőségük a tanultakat – ének, zene, tánc – kamatoztatni. Többek mellett ezért hívták életre 2017-ben a Viski Fr...
Az advent csendes várakozása és a karácsony közeledtének örömteli izgalma meghitt és igazán lélekemelő hangulattal töltötte meg a Munkácsy Mihály Magyar Ház rendezvénytermét december 21-én, amikor a Latorca-parti város magyarsága újra összegyűlt, hogy az összetartozás jegyében együtt élje át a szere...
A karácsonyt minden évben december 25-én tartjuk, miközben a történészek és teológusok szerint Jézus születése aligha esett a téli hónapokra. A kereszténység második legnagyobb ünnepe az év legsötétebb időszakára került, amelynek szimbolikája egészen a pogány hagyományokig nyúlik vissza.
