Írta: Fogarasi | Forrás: Beregi Hírlap | 2010. július 05.
Lármafa: földbe ásott 8–9 méter hosszú rúd, amelynek felső részére szurkos szalmacsóvákat kötnek. A szalmakötél vége, amellyel az egészet körültekerik leér egészen a földig és a mellé rendelt őrszem azt gyújtja meg, amikor az ellenséget észleli. Látótávolságra helyezik el a következő lármafát, amit őrzője azonnal meggyújt, ha a szomszédos lármafát füstölni látja;
így a lármafák egész láncolata rövid idő alatt jelzi a veszélyt. Éjszaka a lármafa fénye, tüze adott jelt a katonaság mozgósítására és a lakosság menekülésére. (Magyar Néprajzi Lexikon)
Június 23-án, szerdán reggel indultak útnak a XI. Lármafa-találkozó székelyföldi résztvevői, akik többnyire a Hargita megyei települések lakói. A Hargita Megye Tanácsa „Összetartozunk” szórványprogramja jóvoltából aranyosszéki és mezőségi zarándokok egy kisebb csoportja is csatlakozott hozzájuk.
A találkozó résztvevői Szent László király legendás alakja előtt róják le tiszteletüket, felkeresve a történelmi Magyarország számos zarándokhelyét, ami erősít bennünket és szórványban élő testvéreinket magyarságtudatunk megőrzésében, elmélyítésében. Hisz közös a múltunk, és csak közösen van jövőnk. A történelem által megtépázott és szétszabdalt nemzetünk előítéletek, rossz érzések és félelmek nélkül vállalja magyarságát — fogalmazták meg a találkozó üzeneteként.— A Lármafa-találkozó célja a Szent László-kultusz felélesztése, ápolása — nyilatkozta a sajtó képviselőinek Beder Tibor megyei tanácsos, a szervező Julianus Alapítvány elnöke.
A Csíkszeredából induló busz első állomása Cegőtelke volt, ahol a találkozó résztvevői a helyi református templomban ünnepi megemlékezésen vettek részt, majd megtekintették a cserhalmi ütközet helyén felállított emlékművet (Szent László király itt győzte le az országára törő kunok seregét — a szerk.).
A kicsit viszontagságos határátkelést követően a vendégek a beregszászi Európa–Magyar Házban ismerkedtek a kárpátaljai kultúrával. A Kárpátaljai Magyar Művelődési Intézet munkatársai kisebb műsorral kedveskedtek: Filep Anita verséneklő kárpátaljai magyar költők megzenésített verseit adta elő gitárkísérettel, Bakos Kiss Károly és Zselicky Gabriella költők verseket szavaltak. Zubánics László, a KMMI elnöke és Dupka György, a MÉKK elnöke köszöntőjét követően v. Pocsai Vince református lelkész, az ’56-os Dél-alföldi Vitézi Rend hadnagya hirdetett igét. Ezután a régió magyar irodalmát, az Együtt című irodalmi lapot, a legújabb kiadványokat mutatták be. Köteteikről, kutatásaikról Vári Fábián László és Nagy Zoltán Mihály József Attila-díjas alkotóink és Bagu Balázs helytörténész beszéltek.
A késő estébe nyúló találkozón jelen volt Zán-Schramm Ibolya, az Ukrajnai Magyar Nemzeti Tanács alelnöke is, aki azon meggyőződésének adott hangot, hogy szorosabbra kellene fűzni a két régió, Kárpátalja és Székelyföld kapcsolatait.
A Lármafa-találkozó résztvevői a falusi zöld turizmus keretében a beneiek vendégszeretetét élvezhették, majd kárpátaljai körutazásra indultak. Bár az időjárás nem fogadta őket kegyeibe, felkeresték Munkácsot, ellátogattak a szolyvai emlékparkba, a Vereckei-hágóra, majd az ungvári várat is megtekintették.
Kárpátaljai útjukról a résztvevők így nyilatkoztak a Duna Televízió riporterének:
— Itthon érzem magam. Ugyanolyan hegyes vidék, mint a mi országunk. Ugyanolyan emberek élnek, ugyanúgy gondolkodnak, ahogy mi. Itt is mindennapos a küzdelem a megmaradásért, akárcsak nálunk — sorolta Beder Tibor hargita megyei tanácsos.
– Nekem, mint erdélyi kisebbség tagjának, az a kötelességem, hogy megismerjem a Nagy-Magyarország területétől elszakított részeket — jegyezte meg Kanyaró Pál, Várfalva polgármestere.
A találkozó résztvevői útjuk során megkoszorúzták Dobó István sírját, megtekintették a borsi kastélyt, II. Rákóczi Ferenc szülőhelyét, majd látogatást tettek Nagyszelmencen, a „kettévágott székelykapus faluban” is. Vasárnap a kassai Szent Erzsébet-dóm, a Rákóczi-kripta és a Szent Mihály-templom megtekintése után Mezőkövesdre indultak.
Azt tudjuk, hogy május első vasárnapján anyák napja van, de azt már kevesebben, hogy mióta és miért ünnepeljük. Az egyiptomiak szerint náluk kezdődött, a görögök esküsznek Hellászra, de köze van hozzá a húsvétnak és egy amerikai feministának is.
Gróf Esterházy János, a felvidéki magyarság mártír politikusa születésének 125. évfordulója alkalmából dr. Molnár Imre történész Gróf Esterházy János, a keresztény szeretet vértanúja – tragikus élete, ungvári vonatkozások címmel tartott előadást április 26-án Ungváron, majd emléktáblát lepleztek le ...
Május elseje az egyik legsokszínűbb ünnep, amelyben az ősi termékenységi rítusok, a népi hagyományok és a munkásjogokért vívott harcok fonódnak össze. Összefoglalónkban a májusfák és a Gellért-hegyi boszorkányszombatok mellett a majálisok évszázados útját is felidézzük.
Volt idő, amikor a citera hangja természetes része volt a kárpátaljai falvak mindennapjainak. Megszólalt a fonóban, a kukoricafosztáskor, disznótorban, keresztelőn, s gyakran még a lakodalmakban is: egyszerűsége, tiszta csengése és közösségteremtő ereje miatt a népélet egyik legkedvesebb hangszere v...
