Írta: Fogarasi | Forrás: Beregi Hírlap | 2010. július 05.
Lármafa: földbe ásott 8–9 méter hosszú rúd, amelynek felső részére szurkos szalmacsóvákat kötnek. A szalmakötél vége, amellyel az egészet körültekerik leér egészen a földig és a mellé rendelt őrszem azt gyújtja meg, amikor az ellenséget észleli. Látótávolságra helyezik el a következő lármafát, amit őrzője azonnal meggyújt, ha a szomszédos lármafát füstölni látja;
így a lármafák egész láncolata rövid idő alatt jelzi a veszélyt. Éjszaka a lármafa fénye, tüze adott jelt a katonaság mozgósítására és a lakosság menekülésére. (Magyar Néprajzi Lexikon)
Június 23-án, szerdán reggel indultak útnak a XI. Lármafa-találkozó székelyföldi résztvevői, akik többnyire a Hargita megyei települések lakói. A Hargita Megye Tanácsa „Összetartozunk” szórványprogramja jóvoltából aranyosszéki és mezőségi zarándokok egy kisebb csoportja is csatlakozott hozzájuk.
A találkozó résztvevői Szent László király legendás alakja előtt róják le tiszteletüket, felkeresve a történelmi Magyarország számos zarándokhelyét, ami erősít bennünket és szórványban élő testvéreinket magyarságtudatunk megőrzésében, elmélyítésében. Hisz közös a múltunk, és csak közösen van jövőnk. A történelem által megtépázott és szétszabdalt nemzetünk előítéletek, rossz érzések és félelmek nélkül vállalja magyarságát — fogalmazták meg a találkozó üzeneteként.— A Lármafa-találkozó célja a Szent László-kultusz felélesztése, ápolása — nyilatkozta a sajtó képviselőinek Beder Tibor megyei tanácsos, a szervező Julianus Alapítvány elnöke.
A Csíkszeredából induló busz első állomása Cegőtelke volt, ahol a találkozó résztvevői a helyi református templomban ünnepi megemlékezésen vettek részt, majd megtekintették a cserhalmi ütközet helyén felállított emlékművet (Szent László király itt győzte le az országára törő kunok seregét — a szerk.).
A kicsit viszontagságos határátkelést követően a vendégek a beregszászi Európa–Magyar Házban ismerkedtek a kárpátaljai kultúrával. A Kárpátaljai Magyar Művelődési Intézet munkatársai kisebb műsorral kedveskedtek: Filep Anita verséneklő kárpátaljai magyar költők megzenésített verseit adta elő gitárkísérettel, Bakos Kiss Károly és Zselicky Gabriella költők verseket szavaltak. Zubánics László, a KMMI elnöke és Dupka György, a MÉKK elnöke köszöntőjét követően v. Pocsai Vince református lelkész, az ’56-os Dél-alföldi Vitézi Rend hadnagya hirdetett igét. Ezután a régió magyar irodalmát, az Együtt című irodalmi lapot, a legújabb kiadványokat mutatták be. Köteteikről, kutatásaikról Vári Fábián László és Nagy Zoltán Mihály József Attila-díjas alkotóink és Bagu Balázs helytörténész beszéltek.
A késő estébe nyúló találkozón jelen volt Zán-Schramm Ibolya, az Ukrajnai Magyar Nemzeti Tanács alelnöke is, aki azon meggyőződésének adott hangot, hogy szorosabbra kellene fűzni a két régió, Kárpátalja és Székelyföld kapcsolatait.
A Lármafa-találkozó résztvevői a falusi zöld turizmus keretében a beneiek vendégszeretetét élvezhették, majd kárpátaljai körutazásra indultak. Bár az időjárás nem fogadta őket kegyeibe, felkeresték Munkácsot, ellátogattak a szolyvai emlékparkba, a Vereckei-hágóra, majd az ungvári várat is megtekintették.
Kárpátaljai útjukról a résztvevők így nyilatkoztak a Duna Televízió riporterének:
— Itthon érzem magam. Ugyanolyan hegyes vidék, mint a mi országunk. Ugyanolyan emberek élnek, ugyanúgy gondolkodnak, ahogy mi. Itt is mindennapos a küzdelem a megmaradásért, akárcsak nálunk — sorolta Beder Tibor hargita megyei tanácsos.
– Nekem, mint erdélyi kisebbség tagjának, az a kötelességem, hogy megismerjem a Nagy-Magyarország területétől elszakított részeket — jegyezte meg Kanyaró Pál, Várfalva polgármestere.
A találkozó résztvevői útjuk során megkoszorúzták Dobó István sírját, megtekintették a borsi kastélyt, II. Rákóczi Ferenc szülőhelyét, majd látogatást tettek Nagyszelmencen, a „kettévágott székelykapus faluban” is. Vasárnap a kassai Szent Erzsébet-dóm, a Rákóczi-kripta és a Szent Mihály-templom megtekintése után Mezőkövesdre indultak.
Huzina Eszter, a Kárpátaljai Megyei Magyar Drámai Színház segédszínésze Bátyúban nevelkedett, ott végezte el a helyi líceumot, majd a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Egyetem magyar nyelv és irodalom szakára nyert felvételt, most végzős. A fiatal lány szabad idejében a legszívesebben olvas, de ...
A Polónyi Katalin Textilmúzeum Kárpátaljai egyik legértékesebb textilgyűjteménye. Magában foglalja megyénk területéről származó magyar és ruszin népviseletek egyes darabjait, különféle viseleti cikkeket és lakástextíliákat, valamint bemutatja az elkészítésükhöz használt eszközöket is.
Bármilyen korszakban, bármilyen nehézségek közepette él az ember, előbb-utóbb előbukkan a zene, az éneklés, a szórakozás és a művészet iránti igénye. Így volt ez a világháborúk és forradalmak időszakában is. Egyszerűen az ember nem arra van teremtve, hogy a súlyos terhek alatt magába roskadjon, hane...
Méltó módon emlékeztek meg II. Rákóczi Ferenc születésének 350. évfordulójáról a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Egyetem falai között, ahol nagyszabású tanulmányi vetélkedő döntőjére került sor április 10-én. A háromfordulós csapatversenyt az egyetem, a Pro Cultura Subcarpathica és a Kárpátalj...
