...az emberek egyre kevesebbet olvasnak

Deme Ibolya, a Somi Községi Könyvtár vezetője több éve szervezi a falu két szülötte, Sütő Kálmán és Kecskés Béla költők nevével fémjelzett szavalóversenyt. Emellett számos író-olvasó találkozó és egyéb kulturális rendezvény szervezésében is részt vesz. Egyike a Beregvidék azon művelődési dolgozóinak , akik komolyan veszik a feladatukat, és felvállalják a térség gazdag hagyományait.

— Mióta vezeti a somi könyvtárat? Talán furcsállja a kérdésemet, meg lehet ma élni egy könyvtáros fizetéséből? Egyáltalán mennyit keres ma Kárpátalján egy magyar község könyvtárosa?

— Pályakezdőként a Beregszászi Városi Könyvtárban dolgoztam. 1978-tól vagyok a Somi Községi Könyvtár vezetője. Negyven év munkaviszonnyal rendelkezem, így a legmagasabb fizetési kategóriába tartozom. A legutóbbi fizetésem 2300 hrivnya volt. Meglehet, hogy a kimondott összeg hallatán többen sokallják a fizetésünket. Azonban azt kevésbé tudják, hogy ehhez a kimondott összeghez rengeteg „kimondatlan”, de elvégzendő feladat társul. A könyvtáros takarítónő, fűtő is egyben, aki családtagjai bevonásával fát fűrészeltet, hasábokra vágat, karbantartja az udvart és a berendezést (ha valami elromlik, önköltségből, utánajárással megjavíttatja). Télen a hólapátolás is a munkakörébe tartozik. Nem beszélve arról, hogy 4–5 esztendeje évi két hét fizetés nélküli szabadságra vagyunk kötelezve. Ennek igénylésére „önként” írjuk meg a kérvényt. 2011-ben pedig sokan nem dolgozhattak teljes állásban, csupán háromnegyed volt engedélyezve.

Nem siránkozni szeretnék, csak a tényeket ismertetem. 40 év munkaviszonnyal a hátunk mögött csak a minimális nyugdíjat kapjuk, ami nem éri el az 1000 hrivnyát sem. Ez magáért beszél. Elmondhatom, hogy sohasem voltunk megfizetve.

— Milyen a somi könyvtár látogatottsága? Olvasnak-e még egyáltalán az emberek? Arra is kíváncsi lennék, hogy milyen a könyvállomány? Honnan és milyen gyakran frissítik?

— A látogatottságunk ingadozó. Manapság az emberek egyre kevesebbet olvasnak. Egyes tanárok megkövetelik a diákoktól, tanulóktól, hogy menjenek a könyvtárba, és gyűjtsenek anyagot különböző referátumokhoz. Megnő a látogatottság a tanév végén, amikor a tanulók megkapják a kötelező olvasmányok listáját.

Nagyon gyakran járnak a könyvtárba a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola hallgatói, akik évfolyam- vagy diplomamunkájukhoz keresnek irodalmat. Természetesen én ilyenkor mindent megteszek annak érdekében, hogy elegendő anyaggal szolgálhassak. Ezért cserébe minden diáktól másolatot kérek a dolgozatáról, ha a témája érinti a községünket. Ezeket a munkákat őrzöm a könyvtárban. Büszkén említem Ködöböc Zsuzsa diplomamunkáját (Ungvári Nemzeti Egyetem), amelyben Sütő Kálmán irodalmi és népművelői munkásságát taglalja, vagy Dudics Adrienn Nemzettudat és mitologizmus Kecskés Béla lírájában című munkáját. Roják Vince a ragadványnevekről, Simon Marianna Som kultúrtörténetéről írt, Gerics Brigitta községünk komplex társadalom- és gazdaságföldrajzi elemzését végezte. A teljesség igénye nélkül felsorolok még néhány értékes, a településünkkel foglalkozó diplomamunkát: Kecskés Rita Beregsom földrajzi nevei; Bajusz Ernő A Somi-hegy vegetációjának és flórájának vizsgálata; Deme Lajos Som társadalomföldrajza és a téma feldolgozása a helyi iskolai oktatás keretében; Ködöböc Csilla Kecskés Béla gyermekirodalmi munkássága; Nagy Anita Ukrán telepes falvak Kárpátalja magyarlakta településein. Ez utóbbi azért érdekes, mert községünkhöz tartozik Kastanovo (Vadastanya) is.

A könyvtárunk állománya többnyire a Szovjetunió idejéből való. Az utóbbi tíz évben 392 új könyvet kaptunk, ebből 176 példány magyar nyelvű. Az Intermix Kiadónál megjelent kötetek mindegyikéből kapunk valamennyit, ezek minden magyarlakta településre eljutnak. A Beregszászi Magyar Konzulátus jóvoltából a Magyarországon felszámolt könyvtárak állományaiból is kaptunk már ajándékba könyveket, és a Márai-program is bővítette a készletünket.

— Tavaly februárban az egyik szakmai összejövetelen volt egy nagy port kavaró felszólalása, ami után a főnöke komoly megrovásban részesítette Önt és munkatársait. Az állam ma is parancsuralmi módszerekkel próbálja a szőnyeg alá söpörni a problémákat?

– Akinek nem inge, ne vegye magára! Én nem vettem. Az ominózus eset óta a kollégáim mindent megtesznek annak érdekében, hogy megmaradjanak a munkahelyükön. A dologgal kapcsolatban Petőfi Sándor Föltámadott a tenger című versének sorai jutottak eszembe: „Habár fölül a gálya, s alul a víznek árja, azért a víz az úr!” Véleményem szerint az idézet utolsó sora manapság, sajnálatos módon, érvényét vesztette.

– Mióta szervezi a Sütő Kálmán és Kecskés Béla nevével fémjelzett szavalóversenyt? Kapnak-e ehhez valamilyen állami támogatást?

– 2006-ban a könyvtár olvasótermében berendeztem a Somi Irodalmárok Emlékmúzeumát. Megnyitásakor emléktáblát is avattunk Sütő Kálmán szülőházának falán, amelyet a Magyar Értelmiségiek Kárpátaljai Közössége (MÉKK) és az Együtt baráti köre adományozott.

Az emlékmúzeumban kaptak helyet Sütő Kálmán, Kecskés Béla, Balogh Balázs és Somi Nagy Zoltán írásai, néhány személyes tárgy, az életükkel, munkásságukkal kapcsolatos cikkek, fotók.

A MÉKK, a Kárpátaljai Magyar Művelődési Intézet (KMMI), a Somi Általános Iskola és a Somi Községi Könyvtár közös szervezésében 2007 óta minden év őszén megtartjuk a Sütő Kálmán- és Kecskés Béla-szavalóversenyt, amelyen 60–70 versenyző vesz részt. Az ilyen nagyszabású rendezvényekhez a KMMI nyújt támogatást.

— Számos író-olvasó találkozót is szervezett már. Említene néhány nevet azon irodalmárok közül, akiket meghívott?

— Igen, a somiaknak számos ilyen rendezvényen volt szerencséjük részt venni. Vendégünk volt Nagy Zoltán Mihály, akinek A sátán fattya című trilógiáját az egyik télen házról házra járva, kézből kézbe adogattam, hogy mire kitavaszodik és megrendezésre kerül a találkozó az íróval, a teremben lévők tudják, miről is van szó. Elmondhatom, hogy ezeknek a könyveknek még ma is nagy sikerük van.

Az író-olvasó találkozók alkalmával vendégünk volt továbbá Füzesi Magda, Dupka György, Horváth Sándor, Weinrauch Katalin, Zubánics László, Bakos Kiss Károly, Lőrinc P. Gabriella, Marcsák Gergely, Csordás László és Lengyel János is.

2010-ben nagyszabású rendezvényen méltattuk Sütő Kálmán születésének 100. évfordulóját. A magyar költészet napja alkalmából az általános iskola tantestületével közösen minden évben ünnepséget szervezünk. 2011-ben Kecskés Béla és Balogh Balázs 70. születésnapját méltattuk, amelyre Balogh Balázs Pécsről, Kecskés Béla lánya és családja Budapestről érkezett haza. Az ilyen rendezvényeken részt vesznek a kortársak, írók, barátok, régiónk vezető politikusai is. Rendszeresen látogatjuk és gondozzuk Sütő Kálmán és Kecskés Béla sírját a somi református temetőben. Itt említeném meg Kovács Irma szervezőpedagógus odaadó munkáját, akivel évek óta segítjük egymás tevékenységét.

A felnövekvő nemzedék irodalmi sikereit is számontartjuk. Ifjú tollforgatóink címmel találkozót szerveztünk, ahol Roják Vince, K. Roják Angéla, Barkaszi Tibor és Dobai István mutatkozhatott be. A közeljövőben az Irka című folyóirat szerkesztőségét szeretnénk vendégül látni, ahol Huszár Ivetta 8. osztályos tanuló verseit mutatnánk be a közönségnek.

Nagyon fontos a könyvtáros hozzáállása a munkájához. Meg kell találni a módját, hogyan lehet eljuttatni az irodalmat az emberekhez. Én a minőségi rendezvények szervezésének útját választottam, amelyekre személyre szóló meghívókkal is toborzom a közönséget. Ezért mindig nagyszámú érdeklődő gyűlik össze a rendezvényeknek otthont adó teremben.

— Ha már az irodalomnál tartunk, kik a kedvencei a kárpátaljai irodalomban?

– Nagy Zoltán Mihály minden eddig megjelent könyvét elolvastam. Több kedvencem is van, előszeretettel olvasom Dupka György, Zubánics László, Vári Fábián László, Weinrauch Katalin, Lőrincz P. Gabriella, Bakos Kiss Károly műveit. Megemlíteném még Fodor Gézát, Kovács Vilmost, S. BenedekAndrást, akiket szintén nagyra becsülök.

Aktív olvasója vagyok az Együtt című irodalmi folyóiratnak, amelyet úgy szoktam kézbe venni, hogy előbb a személyes ismerősök írásait olvasom el, majd a többi alkotó műveit. Kovács Sándor könyveire is kíváncsi vagyok. Schober Ottó Davaj, davaj! című kötetét is nagyon hitelesnek tartom. Kedves János, a te írásaidat is nyomon követem!

— Köszönöm a beszélgetést és a nyomkövetést!