Az élő Rákóczi — kerek évfordulók

A Nagyságos Fejedelem, azaz II. Rákóczi Ferenc születésének 340., a Szatmári Béke megkötésének 305. évfordulója teszi még különlegesebbé az idei történelmi tanácskozást és megemlékezést. A tanácskozás előtt a tudományos konferencia résztvevői elzarándokoltak a Vécsey-házban (itt állt az az épület, amelyben a szatmári béke dokumentumait aláírták) és elhelyezték a tisztelet koszorúit az épület belső udvarában lévő emléktáblánál.

Szellemi élményekben gazdag történelmi tanácskozással kezdődött péntek délután a megyei múzeum előadótermében a huszonhetedik alkalommal megszervezett Az élő Rákóczi című megemlékezés. Az egybegyűlteket — a négy országból érkezett előadókat, hagyományőrzőket és érdeklődőket — Nagy Csaba tárogatóművész kuruckort idéző dallamai köszöntötték, majd a rendezvény főszervezője, Muzsnay Árpád, aki felelevenítette, hogy 1990 márciusának marosvásárhelyi eseményeit követően milyen meggondolásból döntöttek úgy, hogy megszervezik az első történelmi tanácskozást és megemlékezést. „Akkor még közel sem gondoltunk arra, hogy Rákóczi szellemének ápolása ilyen mérvű európai távlatokat nyer, igazolva azt is: a múlt eseményeinek taglalása a jövő felé is irányítják figyelmünket. Az eddigi alkalmakra s különösképp a mostani megemlékezésre a Rákóczit tisztelő és kutató történészek olyan szép számban jöttek, hogy akár kétnapos konferenciát is tarthatnánk”— fogalmazott üdvözlő szavaiban, külön gratulálva a tanácskozást vezető Lukács Olga kutatónak, akit pár nappal ezelőtt neveztek ki a Babeş-Bolyai Tudományegyetem dékánjának,és akinek köszönhető, hogy „Egyed Ákost, a Rákóczi-korszakkal is foglalkozó, élő nagyjaink egyikét ma itt Szatmárnémetiben köszönthetjük”.

Az üdvözlő szavakat követően megkezdődött maga a tanácskozás Mészáros Kálmán budapesti hadtörténész Szatmár és Németi a Rákóczi-szabadságharc első évében című előadásával, melyet Bene Jánosnak a Vaji Ádámmal, a fejedelem udvari marsalljával kapcsolatos értekezése követett. Zubánics László, az Ungvári Nemzeti Egyetem adjunktusa Ung, Bereg és Ugocsa vármegyék nemessége és az Erdélyi Fejedelemség kapcsolatrendszerét elemezte, Kónya Péter, az Eperjesi Egyetem rektora pedig a Rákóczi-kor gazdasági viszonyaiba engedett betekinteni II. Rákóczi Ferenc udvari gazdasági tanácsa című tanulmányával. Ezután Czigány István Az Erdélyi Fejedelemségek szerepe a Rákóczi-szabadságharc kül- és belpolitikai legitimációjában című előadása, következett, majd Tamás Edit, a Magyar Nemzeti Múzeum Rákóczi Múzeuma (Sárospatak) igazgatója II. Rákóczi Ferenc szülőhelye, a borsi kastély történetét, máig tartó kálváriáját mutatta be. 

A tanácskozás második részében Egyed Ákos akadémikus A Rákóczi-kutató Csutak Vilmos életútjáról szólt, Lukács Olga II. Rákóczi Ferenc ‘ökumenizmusa’ című prezentációja következett. Kónya Annamária eperjesi kutató A Rákócziak és a kassai református iskola című előadásában Felső-Magyarország fővárosába kalauzolt el bennünket, bemutatva az ottani református egyház és annak iskolája történelmét. Mandula Tibor szatmárnémeti helytörténész A vallási villongások és a rekatolizáció a Felső-Tisza vidékén címmel a Rákóczi-szabadságharcot megelőző és követő időszakról tartott értekezést, a beregszászi Csatáry György pedig a Rákóczi-szabadságharc utolsó beregi napjait elevenítette fel.