A Rapszódia népi hangszeres együttes két évvel ezelőtt lenyűgözte a publikumot a Kívánságok kavalkádja című koncertjével. Akkor a megyei bábszínházban léptek színpadra. A mostani fellépésükre pedig a megyei zenei-drámai színházban került sor. A műsor után beszélgettünk el Leszja Dubenkóval, a kollektíva vezetőjével.
– Mi különbözteti meg a két évvel ezelőtti és a mostani koncertet?
– Két esztendeje a megyei Bavka Bábszínházban mindössze 220 néző volt. Az emberek vagy a sorközökben álltak, vagy a pótszékeken ültek. Ezt nehéz összehasonlítani a megyei zenei-drámai színház hétszáz férőhelyes nézőterével, amely így is zsúfolásig megtelt. Eljöttek a számomra ismerős, illetve az ismeretlen emberek, megerősítve engem abban a hitben, hogy művészetünk nem hiábavaló.
– Mire törekedtek a koncert programjának kialakításakor?
– A muzsikus számára a legfontosabb, hogy amit a színpadról a zene nyelvén el akar mondani a közönségnek, azt tegye minél magasabb professzionalizmussal. Négyen vagyunk. S bár a kollektíva már hat éve van együtt, a szereplés mindig nagy felelősséget jelent. Még inkább érvényes ez a megyei zenei-drámai színház esetében. Hálás vagyok zenésztársaimnak s egyben barátnőimnek – Alina Hvozgynak (hegedű), Nagyija Karpinecnek (mélyhegedű) és Aleszja Fiscsenko-Pulejnek (fuvola).
A színpad díszletek sötét színűek voltak, hogy a klasszikus zenei előadásmódot hangsúlyozzuk ki. A fényeffektusok természetesen szintén domináltak. Sajnos, a főpróbára kevés időnk, alig három óránk maradt a koncert kezdetéig.
– A programban más művészeti kollektívák is szerepeltek…
– Igen, például az UNE Havasi Gyopár együttese, a PAGYIJUN tánccsoportja, a városi művelődési ház Terne csave együttese. Az Ungvári Művelődési és Művészeti Kolledzs tánckara Galaktika címmel adta elő műsorszámát a mi zenei kíséretünkkel. A kompozíció a jó és a rossz harcáról szólt.
– A műsor rendezője…
– Volodimir Ladizsec, aki, annak ellenére, hogy még nagyon fiatal, megmutatta tehetségét, „oroszlánkörmeit”. Ragaszkodott az elképzeléseihez, amelyeket mi is sokszor elfogadtunk. És nem bántuk meg…
A koncertet egyébként két különálló, s mégis összefüggő részre osztottuk. A hagyományosra és a modernre. Zeneszerzőnk és hangszerelőnk Volodimir Korolenko volt, aki több hangszeren játszik, és szimfonikus zenekarok számára is készített már több zenei átiratot. Volodimir Korolenko is szerzett számunkra zeneművet.
Erre a koncertre egyébként új fellépő ruhákat varrattunk. Kevésbé díszeseket, ami kissé visszafogottabbá tette a fellépésünket. De, amikor jöttek a tüzes táncok…
Kosztümjeinket az ungvári Marjana Popudnik tervezte. Körültekintően, minden szereplő egyéniségére szabottan.
– A nézők reaglása?
– Többször visszatapsoltak, s virágcsokrok özönével árasztottak el. Valaki még cukorkát is ajándékozott. Egyik ismerősöm pedig Szvarovszki kristályokkal díszített kis hegedűvel lepett meg. A vendégszereplésekkor magunkat is megismerjük, s új barátokkal gazdagodunk
– Dolgozóasztalán érdekes piramis van…
– Jelképezi pályafutásomat. Kitüntetésként kaptam a Szlovákia-Eurofeszt 2012 alkotói versenyen, amelyet az idén rendeztek meg Snínában. Hegedűs szólistaként nyertem el ezt a díjat. Lányom Ivanka, szintén az első helyen végzett mint énekes.
– A Rapszódia az Ungvári járásban és határain túl a különböző rendezvények szinte állandó résztvevője. Szívesen mennek ezekre az ünnepségekre?
– Természetesen. A járásba, a megyébe, és külföldre egyaránt. Az utóbbi két esztendőben megfordultunk a magyarországi Ajakon, Demecserben, a szlovákiai Kamjonkában, Snínában, Homonnán, Kassán…
Minden fellépéssel újabb és újabb barátokkal gazdagodunk. Sok helyre visszahívnak. S ennek nagyon örülünk. A megyei vezetés is elismer bennünket, s támogatja vendégszerepléseinket. De a legfontosabb: a publikum megbecsülése és szeretete.
– Ön a Rapszódia együttes, s egyben az Ungvári Járási Művelődési Ház vezetője. Az utóbbi mivel dicsekedhet?
– A művelődési ház mellett a Rapszódián kívül még négy népi együttes működik. A Barátság (Druzsba) ének- és táncegyüttes élén Illár Árpáddal, a Pavlo Pinzenik érdemes művelődési dolgozó vezette Uzsanka vokális együttes, a Cintorija népi énekkar Jelizaveta Szivak érrdemes művelődési dolgozó irányításával, a Tetyana és Szerhij Rahovszkij alkotta duó.
– Mióta vezeti a művelődési házat?
– Hét éve. Ennek a munkának köszönhetően sok ágazat különböző szintű vezetőivel, sikeres vállalkozókkal, alkotó emberekkel ismerkedtem meg. Közöttük például, Vaszil Kovaccsal, a Kárpátaljai Villamosművek vezérigazgatójával, aki más bokros teendői mellett mindig szívesen támogatja a kultúrát is.
Az interjút Vaszil Bedzir készítette