Vacsorával egybekötött lélekerősítő és közösségépítő foglalkozással vette kezdetét május 2-án a Kárpátaljai Magyar Nagycsaládosok Egyesülete (KMNE) szervezésében az édesanyák hete című programsorozat.
A KMNE fennállása óta kiemelt feladatának tekinti tagcsaládjai támogatása mellett azt is, hogy különböző kikapcsolódási lehetőségeket biztosítson számukra. Rendezvényeik középpontjában minden esetben a család, annak egysége és meghatározó ereje áll. Anyák napja kapcsán május első hetében rendszerint az édesanyáké a főszerep. Az édesanyák hete programsorozat jellemzően a lelki és testi feltöltődés jegyében zajlik minden évben. Ilyenkor az édesanyák kis időre félretehetik az esetlegesen felmerülő problémákat, és erőt meríthetnek a napjainkban sokszor kihívásokkal járó hétköznapokhoz. Az édesanyák hete első, nyitórendezvényének a beregardói Perényi Kultúrkúria adott otthont.
A KMNE programjainak sikerét és népszerűségét jelzi az is, hogy milyen szép számban gyűltek össze csütörtök délután a nagycsaládos édesanyák, akiket Szilágyiné Tóth Gabriella, az egyesület alelnöke köszöntött. Aláhúzta, hogy a KMNE a családi programok szervezése mellett fontosnak tartja, hogy az édesanyákat külön is megszólítsa. Felidézte, hogy eleinte csupán néhányan gyűltek össze kézműveskedni, beszélgetni, s rendkívül nagy örömmel tölti el, hogy ezen az alkalmon közel százan vesznek részt. „A jelenlegi helyzetben tudom, hogy sok minden hárul a feleségekre, a nőkre, ezért szükség van egy kis lelki-testi feltöltődésre is, ezért fontosnak tartjuk ezt a délutánt, melyet a következő héten két helyszínen relaxációs fürdőzés követ majd. Ezek után pedig bízom abban, hogy az anyukák még boldogabban és jobb kedvvel térnek haza családjukhoz” – fogalmazott Szilágyiné Tóth Gabriella, reflektálva arra, hogy idén is különleges programokkal készülnek.
A szervezők külön köszönetüket fejezik ki a helyszín biztosításáért a Rákóczi-főiskola vezetésének.
A köszöntőt követően Szemere Judit, a Beregszászi Református Gyülekezet lelkipásztora rövid imádsággal kérte a Jóisten áldását a nagycsaládosok és minden jelenlévő életére. Miután felolvasta a Sámuel 1. könyve 1. fejezetének 9–18. verséből vett igeszakaszt, a következő gondolatokat tárta a jelenlévők elé: „Ma, amikor rátekintünk gyermekeinkre, akkor tudunk-e olyan szívből jövően hálát adni, hogy ők itt vannak, és meghallgattattak a mi imádságaink? Vagy amikor egy kétségbeejtő helyzetben vagyunk, amikor aggodalomra adnak okot a körülöttünk levő események, betegség, bizonytalanság, a gyermekünk jövője, akkor tudjuk-e ugyanígy az Isten elé helyezni teljes lényünket átjáró imádsággal, amikor úgy imádkozik az ember, hogy szinte megszűnik körülötte a világ?” – világított rá ezek lényegére.
A délután további része a lelki feltöltődés jegyében zajlott. Berghauer-Olasz Emőke pszichológus, a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola docense önismereti játékokba vonta be az anyukákat. „Igencsak releváns a téma: Kifáradtam címmel terveztem egy tréningsorozatot mára. Ez egy meglehetősen aktív kérdés manapság ebben a háborús helyzetben, s egyébként is, hiszen nagycsaládos anyák lévén rengeteg feladat hárul ilyenkor az anyákra. Ez az alkalom lehetőséget kínál arra, hogy itt letegyék azokat a hétköznapi terheket, amelyek a vállukra nehezednek” – hangsúlyozta a pszichológus, hozzátéve: „Olyan gyakorlatokat hoztam, amelyek éppen erre fókuszálnak: hogy mi az, ami belül van, és nagyon sokszor nem kerül érzelmileg külső tényezőként elő; mi az, ami nehéz ilyen helyzetekben; mi az, amit nem lehet kimondani, de azért ott bent bujkál valakiben – a szomorúságot, a bánatot, az aggodalmat, a terheket le lehet majd tenni és átbeszélni. Emellett azokat a lehetőségeket is átvesszük majd, hogy milyen energiákat honnan lehet begyűjteni, s remélhetőleg az anyák egymással is megosztják majd ezeket a módokat. Úgy gondolom és hiszem, hogy ebből lehet a leginkább fejlődni és táplálkozni.”
Az édesanyák élvezték a játékos feladatokat, melyek által lehetőség nyílt a tapasztalataik megosztására, s megnyíltak mind önmaguk számára, mind egymás előtt, hiszen a jelen lévő nőknek sok esetben hasonlók a terheik, a problémáik, ugyanakkor az örömüket is hasonló dolgokban keresik és találják meg.
A rendezvény közös vacsorával zárult.
