Írta: M.E | Forrás: Kárpátinfo hetilap | 2010. október 11.
Jellemző a magyarság történelmére, hogy a legnagyszerűbb, a legfelemelőbb pillanatok után a legtragikusabb események következnek be. Ilyen az 1848-as év gyönyörűséges márciusa után másfél évvel később bekövetkező világosi fegyverletétel. S ugyanilyen gyászos nap október 6-a, amikor Aradon kivégezték a tizenhárom hős honvédtábornokot. Rájuk emlékezünk ezen a napon.
Mártírjainkra emlékezni kötelesség, hisz a tizenhárom hős honvédtábornok példájából, hősies helytállásából az utókor mindenkor példát meríthetett és meríthet.
Azokra a hősökre emlékezünk, akik életüket adták a magyar nép szabadságáért és függetlenségéért. Olyan szabadsághősökre emlékezünk, akik között a magyarok mellett osztrák, szerb és horvát nemzetiségű is megtalálható, s volt közöttük polgári származású katonatiszt és dúsgazdag főúr, de mindannyian hősökként küzdöttek a szabadságharc csatáiban, s mi már tudjuk, hogy nem harcoltak hiába. A forradalom leverése ellenére sem lehetett visszaállítani a ’48 előtti állapotokat, s Magyarország rátért a polgári fejlődés útjára.
Az aradi vértanúk élete a ma nemzedéke előtt is példaként kell álljon, hisz megmaradásunk érdekében ma is elszántságra, akaratra és a nemzet ügye iránti feltétlen hűségre van szükség.
A „GENIUS” Jótékonysági Alapítvány idén is színvonalas hangversennyel koronázta meg a hatodik alkalommal zajló ZeneVarázslat komolyzenei képzést Beregszászban. Az esemény alkalmával a zongoraoktatásban részt vevő, a kurzust sikeresen teljesítő kárpátaljai diákok és pedagógusok mutatkoztak be.
A beregszászi Na’Conxypan Galériában november 13-án megnyílt a Kárpátaljai Magyar Képző- és Iparművészek Révész Imre Társasága (RIT) jubiláló doyenjeinek csoportos kiállítása. A galéria 2024-es évadzáró tárlatán Erfán Ferenc, id. Hidi Endre, Klisza János, Réti János, Soltész István és Villásek Tibor...
Ezekben a napokban, hetekben a kárpátaljai magyar férfiak 1944 novemberében kezdődő sztálini lágerekbe való elhurcolására emlékezünk. Ekkor kezdődött az egyházüldözés is, ami legkeményebben a görögkatolikus egyházat érintette. Hisz működését betiltották, papjai nagy részét elhurcolták, bebörtönözték...
Nyolcvan évvel ezelőtt történt a kárpátaljai magyarok legnagyobb sorstragédiája, amikor vidékünknek a szovjet csapatok általi elfoglalása után néhány héttel a munkaképes korú férfijainkat a helyreállítási munkára való felszólítással gyűjtőpontokba zárták, majd a Szolyván felállított lágerbe hajtottá...
