Az aradi vértanúkra emlékeztek Kárpátalja-szerte

Írta: Tudósítónk | Forrás: kiszo.hhrf.org | 2015. október 11.

Szűkebb pátriánk magyarsága a hagyományokhoz hűen idén is megemlékezett azokról a nagyszerű emberekről, akik 1849. október 6-án életükkel és vérükkel tettek hitet a nemzet és a haza mellett. Fejet hajtottak az aradi vértanúk előtt az Ungvári Nemzeti Egyetem (UNE) Magyar Tannyelvű Humán- és Természettudományi Karán. Nemzeti ünnepeinkre hagyományosan a kar elsős diákjai készülnek a legtöbbet. Idén a magyar szakos gólyáknak a másodikosok és a harmadikosok is besegítettek.
 

Az aradi vértanúkra emlékeztek Kárpátalja-szerte

Az alkalomhoz illő versekkel és dalokkal, az emlékezés mécseseinek fényénél adóztak a vértanúk emlékének, tájékoztatta lapunkat Zékány Krisztina, a Magyar Filológiai Tanszék tanszékvezető docense.

Diákok és tanárok együtt keresték fel a Kálvária temetőben nyugvó Szegelethy János honvédhadnagy sírhelyét, ahol előbb Zubánics László dékánhelyettes, az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség (UMDSZ) elnöke mondott ünnepi beszédet, majd az első évfolyamos történészhallgatók elhelyezték a kegyelet koszorúját. A honvédhadnagy helyreállított sírhelye az egyetlen az ungvári temetőben, ahol egy szál gyertyát gyújthatunk a szabadságharc emlékére. A kutatók további 24-ről tudnak ugyan, de a pontos helyüket mind ez idáig nem sikerült beazonosítani és feltárni.

Ungváron fejet hajtottak a szabadságharcban elesett Petőfi Sándor szobránál is, amely magyar és ukrán összefogásban újult meg, és a nyáron elszenvedett vandál rongálás után ismét régi alakjában díszíti a város központi parkját.

– Az 1848–49-es szabadságharcot és polgári forradalmat leverték, és utána véres megtorlás következett. Az 1956-os forradalom és szabadságharc is hasonló véget ért. Azonban levonhatjuk a következtetést: ezeket ugyan elveszítettük, ám később, tárgyalások útján végül mégis győztünk – hangsúlyozta lapunknak adott nyilatkozatában Balogh Dénes, Magyarország Ungvári Főkonzulátusának konzulja. – 1848-at követően, 1867-ben a kiegyezéssel tulajdonképpen elértük, amit szerettünk volna. Magyarország polgári állammá vált, s elindult a fejlődés útján. Budapest mai látképében meghatározóak azok az épületek, amelyeket akkor emeltek. Mindez jelzi, sem az aradi mártírok, sem Petőfi Sándor halála nem volt hiábavaló. 1956-ban a túlerő győzött, ám az egész világ felfigyelt az elnyomásra. És 1989–90-ben ismét elértük, amit szerettünk volna. Európa keleti része felszabadult a szovjet uralom alól, és ezt végső soron a magyarok bátorságának és hazaszeretetének lehet tulajdonítani. A harcunk nélkül a világ elkönyvelte volna, hogy a birodalom rendben van és működik. A magyarok bátor cselekedete azonban később megalapozta a Szovjetunió szétesését.

Balogh Dénes szerint a kárpátaljai ukránság is szívén viseli a szobor sorsát. Ezt jelzi, hogy Mihajlo Kacsur, a Turbogaz vezérigazgatója pótoltatta a hiányzó részt. A konzul megköszönte a gesztust, majd elhelyezték a tisztelet virágait a költő szobránál. A helyreállított szablyán az utolsó simításokat – a csiszolást, a viaszolást és a patinázást – Matl Péter szobrász végezte.

– A Kossuth Rádióból értesültem a rongálásról. Azonnal jeleztem a főkonzulátusnak, hogy társadalmi munkában vállalnánk a hiányzó rész pótlását, s a felvetést örömmel fogadták – eleveníti fel a történteket a művész. – Akármilyen kard nem kerülhet Ferenczy Béni szobrára. Helyben meg is mintáztam, a kivitelezést pedig a magyarországi Varga Imre szobrászművész – aki Zrínyi Ilona és II. Rákóczi Ferenc munkácsi szobrát is öntötte – vállalta úgyszintén térítésmentesen. A kardba egy rozsdamentes acélrudat helyeztünk, ami olyan szilárd, hogy szinte törhetetlen. Amikor a munkával végeztünk, akkor értesültünk, hogy mások pótolták a hiányzó részt. Reméljük, az alkotásunkra nem lesz szükség.

A Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) Nagyszőlősön, báró Perényi Zsigmond, Ugocsa vármegye mártírhalált halt főispánja szobránál tartotta központi megemlékezését. Mint az MTI beszámol róla, a rendezvény ünnepi szónoka Grezsa István, a Miniszterelnökség nemzetpolitikai államtitkárságának miniszteri biztosa volt. Szerinte Arad és a szabadságharc egyik fontos tanulsága, hogy nemzetiségtől, pártállástól, származástól függetlenül összefogott a teljes Kárpát-medence. Magyarok és nem magyarok, bárók és polgárok, bácskaiak, beregiek és Ung-vidékiek harcoltak azért, hogy egy független, szuverén Magyarországon élhessenek. Mint kifejtette, koronként más helytállást kíván a haza szolgálata: egyszer vértanúságot, másszor a puszta megmaradás parancsát.

– Most azért dolgozunk, hogy a Kárpát-medence magyarlakta régiói megmaradjanak annak, amik mindig is voltak – hangsúlyozta, hozzátéve: Magyarország az eddigiekhez hasonlóan a jövőben is minden tőle telhetőt megtesz, hogy támaszt nyújtson a kárpátaljai magyarságnak.

Brenzovics László, a KMKSZ elnöke egyebek mellett kiemelte: az aradi tizenhármak áldozata nem volt hiábavaló, mivel a mártírok erőt adnak nekünk mostani küzdelmeinkhez. Közösségünk most ismét komoly kihívások elé néz, mindenekelőtt helyt kell állnia az október 25-i ukrajnai önkormányzati választásokon, hogy biztosítva legyen a jövőben nemzeti közösségünk megmaradása.

Hírek

  • Felhangolva: Búzavirág együttes

    Egy csokor friss virág, egy új reményt adó hajtás, egy csepp forrásvíz. Ilyen hatással van a közönségre és a kárpátaljai magyar közösségre a fél éve alakult Búzavirág citeraegyüttes. Markó Veronika citeratanár nagy lelkesedéssel és türelemmel gondozza a kis „palántákat”: Orosz Tamást, Pércsi Annát, ...

  • A versvándor ismét Beregszászon: Petőfi és Arany barátsága - Tóth Péter Lóránt előadóestje az Ortutay Görögkatolikus Központban

    Együtt a tűz és a víz. A XIX. század legnagyobb önbizalmával bíró férfiújának találkozása egy önbizalomhiánnyal küszködő szerény emberrel. Hogyan lesz ebből szép, igaz és mély barátság? Hogy párosul mindez feltétlen hittel és bizalommal? És vajon ki hozta össze a két költőt? Ezekre a kérdésekre kere...

  • Kárpátalja anno: a nagybaktai kastély

    „A muzsalyi határban gyönyörű ligetszerű tölgyerdők közt fekszik az Erdő-baktának is nevezett puszta, csinos kastélylyal és jól berendezett gazdasággal. Határában néhány év előtt árokásás alkalmával igen régi vaskardokat, sarkantyúkat s egyéb lovas szerelvényt találtak. Hajdan falu volt, mely a XIV....

  • Gabóda Éva: „… a legszebb szín a világon az, amelyik jól mutat a viselőjén”

    Gabóda Éva, a Rákóczi-főiskola Pedagógia Pszichológia Tanító Óvodapedagógia Oktatási Intézményvezetés Tanszékének adjunktusa, oktatója évtizedek óta foglalkozik kézműveskedéssel, mint mondta, ez a színes és igazán kellemes tevékenység az élete része.

Események

Copyright © 2025 KMMI