Írta: H. Cs. | Forrás: Kárpáti Igaz Szó | 2012. október 08.
Immár 163 esztendeje, hogy az aradi vár sáncában kivégezték a szabadságharc tábornokait. Hosszú időnek kellett eltelnie ahhoz, hogy szabadon emlékezhessünk rájuk, azokra a hősökre, akik megértették a kor, a pillanat feladatát és vállalták azt. Olyan magyar és más nemzetiségű férfiak halálát gyászoljuk, akik a magyar függetlenség ügye mellett a világszabadság eszméiért is küzdöttek.
A Beregszászi 6. Sz. Általános Iskolában október 5-én emlékeztek az aradi vértanúkra. Kenyeres Mária magyartanár felkészítésével a gyerekek felelevenítették a 163 évvel ezelőtt történteket: felhangzottak az aradi tizenhármakról szóló versek, dalok. A szép, meghitt rendezvényen Farkasné Bőcs Judit, Magyarország beregszászi külképviseletének konzulja kihangsúlyozta:
– Az aradi vértanúk példája is mutatja, hogy a mártírok véréből milyen megújuló erő, akarat születhet, s nekünk, kései utódoknak, a feladatunk nem más, mint közösségünkben érvényesíteni a vértanúk hitvallását, áldozatát a körülöttünk lévő zajos világban. Ezért kell újra és újra nemzetünk múltjában megkeresni a kapaszkodókat, a hősöket, a 1nagyszerű embereket, még akkor is, ha megrázó, gyászos eseményről emlékezünk. Szükségünk van a történelmi példaképekre, akikre méltán lehetünk büszkék, akiknek történelmi jelentőségű életművéből hitet, erőt és tudást meríthetünk.
Gajdos István polgármester, az UMDSZ elnöke felelevenítve az 1849. október 6-án történteket elmondta: 13 olyan ember adta életét, aki különbözött rangját, vagyonát, sőt nemzetiségét tekintve is. A vértanúk között a magyarok mellett ugyanis szerbek, horvátok, lengyelek, sőt, osztrákok is voltak. Egy azonban közös volt bennük: az, hogy a szabadságért, és a magyar népért harcoltak és haltak meg.
– Most, 163 év elteltével, azt gondolhatjuk, nekünk, modern kori magyaroknak sokkal könnyebb a dolgunk. Nem kell ugyanis fegyverrel védeni magunkat, és nem kell élet-halál harcot vívnunk megmaradásunkért sem. De ha mélyebben belegondolunk, láthatjuk, a valóság nem ennyire egyszerű. Vannak ugyanis, akik vélt sérelmekből eredő, alaptalan vádaskodást folytatnak, s ez a mi magyar közösségünk megosztottságát erősíti. Párhuzamosan pedig érdekérvényesítésünk gyengítését vonja maga után. Sajnos úgy tűnik, hogy ezzel teljes egészében a magyar és kisebbségellenes politikai erőket szolgálják ki. Pedig most másképp történhetne: nem kellene, hogy magyar-magyar testvérharc legyen, amikor mind a két magyar szervezet tudna önállóan menni a maga útján. Én ugyanis listán, a másik szervezet jelöltjei pedig egyéni körzetben próbálnak mandátumhoz jutni. De bízom benne, hogy a józan ész, és magyar közösségünk érdekei felül fognak kerekedni.
A rendezvény a Szózat eléneklésével ért véget.
Bay Gábor beregsurányi születésű földbirtokos, huszárszázados, nyugalmazott munkácsi polgármester visszaemlékezése Amikor Munkácsy Mihály Munkácson járt… címmel a Kárpáti Hiradó 1943. január 3-i számában jelent meg. A személyes hangvételű írás 1882 márciusába repíti vissza az olv...
A múlt század első évtizedeiben a kárpátaljai festőiskola létrehozásával nagyszerű kezdeményezés élére állt Boksay József és Erdélyi Béla. Az azóta eltelt bő száz esztendő bebizonyította, hogy a festőiskola újabb és újabb nemzedékeinek képviselői saját formanyelvüket megalkotva tudnak maradandót fel...
Semmelweis Ignác 1865 nyarán a családjával barátja bécsi klinikáját látogatta meg. Mivel az úton elfáradt, elfogadta a felkínált vendégszobát. Pihenése után, amikor ki akart lépni az ajtón, ápolók közölték vele, hogy őrültként a döblingi elmegyógyintézetbe került. Amikor ellenállt, kényszerzubbonyt ...
Harminchatodik alkalommal szervezték meg a Magyar Színházak Kisvárdai Fesztiválját június 21-e és 29-e között – közölték a szervezők. A rendezvény a Kulturális és Innovációs Minisztérium, a Nemzeti Kulturális Alap, Kisvárda Város Önkormányzata és a Déryné Program által valósult meg.
