Az anyanyelv napja a Rákóczi Főiskolán – Könyvbemutató és irodalmi összeállítás

Írta: -kósa- | Forrás: Kárpátinfo.net | 2025. február 27.

Az UNESCO kezdeményezésére 25 éve méltatjuk február 21-én az anyanyelv nemzetközi napját. Miért éppen ezen a napon? A történet ott kezdődött, hogy 1952-ben Pakisztánban az urdu nyelvet nyilvánították az egyetlen hivatalos nyelvvé. Ám Bangladesben, amely akkor még Pakisztán része volt, a bengáli volt az ott lakók anyanyelve. Tiltakozások kezdődtek, s a tüntetők ellen a rendőrség igen keményen lépett fel. Mindez az adott év februárjának 21. napján történt. Innen a dátum. A nemzetközi szervezet pedig ezzel a kezdeményezésével fel kívánja hívni a figyelmet a Föld nyelvi sokszínűségére és hihetetlen gazdagságára.

Az anyanyelv napja a Rákóczi Főiskolán – Könyvbemutató és irodalmi összeállítás

A II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola Kótyuk István Filológia Campusán február 24-én könyvbemutatóval egybekötött kulturális programmal méltatták az anyanyelv napját. Az alkalom kezdetén Ferku Szilveszter, a Filológia Tanszék laboránsa tolmácsolásában elhangzott Kányádi Sándor egyik megzenésített verse, majd Huzina Eszter az anyanyelv nemzetközi napjának történetét elevenítette fel, illetve a szervezők a nyelvek sokszínűségére hívták fel a figyelmet Gérard de Nerval El desdichado című versével, amelyet ezúttal több nyelven is meghallgathatták a résztvevők.

A Filológiai Tanszék munkatársai könyvbemutatóval készültek az idei anyanyelv napjára. Elsőként Gál Adél, a főiskola docensének az „Elmúlik, Istenünk…” A temetkezés és az énekdiktálás szokása és kéziratos emlékei az ugocsai református közösségekben című monográfiáját mutatta be Kész Margit, a tanszék docense. Aki hiánypótlónak nevezte a kötetet, s szakmailag is igen hasznosnak tartja, hisz „eddig nem ismert, hitelesen leírt helyi változatával szolgál a halottkultusz témájának”. A mű aktualitását az is jól mutatja, hogy az énekdiktálás a kutatás lezárásával szinte egy időben szűnt meg a vizsgált református közösségekben. A kötet sok fontos adatot szolgáltat a halál folklorisztikai, antropológiai, vallástudományi megközelítésű kutatások számára is.

A szerző, Gál Adél a monográfia kapcsán elmondta, hogy a szülőfaluja és környéke református közösségeiben végzett kutatómunka mintegy tíz évig tartott. Fontosnak tartotta, hogy ne csak a fennmaradt kéziratokkal, hanem az énekdiktálás témakörével és a temetkezési szokásokkal is foglalkozzon a tudományos munkában.

Bányász Natália, az Angol Tanszéki Csoport docense Bányász Volodimir Оделетти для Химер című munkáját mutatta be, melyben a szerző, aki szintén a tanszék docense, Gérard de Nerval három versciklusának verseit tárja az olvasó elé ukrán fordításban. Ezáltal jobban megérthetjük a francia romantikus költő verseit, melyek a képzelet és a valóság, valamint a kreativitás és az őrület határtereit kutatják, értékelte a kiadványt.

Végezetül Dudics Katalin, a Magyar Tanszéki Csoport docense Az Acta Academiae Beregsasiensis Philologica 3. évfolyamának 1-2. számát mutatta be. Melyben tanulmányokat találunk a nyelvtudomány témakörében, megismerhetjük a Magyarországon tartózkodó belső-ukrajnai menekültek nyelvhasználati szokásait, a kárpátaljai magyar iskolák nyelvi tájképét, emellett mű- és szakrális kéziratelemzést is találunk abban.

Hírek

  • Időszaki kiállítással tisztelegnek Helj László festőművész munkássága előtt a Horváth Anna Múzeumban

    A művészet emlékezni és emlékeztetni tanít – talán ez lehetne a mottója annak az eseménynek, amelyre május 21-én került sor a beregszászi Horváth Anna Múzeumban. Az intézmény fennállása óta első ízben rendeztek itt időszaki kiállítást, s nem is akárkinek a munkáival nyílt meg új az korszak: Helj Lás...

  • Várja a Kárpát-medence magyarságát a 11. Duna Napok

    A Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. a Nemzeti Összetartozás Napja alkalmából idén is megrendezi a Duna Napokat az Europa Nostra-díjas magyarlakta faluban. Torockót május 30. és június 1. között megtölti a magyarság sokszínű kultúrája. Az összetartozás érzését erősítő rendezvény látogatói elmerülh...

  • Kárpátalja anno: a komjáti első világháborús emlékmű

    A magyar nevén Magyarkomjátnak, ukránul Nagykomjátnak nevezett település a Beregszászi járásban, a Borzsa bal partján fekszik. Két falu, a ruszinok lakta Nagykomját (Oroszkomját) és a magyarok által benépesített Magyarkomját (Kiskomját) egyesülésével jött létre a XVIII. században.

  • Hittel és hűséggel – zászlóbontás Mezőváriban

    A kárpátaljai magyar közösség tagjai csendes, de annál méltóbb módon emlékeztek meg május 21-én a Rákóczi-szabadságharc kezdetéről, amely 1703-ban ezen a napon vette kezdetét Esze Tamás tarpai zászlóbontásával. A Pro Cultura Subcarpathica civil szervezet és a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség ...

Események

Copyright © 2025 KMMI