Az 1848–49-es magyar szabadságharcra emlékeztünk Beregszászon

Írta: Zubánics László, Dupka György | Forrás: KMMI, KISZó, MÉKK | 2011. március 17.

Beregszász megyei jogú város önkormányzata és a Beregszászi Járási Tanács az 1848–1849-es forradalom és szabadságharc 163. évfordulója alkalmából megemlékezéseket tartott Beregszászban. Az ünnepi rendezvénysorozat a Kossuth Lajos középiskola udvarán, az iskola névadójának mellszobránál vette kezdetét. A jelenlévőket Szabó Margó szervezőtanár köszöntötte.

Az 1848–49-es magyar szabadságharcra emlékeztünk Beregszászon

A rendezvényt megtisztelte jelenlétével Mecseki Zoltán, az Ungvári Magyar Főkonzulátus, Scherczer Károly és Kulcsár Ferenc a Beregszászi Magyar Konzulátus konzulja, Kiss Attila, Hajdúböszörmény polgármestere, Kiskunlacháza küldöttsége Répás József polgármester vezetésével, Kincs Gábor megyei képviselő, Beregszász alpolgármestere, Ljudmila Tokar, a városi közoktatási főosztály vezetője, Pirigyi Béla, a BMKSZ elnöke, Nagy Béla, a KRE főgondnoka és még sokan mások.

Erdődy Éva, a középiskola történelemtanára ünnepi beszédében röviden felidézte a szabadságharc történelmi eseményeit és megemlékezett a forradalom kiemelkedő személyiségeiről. Elismerően szólt azokról a pedagógusokról, akik munkájuk során átadják a szabadságharc eszmeiségét és társadalmi üzenetét a fiataloknak. Annak a reményének adott hangot, hogy a felnövekvő nemzedék tagjai között is lesznek, akik továbbviszik a szabadságharc emlékét.

Répás József, Kiskunlacháza polgármestere „egy nagy és büszke nemzet hősi harcának” nevezte az 1848–49-es forradalom és szabadságharc eseményeit. Március 15. talán az egyetlen nemzeti ünnep, amely képes egyesíteni a magyarokat pártállástól, vallástól függetlenül. A forradalom és szabadságharc nem pusztán függetlenségi harc volt, több volt annál. Egy nép küzdött a saját önbecsüléséért és megmaradásáért. A XXI. század elején nem hangzatos kardcsörgetésre van szükség, megértő szóval kell közelednünk egymáshoz.

Kincs Gábor ünnepi szavait a megjelent diákokhoz intézte. Mint mondta, a márciusi ifjak eszmeiségének igazi örököse a felnövekvő nemzedék. Köszönet és hála illeti a pedagógusokat az ifjúság nevelésében végzett munkájukért.

A felszólalások között az iskola diákjai zenés irodalmi összeállítással adóztak a forradalom és szabadságharc emléke előtt. A műsorban elhangzott egyebek mellett Csanádi Imre Március ünnepére című verse, a márciusi ifjak által megfogalmazott 12 pont, valamint Petőfi Sándor költeményei közül a Nemzeti dal, Egy gondolat bánt engemet, Európa csendes, újra csendes..., a szavalatok között az iskola kórusa Kossuth-nótákat adott elő.

Kossuth Lajos mellszobrának megkoszorúzását követően az ünneplő közönség a városi művelődési ház előtt gyülekezett, majd a Kiskunlacházi Ifjúsági Fúvószenekar vezetésével vonult át Petőfi Sándor szobrához. Az ünnepi menet útközben koszorúzással rótta le tiszteletét a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola épületén lévő Kossuth Lajos-emléktáblánál, valamint az Illyés Gyula Magyar Nemzeti Színház épületén található Petőfi Sándor-emléktáblánál.

Petőfi Sándor, a forradalom lánglelkű költőjének beregszászi szobra előtt a Beregszászi Bethlen Gábor Magyar Gimnázium diákjai A harangok dala című dallal (a Kormorán együttes A költő visszatér című musicaljének részlete) fogadták a szép számban megjelent emlékezőket.

A fentebb említett hazai és külföldi közjogi méltóságok mellett a rendezvényt megtisztelte jelenlétével Zán Fábián Sándor, a Kárpátaljai Református Egyház püspöke, Demkó Ferenc görög katolikus esperes, Medvigy István, Péter Csaba, Vaszil Pecsora megyei képviselők.

A vendégek köszöntése után a Kiskunlacházi Ifjúsági Fúvószenekar előadásában elhangzott az ukrán és a magyar himnusz. Ezt követően a jelenlévők megtekinthették a gimnázium diákjainak a Márciusi ifjak tavasza című műsorát.

Scherczer Károly konzul Orbán Viktor, a Magyar Köztársaság miniszterelnökének levélben megfogalmazott gondolatait tolmácsolta.

„Tisztelt Honfitársaim!

Ez a nap a nemzet ünnepe. Az 1848–49-es forradalom és szabadságharc emlékezete azért fontos számunkra, mert hűen összegzi magyarságunk minden fontos pillérét: nemzeti büszkeségünket, önálló nyelvünk és kultúránk tiszteletét, szabadságszeretetünket. Minden magyar, éljen az anyaországban vagy bárhol a világban, ugyanezt érzi: amikor eljön a tavasz, kokárdát tűzünk, és ünnepelni indulunk.
A nemzet ünnepe mindig alkalom arra is, hogy számvetést készítsünk a nemzet állapotáról. Mit értünk el? Jó úton haladunk-e? Az elmúlt években kétségek között ünnepeltük. Hosszú idő után most ismét felszabadultan köszönthetjük a tavaszt.

Magyarország nagyot változott, és most a megújulás hónapjait éli. Sok még a teendőnk, örökségünk embert próbáló feladatok elé állított valamennyiünket. Voltak olyan teendőink, amelyekkel nem tudtunk és nem is akartunk várni. Megalapítottuk a nemzeti összetartozás napját, és lehetővé tettük a határon túl élő magyarok számára a magyar állampolgárság megszerzését a szülőhely elhagyása nélkül.

Most tovább törlesztjük tartozásunkat a nemzet felé. Az új alkotmány, amelynek tervezetét a nemzeti ünnepen beterjesztjük, végre méltó helyen és méltó formában fogalmazza meg nemzeti hitvallásunkat, fejezi ki minden magyar ember összetartozását és Magyarország felelősségét a nemzet valamennyi tagja iránt.

Köszöntöm Önöket ezen a szép reményekre jogosító ünnepen. Mindannyiuknak sok erőt, jó egészséget és Isten áldását kívánom.”

Ezt követően Elek Attila tolmácsolásában elhangzott Petőfi Sándor Nemzeti dal című költeménye.

Kiss Attila, Hajdúböszörmény polgármestere Ady Endre soraival köszöntötte az egybegyűlteket. Beszédében a magyarság hányatott sorsát emelte ki. Mint mondta, a világon nem sok olyan nemzet van, amely annyit küzdött szabadságáért, mint a magyar. A szabadságharc történelmi eseményeit részletezve a testvérnemzetek közös célért való összefogását hangsúlyozta. Felszólalásában úgy fogalmazott: a mindennapok nehézségeiben a szabadságharc hőseinek példamutató élete adhat erőt a továbblépéshez.

Vaszil Pecsora, a megyei tanács képviselője ünnepi köszöntőjében Ivan Balogának, a Kárpátalja Megyei Tanács elnökének üdvözletét tolmácsolta. A megyei vezető levelében kiemelte, hogy Kárpátalján számos nemzetiség él egymással békében, tisztelve egymás kultúráját és nemzeti hagyományait. Példaértékűnek nevezte a magyarság harcát a monarchia ellen. Magyarország teljes jogú tagja az európai közösségnek, valamint a NATO-nak. A Magyarország és Ukrajna közötti kapcsolat kiegyensúlyozott, a két nemzet jövőjét az együttműködés további elmélyítése jelenti.

Bihari András, a járási tanács elnöke kiemelte: a magyarság a világ minden országában ezen a napon emlékezik meg a szabadságharc hőseiről. A történelmi eseményekre való emlékezés soha nem sértette és nem is sértheti más nemzetek önérzetét, méltóságát. Ez a nap a szabadságszeretetről, a zsarnokság elleni küzdelemről szól. A szabadságharc hőseire minden nemzet fel kell hogy nézzen.

Gajdos István polgármester a remény és a megújulás szimbólumának nevezte az 1848-as tavaszi eseményeket. Utalt a közelmúlt választási eredményeire, kiemelve, hogy az UMDSZ olyan társadalmi erőt képvisel a kárpátaljai magyarság körében, amellyel határon innen és túl is számolni kell. Reményét fejezte ki, hogy az idő az összefogás híveit igazolja majd, és szorgalmazta az egyetértést, a közös felelősségvállalást. Kossuth Lajos szavait idézve így fogalmazott: „…kik szabadságot szeretnek, zsarnoklat s hódítási nagyravágyás nélkül, könnyen meg fognak egyezni. A béke nem lehetetlen, különböző érdekek mellett is, ha ezen érdekek kiegyenlítéséhez józan értelem, jóakarat, testvériség járul”. A politikus elmondta: a szövetség ebben a szellemben cselekedett és cselekszik a jövőben is, mert ez a járható út, amellyel megvédhetjük oktatási rendszerünket, anyanyelvünket.

Az ünnepi beszédek elhangzása után a megemlékezők koszorúkat helyeztek el Petőfi Sándor szobrának talapzatánál. Az ünnepi program a Szózat eléneklésével zárult.

Beregszászban az 1848–49-es magyar forradalom és szabadságharc 163. évfordulója alkalmából szervezett megemlékezések sorát a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola ünnepi rendezvénye nyitotta, amelyre március 14-én délután került sor a Kárpátaljai Megyei Magyar Drámai Színházban.

Az ünnepség résztvevőit, a hazai és magyarországi vendégeket Orosz Ildikó, a főiskola elnöke köszöntötte. Nemzeti imádságunk eléneklése után Tóth István, a Beregszászi Magyar Konzulátus főkonzulja üdvözölte a megjelenteket, majd felolvasta Orbán Viktor miniszterelnök ez alkalomból írt levelét.

Ünnepi beszédet Soós Kálmán, a főiskola rektora mondott. Szólt a forradalom kitörésének társadalompolitikai hátteréről, a szabadságharc történelmi jelentőségéről. Mint mondta, az 1848–49-es szabadságharc elbukásában is győzött, hiszen később meghozta eredményeit, és a világ szemében megnőtt a magyarság tekintélye. A hősök áldozatvállalása olyan erkölcsi tőkét halmozott fel, amelyből ma is hitet meríthetünk. A 163 évvel ezelőtti eseményekkel ellentétben ma nem külső ellenséggel kell szembenéznünk, sokkal inkább a belső széthúzás ellen kell harcolnunk.

Zsigmond József, a szegedi Cuháré Táncműhely vezetője röviden bemutatta a főiskola meghívására városunkba érkezett együttest. A Cuháré Táncműhely 2004-ben alakult felnőtt táncosokból, 2006 óta egyesületi, 2008-tól közhasznú keretben működik. Az amatőr néptáncegyüttes tagjai vallják, hogy a Kárpát-medence népi kultúrája nem csupán múzeumba való elavult, használhatatlan holmi, amit nosztalgiából vagy babonából nem dobunk ki, hanem élő, erős és rendkívül értékes örökség, amit érdemes megtartani.

A beregszászi előadás ötletét a Szegeden tanuló kárpátaljai diákok adták. Az együttes vezetője köszönetét fejezte ki a vendéglátóknak, hogy lehetőséget biztosítottak a fellépéshez.

A táncműhely tagjai ezután a régi cuhárék (táncmulatságok) hangulatát idézve ízelítőt adtak a Kárpát-medence magyar zenéiből, táncaiból Somogy megyétől Szatmáron és a Dél-Alföldön át a Küküllő mentéig. A táncosok a műsor folyamán többször átöltöztek, hogy a produkciókat az egyes tájegységek jellemző népviseleteiben mutassák be. Hogy a közönség addig se unatkozzon, a zenekar — Simonics Krisztina prímás, Rácz Vilmos kontrás és ifj. Földesi János bőgős ördöngősfüzesi, valamint kalotaszegi dallamokat játszott, illetve Tóth Éva és Untener Kornél egy moldvai népdalt adott elő. A bemutató után a főiskolán rendezett táncház keretében a vállalkozó kedvű táncos lábú érdeklődők a szatmári, a széki és a mezőségi táncok lépéseit sajátíthatták el.

A műsort a Nemzeti Civil Alap támogatta.

Az ünnepi megemlékezésekből nem maradt ki a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola hallgatói önkormányzata sem. A főiskola dísztermében összegyűlt diákokat, tanárokat, vendégeket Varjú Zoltán, a HÖK elnöke köszöntötte. A Szózat eléneklése után a főiskola hallgatóinak egy csoportja — Fazekas Mária, Kelemen Viktória, Bernát Nikolett, Hladonik Gergely, Fülöp Máté és Barkaszi Norbert — irodalmi összeállítással emlékezett meg a 163. évvel ezelőtti eseményekről. Opalenik Miroszláv, Úr Béla és Háger Sándor az alkalomhoz illő dalokkal tették hangulatosabbá az előadást. A műsor végén Varjú Zoltán osztotta meg ünnepi gondolatait a jelenlévőkkel. A Himnusz eléneklését követően a rendezvény résztvevői koszorúzással rótták le kegyeletüket Kossuth Lajos és Petőfi Sándor emléke előtt, illetve a főiskola hallgatóinak egy csoportja a beregszászi katolikus temetőben elhelyezte a megemlékezés koszorúit az 1848–49-es szabadságharc ott nyugvó résztvevőinek sírján.

Megemlékezés a Beregszászi Zrínyi Ilona Középiskolában

Az 1848–49-es magyar forradalom és szabadságharc 163. évfordulója tiszteletére március 15-én a Beregszászi 3. Sz. Zrínyi Ilona Középiskolában ünnepi műsort szerveztek. A történelmi eseményekről való megemlékezés idén az iskola 10A osztályos tanulóinak tolmácsolásában történt Sidó-Hajla Krisztina osztályfőnök vezetésével.

A jelenlévőket Ferencz Erzsébet szervezőtanár köszöntötte. A himnuszok elhangzását követően az ünnepi műsort Juhász Gyula Március idusára című verse nyitotta, majd elhangzott Petőfi Sándor 1848 című költeménye.

A programban a diákok felidézték a szabadságharc történelmi eseményeit, megemlékezve annak vezéregyéniségeiről. A rendezvényen az iskola felső évfolyamos diákjainak kórusa az eseményhez kapcsolódó énekeket adott elő.

Ungvári megemlékezés

Ungvár város közössége kétnapos programmal emlékezett a szabadságharc 163. évfordulójára. Március 14-én a Dayka Gábor Középiskolában megtartották a hagyományos Nemzeti dal-mondó versenyt, majd a skanzenben Nigriny Edit festőművész jubileumi kiállításának megnyitójára került sor. Dupka György, a MÉKK elnökének köszöntőjét követően Horváth Judit Barbara konzul szólt a szabadságharc jelentőségéről, majd tolmácsolta Orbán Viktor miniszterelnöknek a határon túli magyarsághoz intézett üzenetét. Az ünnepeltet Zubánics László, a Kárpátaljai Magyar Művelődési Intézet elnöke és Soltész Péter festő, a MÉKK Munkácsi Mihály Képzőművészeti Egyesületének társelnöke köszöntötték. A KMMI a jubilánst az intézet Munkácsi Mihály-emlékplakettjével tüntette ki. Az ünnepség fényét a Magyar Melódiák együttes emelte, akik műsorukkal Liszt Ferenc születésének 200. évfordulója előtt is tisztelegtek.

A március 15-i megemlékezés Ungváron a Petőfi téren a késő délutáni órákban vette kezdetét. A himnuszok elhangzása után Metenkó György, a Nemzeti dal-mondó verseny győztese elszavalta Petőfi Sándor költeményét, majd Bacskai József főkonzul köszöntötte a jelenlévőket. A diplomata beszédében kifejtette: március 15. azért is fontos, mivel Magyarország első lépése volt a polgári fejlődés útján. Orbán Viktor miniszterelnök ünnepi üzenetét Szalipszki Endre vezető konzul tolmácsolta, majd Viktor Pohorelov, Ungvár polgármestere, Zubánics László, az UMDSZ Nemzeti Tanácsának elnöke, Soós Kálmán, a KMKSZ ungvári járási szervezetének elnöke, Ludvig Filep, a Duhnovics Társaság elnöke emlékeztek a szabadságharc évfordulójára, annak a mához intézett üzenetét hangsúlyozva. Dupka György, a MÉKK elnöke ismertette a kárpátaljai magyarság 12 pontját.



MIT KÍVÁNUNK A KÁRPÁTALJAI MAGYARSÁG NEVÉBEN 2011. március 15-én?

Mire emlékezünk ma? Milyen örökséget viszünk tovább? Egy emberként tudunk-e azonosulni a történelmi múlt ama szent üzenetével, amelyet Petőfiék, Kossuthék és a március ifjak a 12. pontban fogalmaztak meg? Ez a kiáltvány indította el a magyar nemzet megújulását, a magyar forradalom követeléseinek megvalósítását.

Kijelenthetjük, hogy mi, kárpátaljai magyarok, a 163 évvel ezelőtt kinyilvánított 12. pont szellemében élünk, töretlenül generációkon át, annak tudatában, hogy felmenőink egyenes derékkal állták a sors kegyetlen csapásait. A Trianon és a szovjet diktatúra okozta sebek sem tudták elnémítani Rákóczi-földjének közel 200 ezres magyarságát.

Itt a Petőfi téren immár 22 éve szabadon ünnepelünk, amelynek jogát senki nem kérdőjelezheti meg. Ezt a jogot a rendszerváltás után azzal is megerősítettük, hogy mi is nemet mondtunk a Szovjetunió visszaállítására, hogy mi is szavaztunk Ukrajna függetlenségére. Ezek után senkinek, még a radikális ukrán nacionalistáknak, pártjaiknak, szervezeteiknek sincs erkölcsi oka és joga szeparatizmussal, elszakadási törekvéssel, összeesküvés-elmélettel megvádolni a kárpátaljai magyarságot, a ruszinokat és más nemzetiségeket.

Ukrajnát az elsők között ismerte el Magyarország, ezek után még is hallani a politikai analfabéták kórusát, hogy az összmagyarság szimbóluma, a Vereckei-hágón felépített honfoglalási emlékmű, az ő olvasatukban csakis a magyar imperializmust, a magyar revíziós törekvést testesíti meg, amely a szicsgárdisták csontjaira épült.

Ideje kimondani és naponta több nyelven hangoztatni, hogy a XX. század első felében, az egymást váltó világháborúk, politikai fordulatok, diktatórikus hatalmak folyamatosan tizedelték meg kárpátaljai népcsoportokat is. Gondolok itt az áldozatokat szedő zsidó és ukrán üldözésre, továbbá a ruszin nemzet és a görög katolikus egyház sztálini felszámolására, vezetőiknek meghurcoltatására, sokuknak a kivégzésére és a Moszkvából, Kijevből elrendelt 1944-es etnikai tisztogatásra, amikor mintegy 40 ezer magyart és németet hurcoltak el a szolyvai haláltáborba, akik közül sok ezren jeltelen sírokban nyugszanak. A népirtók között orosz és helyi ukrán vezetők is voltak.

Apáink, nagyapáink, anyáink és nagyanyáink oly félelmetes időket éltek meg, amikor az emberiség legnagyobb szégyenének nevezett fasizmus és a kommunizmus ártatlan millióknak oltotta ki az életét. Azóta Kárpátalján is minden nemzet összeállította a maga halottjainak listáit. Nyilvántartsa ki-ki a megtorlások fontosabb helyszíneit: a Rahó és Tiszaborkút között elterülő Dumen, más néven a Dömény-havasi Volosin-féle haláltábor, amely Kárpátalja első koncentrációs tábora volt (itt a magyar és ruszin etnikum vezető értelmiségei, görög katolikus napok, ügyvédek, stb. raboskodtak), az ukrán hazafiakat átnevelő nyíregyházi Varjúlapos-tábor, Kohner-kastély, munkácsi-várbörtön, a zsidókat megsemmisítő Auschwitz és más haláltábor, a magyar és németeket begyűjtő Szolyvai haláltábor, a Gulág lágerei, stb. Az áldozatok emlékére az utóbbi félévszázadban létesült emlékparkok, emlékhelyek, emlékművek, szobrok, kopjafák létesültek. Ezeket, a kegyhelyeket kölcsönösen tiszteletben tartjuk, ahol szabadon imádkozhatunk az ártatlanul elhunytak lelki üdvéért.
Ideje kimondani azt is, hogy a soknemzetiségű Kárpátalján egyik nemzet fájdalma sem nagyítható fel a másik nemzet rovására, még a Huszt melletti Vörösmezőn elesett ukrán patrióták iránt érzett ukrán többségi nemzeti fájdalom sem írhatja felül a többi kárpátaljai nemzet fájdalmát. Ez a fájdalomérzet nem csaphat elvakult magyar-ellenes gyűlöletbe, mert nem a nemzetek közötti megbékélést szolgálja.

Azt üzenjük a gyűlöletkeltőknek, az újnáci ukrán csoportosulásoknak, hogy az ő szájukból hiteltelenné válik Ukrajna Európa Unióhoz történő csatlakozásának hirdetése, miközben a Nyugat-Ukrajnából belopakodó radikális nacionalizmust akarják Kárpátalja népeire ráerőszakolni, és példátlan kirohanást intéznek a kárpátaljai magyarság, az anyaország és az Európai unió alapeszméi ellen!

EZEN A KÉSŐ DÉLUTÁNI NAPON, MÉGIS MIT KIVÁNHATUNK A KÁRPÁTALJAI MAGYARSÁG NEVÉBEN?

1. El a kezekkel a Vereckei-hágón emelt emlékműtől. El a kezekkel minden más kárpátaljai őshonos és történelmi kisebbségek kulturális örökségétől!

2. Le a történelemferdítő – hamisító áltudósokkal, akik megkérdőjelezik magyarok bejövetelét a Vereckei-hágón , a magyar honfoglalást!

3. Felszólítjuk az ukrán állam vezetőségét, a jogvédő szerveket, hogy fékezzék meg, illetve tiltsák be a gyűlölet keltő nacionalista, (újnáci) szervezeteket, pártokat! Vonják felelősségre a szélsőséges nézeteket, hirdető képviselőit, az emlékmű-gyalázókat. Ne engedjék meg, hogy a magyarok és más nemzetiségek közzé éket verjenek. A hágón túli radikális nacionalistákat továbbra se engedjék Kárpátalján balhézni… Mi nem vagyunk gyökértelenek, itthon vagyunk, és itt akarunk élni békében az itteni nemzetiségekkel.

4. Felszólítjuk az Ukrajnába akkreditált európai tagállamok külügyi testületeit, konzuljait, hogy nyilváníttassák a gyűlöletkeltőket nem kívánatos személyekké az Európai Unió tagországaiban.

5. Kérjük az ukrán hatóságtól, hogy ismerjék el a kettős állampolgárságot! Emlékezzünk, a mostani államfő korábbi választási ígéretei között szerepelt a kettős állampolgárság intézményének elismerése. A kölcsönös bizalom alapján adjanak kettős állampolgárságot a határon túli ukránok ezreinek is.

6. Kérjük az ukrán parlamentet, hogy haladéktalanul fogadják el Az ukrán Nyelvtörvény-tervezetet, és garantálja a 10 százalékos nyelvhasználati jogot a regionális tömbökben élő nemzetiségeknek, az ukrajnai nyelveknek.

7. Biztosítsák a magyar ajkú diákok számára az anyanyelvű felvételizést, és enyhítsék számukra a kötelező ukrán nyelvvizsga feltételeit is!
8.
9. Kérjük az 1991-es kettős népszavazás határozatának végrehajtását! Követeljük a kulturális önkormányzati autonómiát Kárpátalja valamennyi nemzetiségének, mert ez a megmaradás garanciája!

10. Nagyobb önállóságot, tartalmasabb jogköröket adjanak az önkormányzatoknak! Folytassák az egyházak ingatlanjainak visszaadását.

11. Őrizzük meg Kárpátalja adminisztratív önállóságát! Tegyük otthonosabba szülőföldünket mindenki számára. Perspektívát a fiatalságnak.

11. A kárpátaljai magyarság a képviselő-választásokon és más érdekérvényesítő ügyben ne egymás ellen, hanem az összefogás jegyében a helyi magyarságért küzdjön.

12. A mindenkori magyar kormány ne tegyen támogatási kivételezést a kárpátaljai magyar szervezetek között. A helyben maradást és az anyaországi kapcsolattartást elősegítő kormányprogramok esetében, ne osszuk a helyi magyarokat A és B kategóriájú magyarokra. Minden magyar felelős minden magyarért elv érvényesüljön!

Hiszünk Ukrajna EU-tagságában, hiszünk Kárpátalja és Magyarország nemzetegyesítésében.

Adja Isten, hogy így legyen! A Szent Erő minket ezen az úton vezéreljen!
Köszönöm megtisztelő figyelmüket!

A jelenlévő szervezetek és intézmények képviselői elhelyezték a tisztelet koszorúit Petőfi szobrának talapzatán, majd a megemlékezés a Szózat eléneklésével zárult.

Magas kitüntetések

A nemzeti ünnep „előestéjén” az Ungvári Magyar Főkonzulátuson megtartott fogadás keretében az idén is átadták a Magyar Köztársaság kitüntetéseit. A külképviseletek, a magyar civil szervezetek és a történelmi egyházak ajánlásai alapján a kárpátaljai magyarság megmaradása és a gyülekezet érdekében végzett munkája elismeréseként Gulácsy Lajos nyugalmazott református püspök a Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztjét, egyháztörténeti kutatásaiért, valamint a külhoni magyarság érdekében végzett több mint negyedszázados áldozatos munkája elismeréseként Bendász Dániel, a görög katolikus püspökség nemrég nyugállományba vonult esperese a Magyar Köztársasági Érdemrend tisztikeresztjét, több évtizedes oktató-nevelő munkássága elismeréseként Borbély Ibolya nyugdíjas matematikatanár a Magyar Köztársasági Ezüst Érdemkeresztjét vehette át Balog Zoltántól, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium társadalmi felzárkózásért felelős államtitkárától, Bayer Mihály nagykövettől és Bacskai József főkonzultól.

* * *

A március 15-i nemzeti ünnep alkalmából dr. Réthelyi Miklós nemzeti erőforrás miniszter a Magyar Köztársaság elnöke megbízásából kimagasló színvonalú munkája elismeréseként a Magyar Köztársasági Érdemrend tisztikeresztje kitüntetést adta át Vári Fábián László költőnek, etnográfusnak, az Együtt című folyóirat szerkesztő bizottsága elnökének, a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola tanárának.

* * *

Vidnyánszky Attila, a Csokonai Színház igazgatója Kossuth-díjat vehetett át a nemzeti ünnep alkalmából. A Jászai Mari-díjas rendező — aki 1964-ben született Beregszászban — a méltatás szerint a magyar színjátszás legnemesebb hagyományait ápoló, a költészetet centrumba állító, társulatépítő, iskolateremtő munkásságáért, emlékezetes, méltán népszerű rendezéseiért részesült a legmagasabb magyar állami művészeti elismerésben.

Vidnyánszky Attilát 1992-től a Beregszászi Illyés Gyula Magyar Nemzeti Színház alapító igazgatójaként, illetve művészeti vezetőjeként, főrendezőjeként kezdte megismerni a közönség. 2004-től egy évig a Magyar Állami Operaház vezető rendezője volt.

Számos kitüntetése között szerepel az Ukrajna Érdemes Művésze díj, a Magyar Köztársasági Ezüst Érdemkereszt, az operaművészet terén kifejtett munkásságáért a Nádasdy Kálmán-díj, továbbá a Magyar Művészetért Díj, illetve a moszkvai Meyerhold-díj. 2006 januárjától a debreceni Csokonai Színház művészeti vezetője, 2007 áprilisától megbízott igazgatója, 2009 márciusától igazgatója.

* * *

A kiemelkedő színművészeti munkásságot elismerő Jászai Mari-díjat kapott Kristán Attila, a debreceni Csokonai Színház művésze.

Kristán Attila a Pesti Magyar Színiakadémián végzett 1999-ben, ettől kezdve a Beregszászi Illyés Gyula Magyar Nemzeti Színház tagja volt, majd a debreceni közönség is megismerhette.

A fiatal színészt a nagyérdemű nemrég a Mesés férfiak szárnyakkal című darabban láthatta, ahol alaposan kitett magáért, ugyanis akrobatikus tehetségét és klasszikus színészi érzékenységét egyaránt megvillantotta. Emlékezetes alakítást nyújtott a Tótékban, a Képzeletbeli operettben vagy 2006-ban az Édes Annában is.

A Jászai-díj odaítélésére egy tíz főből álló szakmai szervezetekből delegált kuratórium tesz javaslatot a mindenkori kultuszminiszternek. 1992 óta március 15-én (illetve a nemzeti ünnep környékén adják át) rendszerint 13 főnek.

Hírek

  • Évadzáró előadás a beregszászi magyar színházban – Frida: az életigenlés festője

    A kárpátaljai magyarok számára sok-sok áthallással bír a Frida – Frida Kahlo naplója nyomán született – monodráma. Ezek legfontosabbja az életigenlés, valamint a túlélésbe, az újrakezdésbe és a megmaradásba vetett hit, hangzott el a Kárpátaljai Megyei Magyar Drámai Színház előadását követően.

  • Ma lesz az év varázslatokkal teli, legrövidebb éjszakája

    Az év leghosszabb napjának vagy az év legrövidebb éjszakájának ünnepe a nyári napforduló. Ez egyben a csillagászati nyár beköszöntésének napja is, ami összeforrt Szent Iván napjával és éjjelével. A nyári napforduló az a pillanat, amikor a Nap–Föld középpontokat összekötő egyenes és az egyenlítő s...

  • Táncház Tiszacsomán a BorzsaVári Népi Zenekarral

    Hangos muzsika töltötte be szombat délelőtt a község kultúrházának előcsarnokát, ahol a táncoslábú fiatalok élőzenés táncházra gyűltek össze.

  • Gálaműsorral zárt tanévet a beregszászi Rezeda

    A Kárpátaljai Megyei Magyar Drámai Színház adott otthont a Beregszászi Rezeda Folkműhely tanévzáró gálakoncertjének. A folkműhely kilenc évvel ezelőtt azzal a céllal jött létre, hogy az anyaországi módszereknek megfelelően oktassák az autentikus magyar népzenét és néptáncot. Az eltelt évek alatt a m...

Események

Copyright © 2024 KMMI