Írta: Tudósító | Forrás: Felvidek.ma | 2014. január 18.
Január 15-én adták át Budapesten a határon túli magyar kutatóknak otthont és lehetőséget nyújtó Domus Hungarica vendégházat. A Magyar Tudományos Akadémia tulajdonában és gondozásában 2011 óta álló, a magyar főváros XVI. kerületében található épület mintegy 250 millió forintból újult meg, s immáron a mai igényeknek megfelelő feltételekkel - 36 vendégszobával, közösségi helyiségekkel, könyvtárral, konferenciateremmel - áll az anyaország határain túlról érkező magyar kutatók rendelkezésére.
Az ünnepélyes megnyitón a Magyar Tudományos Akadémia elnöke, Pálinkás József mondott beszédet, melyben mindenekelőtt azt hangsúlyozta: az átadásra kerülő vendégház több üzenetet hordoz. Éppen úgy, amint a megnevezése, a domus szó is, amely jelenthet tartózkodási helyet, otthont, hajlékot, hazát, házat és családot. Sőt, a bölcselkedés iskoláját is. Pálinkás József szerint éppen ezt - hazát és házat - kíván jelenteni a határon túli tudósoknak e vendégház, hogy helyet és közösséget biztosítson azon külhoni kutatók számára, akik Magyarországon kívánnak magyar nyelvű és tárgyú tudományos munkát végezni. De, mint azt nyitóbeszédének végén megfogalmazta, a Domus Hungarica vendégház nem maga a cél, hanem csupán lehetőség. "Ide nem csak megérkezni, innen elindulni is kell" - mondta Pálinkás József.
Az Akadémia elnöke felidézte: 2009 óta törvény írja elő, hogy az MTA közfeladata a külföldön élő magyar nyelvű és tárgyú tudományos kutatások művelőivel való kapcsolattartás, valamint a határon túli magyar tudományosság támogatása. E feladat megvalósításához az MTA költségvetésében 130 millió forint van elkülönítve. Pálinkás József beszédében azt is kiemelte, hogy az alaphelyzet jelentősen megváltozott az utóbbi években: "Már nem csupán segítjük, védjük és óvjuk a határon túli magyar kutatókat. Megtesszük ezt is, ha szükséges, de egyre kevésbé az. Már nem menekítenünk, hanem menedzselnünk kell, a kultúrnemzet egységének szemléletével".
A tudós testület vezetője beszélt a Domus pályázati programról is, melynek keretében a kisebbségi anyanyelvi közösségekben, illetve a szórványban, diaszpórában élő magyar kutatók közül évente körülbelül 110-en, a magyar témájú kutatásokat folytatók közül 170-en nyernek el támogatást. Az erre fordított eddigi keretet (130 millió forint) az MTA 2014-től 150 millió forintra emelte.Az elnöki köszöntőt követően az Aura Musicale barokk kamaraegyüttes adott koncertet és egyúttal ízelítőt is a Domus program keretében végzett szerteágazó kutatások eredményéből. Műsorukban szerepelt ugyanis a magyarországi kutatásait a Domus program ösztöndíjasaként folytató Leidemann Sylvia, Argentínában élő, harmadik generációs magyar zenetudós által Sopronban felfedezett mű, egy ismeretlen szerző F-dúr szimfóniája is.
A Kárpátalja anno rovatban korábban már írtunk J. Lányi András erdészről (itt), aki hosszú éveken át volt Bereg vármegyében a Schönborn uradalom főerdésze és vadászmestere. Ekkor szerzett tapasztalatait 1926-ban könyvben is megírta Kárpáti vadászélmények címmel. Emellett rendszeres...
Az emberek többsége büszke azokra a földijeire, akik híressé váltak. Nem véletlen, hogy az egykoron a világ legerősebb emberének tartott legendás bilkei erőember, Ivan Fircak (Kroton) születésének 125. évfordulóján a világhálón visszaemlékezések sora jelenik meg. A Kárpátalja régi és mostani képeken...
Bay Gábor beregsurányi születésű földbirtokos, huszárszázados, nyugalmazott munkácsi polgármester visszaemlékezése Amikor Munkácsy Mihály Munkácson járt… címmel a Kárpáti Hiradó 1943. január 3-i számában jelent meg. A személyes hangvételű írás 1882 márciusába repíti vissza az olv...
A múlt század első évtizedeiben a kárpátaljai festőiskola létrehozásával nagyszerű kezdeményezés élére állt Boksay József és Erdélyi Béla. Az azóta eltelt bő száz esztendő bebizonyította, hogy a festőiskola újabb és újabb nemzedékeinek képviselői saját formanyelvüket megalkotva tudnak maradandót fel...
