A Pro Cultura Subcarpathica szövéssel és fonással tarkított kézműves foglalkozást szervezett a Nagyberegi Tájházban. A résztvevők egészen kicsi gyerekek voltak, akiknek bár a lábuk alig érte a szövőszéket, ám lelkesedésük annál nagyobb volt.
Írta: Gál Adél | Forrás: Kárpátalja.ma | 2024. február 23.
A Pro Cultura Subcarpathica szövéssel és fonással tarkított kézműves foglalkozást szervezett a Nagyberegi Tájházban. A résztvevők egészen kicsi gyerekek voltak, akiknek bár a lábuk alig érte a szövőszéket, ám lelkesedésük annál nagyobb volt.
A Gáti Kovács Vilmos Középiskola alsó osztályos tanulói látogattak el a tájházba február 21-én. A szervezők a gyerekek életkorához alkalmazkodva dolgozták ki a foglalkozás részleteit.
Megszeppenve léptek be az ajtón az apróságok. Félszegségüket már a tájházi séta feloldotta, mely során érdeklődéssel figyelték az elhangzó információkat, és kíváncsian adták kézről kézre az ismeretlennek tűnő tárgyakat. Az agyagedényeket megtapogatva, a mozsarat próbálgatva, majd pedig a dagasztók és a szita között lavírozva jutottak el a kamráig, ahol a fonás és szövés felsorakoztatott eszközeivel ismerkedtek.
Ezt követően kezdetét vette az alkotómunka. A 40 fős csapat tagjai háromféle kézműves technikát tanultak párhuzamosan. Az egyik csapat a kamrába sorakozott, ahol a szövőszékkel ismerkedtek. Noha egyeseknek a keze és lába rövidnek bizonyult a szövőszék használatához, akaraterejük nagy lévén, mégis sikerült egy-két sort szőniük. Eredményesen!
A szövőszéken való munka mellett a szövésnek egyszerűbb formáját is gyakorolták a foglalkoztató teremben. A csapat második része színes papírcsíkok segítségével fonta a szálakat. Virágok és állatfigurák készültek ezzel a technikával.
A terem másik végében körmönfonást tanultak. A cél elsősorban az volt, hogy elsajátítsák az alapokat. Az ügyesebbek néhány centiméteres zsinór megfonásáig jutottak.
A munka finom illatok mellett folyt. A konyhában ugyanis készült közben a kremzli, ami a gyerekek ebédje volt a foglalkozás végén.
A program számos élményt, újdonságot jelentett a kicsiknek. A foglalkozás zárásaként minden iskolás kapott egy játékos feladatokat tartalmazó Tájházi foglalkoztató füzetet. A kicsi könyvecskében a kérdések olyan információk köré épültek, melyek a tárlatvezetés vagy a foglalkozás során elhangzottak. A közöttük lévő rajzos feladat pedig a fantáziát is megmozgatta.
A programot a Pro Cultura Subcarpathica szervezte a Csoóri Sándor Alap támogatásával és a Hagyományok Háza Kárpátalja szakmai partnerségével.
Beregszász egyik legismertebb épülete a Széchényi és a Tinódi utca kereszteződésénél álló Méhes-palota, köznevén a „Méhes”. A bérháznak épült és üzlethelyiségeknek is helyet adó, egykor szebb napokat látott épület a nevét tervezőjéről és építtetőjéről, Méhes Samuról kapta.
A magyar filmtörténet egyik legnagyobb dívájának világát idézte meg Pataki Szilvia és Cseke Gábor a Kárpátaljai Megyei Magyar Drámai Színházban szeptember 22-én. A Mindig az a perc… – Karády kalapja című jazz story nemcsak ismert dallamokkal repítette vissza a közönséget az 1930-as, 1940-es évek vil...
A 2026–27-es színházi évadban folytatódik a Déryné Határtalanul Program Kárpátalján. A kezdeményezés 2025-ben indult útjára szerte a Kárpát-medencében, s elsődleges célja, hogy a minőségi kultúrát elvigye a régió magyarok által lakott legtávolabbi településeire is, élénkítse a helyi kulturális élete...
Berecz Vilmos festő- és grafikusművész, pedagógus és restaurátor alkotásaiból nyílt kiállítás a Boksay József Kárpátaljai Megyei Szépművészeti Múzeumban. A Szülőföldem című tárlat annak az alkotónak állít emléket, aki nemcsak művészként, hanem múzeumi szakemberként is fontos szerepet töltött be Kárp...