A Pro Cultura Subcarpathica szövéssel és fonással tarkított kézműves foglalkozást szervezett a Nagyberegi Tájházban. A résztvevők egészen kicsi gyerekek voltak, akiknek bár a lábuk alig érte a szövőszéket, ám lelkesedésük annál nagyobb volt.
![Apróságok, ha szőni tanulnak…](/img-cache/d/6/1/4/a/d614aa6011b9124d758213d31cc75709ca90b59d.jpeg)
Írta: Gál Adél | Forrás: Kárpátalja.ma | 2024. február 23.
A Pro Cultura Subcarpathica szövéssel és fonással tarkított kézműves foglalkozást szervezett a Nagyberegi Tájházban. A résztvevők egészen kicsi gyerekek voltak, akiknek bár a lábuk alig érte a szövőszéket, ám lelkesedésük annál nagyobb volt.
A Gáti Kovács Vilmos Középiskola alsó osztályos tanulói látogattak el a tájházba február 21-én. A szervezők a gyerekek életkorához alkalmazkodva dolgozták ki a foglalkozás részleteit.
Megszeppenve léptek be az ajtón az apróságok. Félszegségüket már a tájházi séta feloldotta, mely során érdeklődéssel figyelték az elhangzó információkat, és kíváncsian adták kézről kézre az ismeretlennek tűnő tárgyakat. Az agyagedényeket megtapogatva, a mozsarat próbálgatva, majd pedig a dagasztók és a szita között lavírozva jutottak el a kamráig, ahol a fonás és szövés felsorakoztatott eszközeivel ismerkedtek.
Ezt követően kezdetét vette az alkotómunka. A 40 fős csapat tagjai háromféle kézműves technikát tanultak párhuzamosan. Az egyik csapat a kamrába sorakozott, ahol a szövőszékkel ismerkedtek. Noha egyeseknek a keze és lába rövidnek bizonyult a szövőszék használatához, akaraterejük nagy lévén, mégis sikerült egy-két sort szőniük. Eredményesen!
A szövőszéken való munka mellett a szövésnek egyszerűbb formáját is gyakorolták a foglalkoztató teremben. A csapat második része színes papírcsíkok segítségével fonta a szálakat. Virágok és állatfigurák készültek ezzel a technikával.
A terem másik végében körmönfonást tanultak. A cél elsősorban az volt, hogy elsajátítsák az alapokat. Az ügyesebbek néhány centiméteres zsinór megfonásáig jutottak.
A munka finom illatok mellett folyt. A konyhában ugyanis készült közben a kremzli, ami a gyerekek ebédje volt a foglalkozás végén.
A program számos élményt, újdonságot jelentett a kicsiknek. A foglalkozás zárásaként minden iskolás kapott egy játékos feladatokat tartalmazó Tájházi foglalkoztató füzetet. A kicsi könyvecskében a kérdések olyan információk köré épültek, melyek a tárlatvezetés vagy a foglalkozás során elhangzottak. A közöttük lévő rajzos feladat pedig a fantáziát is megmozgatta.
A programot a Pro Cultura Subcarpathica szervezte a Csoóri Sándor Alap támogatásával és a Hagyományok Háza Kárpátalja szakmai partnerségével.
A múlt század első évtizedeiben a kárpátaljai festőiskola létrehozásával nagyszerű kezdeményezés élére állt Boksay József és Erdélyi Béla. Az azóta eltelt bő száz esztendő bebizonyította, hogy a festőiskola újabb és újabb nemzedékeinek képviselői saját formanyelvüket megalkotva tudnak maradandót fel...
Semmelweis Ignác 1865 nyarán a családjával barátja bécsi klinikáját látogatta meg. Mivel az úton elfáradt, elfogadta a felkínált vendégszobát. Pihenése után, amikor ki akart lépni az ajtón, ápolók közölték vele, hogy őrültként a döblingi elmegyógyintézetbe került. Amikor ellenállt, kényszerzubbonyt ...
Harminchatodik alkalommal szervezték meg a Magyar Színházak Kisvárdai Fesztiválját június 21-e és 29-e között – közölték a szervezők. A rendezvény a Kulturális és Innovációs Minisztérium, a Nemzeti Kulturális Alap, Kisvárda Város Önkormányzata és a Déryné Program által valósult meg.
Talán nincs is olyan lokálpatrióta, aki ne hallott volna az ungvári miniszobrokról. A bronzból készült miniatűrök hamar Kárpátalja megyeszékhelyének népszerű látványosságává váltak. Az első ilyen alkotás 2010-ben tűnt fel az Ung folyó partján. Az azóta eltelt 14 év alatt több mint 60 miniszobor kész...