Írta: | Forrás: Facebook | 2022. április 25.
Az életnek is nevezett búza a magyarság egyik legfontosabb gabonanövénye volt. A vele kapcsolatos munkákhoz különös hiedelmek kötődtek. Minden év április 25-én, Márk napján szentelték meg a földből éppen kikelő búzát, hogy nyárra bő termést hozzon. Kevés olyan nép van Európában, amely ennyire gazdag néphagyománnyal rendelkezik. A magyarság bámulatos módon megőrizte ősi szokásait és nagy tisztelettel adózott az életet adó gabonanövényeknek és a jószágoknak.
A néphit, mint minden más szentelménynek, a megszentelt búzaszálaknak is különös erőt tulajdonított.
Általában a búzaszentelő szertartást Márk-nap délelőttjén tartották, amelyen részt vett a faluközösség tagjainak többsége. Előbb misén imádkoztak, majd utána a hívek körmenetbe rendeződtek és kereszttel, lobogókkal megkerülték a templomot, majd kivonultak a közeli búzaföldre, ahol a pap megszentelte a vetést. Odafelé és visszafelé a menet résztvevői imádkoztak és énekeltek. A szentelés alatt a lányok a magukkal hozott zöld búzakoszorúkkal megkoszorúzták a menet elején vitt keresztet és a lobogókat. Később ezt a koszorút hazavitték és gyógyító és gonoszűző szertartásokra használták. A szertartás végén mindenki tépett a megszentelt búzavetésből.
Az ősi módon megszentelt búza régóta a népi gyógyászat egyik csodaszere volt. A szegedi boszorkányperben feljegyezték, hogy a helyi vajákos asszonyok a Márk-napi szentelt búzával gyógyítottak. Máshol a Márk-napon készített búzakoszorúval füstöltek. Mezőkövesden a kenyérkosárban őrizték. Hajdúszoboszlón kivitték a szántóföldekre és ott szétszórták, hogy jó termés legyen. Máshol a búzát az állatok zöld takarmányába keverik, hogy az állatok föl ne fúvódjanak. Székelyföld bizonyos falvaiban az ablak keresztjére kötik, hogy megvédje a házat a rossz erőktől.
Az asszonyok a szentelt búzát imakönyvükben tartották, a férfiak kalapjuk mellé tűzték. Tápén a szentelés alatt koszorúkat készítettek a búzából, melyeket a templomi zászlóra, keresztekre helyeztek, majd nyolc nap után levették, és a szántóföld négy sarkába helyezték jégverés ellen. Kenyérsütéskor még a 20. század elején is (lehet, hogy még később is) sok helyen a búzából néhány szálat a kenyérkovászba tettek, volt ahol a teába főzték.
A palócok, vagy a völgységiek még a jószágnak is adtak belőle. Almágyon, a Medvesalján a tyúkok, kacsák elé szórták. Pereszlényben, ahol a pap a négy égtáj felé hintette a szenteltvizet, onnan egy maroknyi földet vittek haza és elhintették a méhek előtt, hogy a raj ne menjen el.
A magyar területeken sokfelé volt szokás, hogy a szentelt búzát a vetőmaghoz keverték, viharban a tűzre vetették, vagy az eresz alá dugták.
A muravidékiek szerint Szent Márk napján: „Ha megszólal a pacsirta, a béka, jó termést várhatsz, ellenben, ha hallgat a fülemüle, akkor változékony lesz a tavasz.”
A hagyományosan berendezett parasztszobákban néhol ma is megtalálható a szentképek mögé tűzött szentelt búzaszál.
Életének 97. évében, 2026. augusztus 8-án hajnalban elhunyt dr. Lizanec Péter nyelvészprofesszor, az Ungvári Nemzeti Egyetem Magyar Filológiai Tanszékének meghatározó oktatója, a Hungarológiai Központ volt igazgatója, a filológiai tudományok doktora, Ukrajna Érdemes Tudósa, valamint a Kárpátaljai Ma...
Vidékünk egyetlen más középkori erődítménye sem járt be olyan kacskaringós történelmi utat, mint az ungvári vár. Háromszor, három különböző helyen építették fel, teljesen más várépítési stílusokban, és legutolsó, mai helyén is számos átalakítást ért meg. Ismerkedjünk hát meg kalandos történetével!
A Kárpátaljai Népfőiskolai Egyesület számára kiemelten fontos, hogy a fiatal generációk megismerjék és továbbvigyék szűkebb pátriánk kulturális örökségét. Ennek jegyében jelent meg idén legújabb kiadványunk, Tóthné Espán Margaréta Asztélyból perecet, Beregről szőttest, Csongorról seprűt – ...
Tóth Péter Lóránt kunszentmiklósi versvándor-tanár több mint egy évtized alatt huszonhárom országba, közel nyolcszáz településre jutott el, hogy sok százezer diáknak és felnőttnek közvetítse a magyar irodalmat. Kárpátaljára már tizenhárom éve rendszeresen ellátogat, megyénkben közel nyolcvan települ...
