(+380 3141) 4-28-15; +380 (66) 475 19 00 kmmintezet@gmail.com

Április 25.: Márk napja – a búzaszentelés napja

Írta: | Forrás: Facebook | 2022. április 25.

Az életnek is nevezett búza a magyarság egyik legfontosabb gabonanövénye volt. A vele kapcsolatos munkákhoz különös hiedelmek kötődtek. Minden év április 25-én, Márk napján szentelték meg a földből éppen kikelő búzát, hogy nyárra bő termést hozzon. Kevés olyan nép van Európában, amely ennyire gazdag néphagyománnyal rendelkezik. A magyarság bámulatos módon megőrizte ősi szokásait és nagy tisztelettel adózott az életet adó gabonanövényeknek és a jószágoknak.

Április 25.: Márk napja – a búzaszentelés napja

A néphit, mint minden más szentelménynek, a megszentelt búzaszálaknak is különös erőt tulajdonított.

Általában a búzaszentelő szertartást Márk-nap délelőttjén tartották, amelyen részt vett a faluközösség tagjainak többsége. Előbb misén imádkoztak, majd utána a hívek körmenetbe rendeződtek és kereszttel, lobogókkal megkerülték a templomot, majd kivonultak a közeli búzaföldre, ahol a pap megszentelte a vetést. Odafelé és visszafelé a menet résztvevői imádkoztak és énekeltek. A szentelés alatt a lányok a magukkal hozott zöld búzakoszorúkkal megkoszorúzták a menet elején vitt keresztet és a lobogókat. Később ezt a koszorút hazavitték és gyógyító és gonoszűző szertartásokra használták. A szertartás végén mindenki tépett a megszentelt búzavetésből.

Az ősi módon megszentelt búza régóta a népi gyógyászat egyik csodaszere volt. A szegedi boszorkányperben feljegyezték, hogy a helyi vajákos asszonyok a Márk-napi szentelt búzával gyógyítottak. Máshol a Márk-napon készített búzakoszorúval füstöltek. Mezőkövesden a kenyérkosárban őrizték. Hajdúszoboszlón kivitték a szántóföldekre és ott szétszórták, hogy jó termés legyen. Máshol a búzát az állatok zöld takarmányába keverik, hogy az állatok föl ne fúvódjanak. Székelyföld bizonyos falvaiban az ablak keresztjére kötik, hogy megvédje a házat a rossz erőktől.

Az asszonyok a szentelt búzát imakönyvükben tartották, a férfiak kalapjuk mellé tűzték. Tápén a szentelés alatt koszorúkat készítettek a búzából, melyeket a templomi zászlóra, keresztekre helyeztek, majd nyolc nap után levették, és a szántóföld négy sarkába helyezték jégverés ellen. Kenyérsütéskor még a 20. század elején is (lehet, hogy még később is) sok helyen a búzából néhány szálat a kenyérkovászba tettek, volt ahol a teába főzték.

A palócok, vagy a völgységiek még a jószágnak is adtak belőle. Almágyon, a Medvesalján a tyúkok, kacsák elé szórták. Pereszlényben, ahol a pap a négy égtáj felé hintette a szenteltvizet, onnan egy maroknyi földet vittek haza és elhintették a méhek előtt, hogy a raj ne menjen el.

A magyar területeken sokfelé volt szokás, hogy a szentelt búzát a vetőmaghoz keverték, viharban a tűzre vetették, vagy az eresz alá dugták.

A muravidékiek szerint Szent Márk napján: „Ha megszólal a pacsirta, a béka, jó termést várhatsz, ellenben, ha hallgat a fülemüle, akkor változékony lesz a tavasz.”

A hagyományosan berendezett parasztszobákban néhol ma is megtalálható a szentképek mögé tűzött szentelt búzaszál.

Hírek

  • Demes Sándor kapta az Amerikai Csillagászati Társaság 2027-es évi fiatal kutatónak járó díját

    Rangos nemzetközi díjjal ismerték el Demes Sándor ungvári származású kutató munkáját. A HUN-REN Atommagkutató Intézet (ATOMKI) fiatal szakembere az Amerikai Csillagászati Társaság Laboratóriumi Asztrofizikai Osztályának Early Career Award elismerését kapta, amelyet évente mindössze egy kutatónak íté...

  • Magyar támogatással újították fel az ilosvai magyar temetőt

    Magyarországi támogatással és a helyiek összefogásával hozták rendbe az ilosvai magyar temetőt, amelynek állapota az elmúlt években jelentősen leromlott. A felújított sírkertben október 31-én megemlékezést tartottak, amelyen az egykor a városban élő magyar közösség elhunyt tagjai előtt tisztelegtek.

  • Elvesztett Ungvár: Laudon István háza

    Amikor Ungváron az orosz vagy szovjet vonatkozású utcák átnevezéséről beszéltek 2022 tavaszán, az egyik javaslat az volt, hogy a belvárosban található Krilov utcát nevezzék át Laudon István utcára. Ezután a közösségi médiában kritikák özöne támadt: „Nevezzük el az összes utcát Istvánokról”, „Kitörik...

  • Szülővárosában koncertezett Farkas Sándor zongoraművész

    A Munkácsy Mihály Magyar Ház ismét különleges eseménynek adott otthont. Október 29-én a nagyteremben nem volt szabad hely, s ez nem véletlen, hiszen ezúttal Farkas Sándor zongoraművész látogatott el szülővárosába, hogy barátok, egykori kollégák, ismerősök számára teremtsen különleges hangulatot. Zon...

Események

Copyright © 2026 KMMI