ÁPRILIS 24. – SZENT GYÖRGY NAPJA

Írta: KMMI | Forrás: | 2021. április 24.

Az igazi tavasz kezdetét a néphagyomány e naptól számítja. Az ókori Rómában Paliliát ünnepelték, mely pásztorünnep volt. E hagyomány továbbélése mutatható ki a hazai állattartás szokásaiban is Az állatok Szent György-napi első kihajtásához számos hiedelem és szokás fűződött, mellyel az állatok egészségét, szaporaságát, tejhozamát igyekeztek biztosítani. Gonoszelhárító, termékenységvarázsló célzattal a marhákat láncon, fejszén, ekevason, tojáson, a gazdasszony kötényén stb. hajtották át. Nagy jelentőséget tulajdonítottak annak a vesszőnek, zöld ágnak is, amellyel az állatokat először hajtották ki a legelőre.

ÁPRILIS 24. – SZENT GYÖRGY NAPJA

Szent György napját a magyar néphit rontásra, varázslásra alkalmas időpontnak tartotta. Jellegzetes megnyilvánulása ennek a hitnek a harmatszedés – különféle mágikus célzattal. Harmatot szedtek a tejhaszon érdekében. Zagyvarékason vászonabroszt vagy a kötényüket húzgálták a harmatban, miközben mondogatták: „Mind szedem…”, vagy „Vaját viszem, tejét nem, vaját viszem, tejét nem”. Közben egy marék füvet is szedtek. Ezt a tehén elé tették. A harmatos ruhadarabot pedig a tejesfazékba facsarták ki, hogy sok vaj legyen. A harmatszedéssel tehát nemcsak a tejhaszon elvitelét vélték, hanem a termőföldét is. Az e nap hajnalán lepedővel szedett harmatból a kenyértésztába cseppentettek, hogy szebbre süljön a kenyér.

Szent György éjszakáján különösen féltek a boszorkányok rontásától. A boszorkányok rontása ellen védekeztek a már említett zöld ágakkal, füstöléssel, fokhagymával, a tejesköcsögök gyógyfüvekkel (pl. úrnapi füvek) való kimosásával. Szent György napját a néphit alkalmasnak tartotta a földbe rejtett kincs keresésére, melyről úgy hitték, hogy minden hetedik évben Szent György-napkor lángot vet.

A magyar nyelvterületen általánosan elterjedt hiedelem él a Szent György-nap előtti mennydörgéssel kapcsolatosan. Ahonnan hallatszik, abból az irányból várható egész esztendőben az eső. Szent György napját általában a kukorica, bab, uborka vetésére tartották alkalmas időpontnak. Jó előjelnek tartották a termésre, ha a varjú nem látszott ki a búzából.

Hírek

  • A múlt értékeiből építik a jövőt – Sikeresen zárult a Tulipán Tanoda tábora Kőrösmezőn

    A globalizálódó világban, amikor egyre több hagyomány merül feledésbe, különösen nagy jelentősége van azoknak a közösségeknek és intézményeknek, amelyek tudatosan vállalják kulturális örökségünk megőrzését és továbbadását. Kárpátalján ezt a küldetést évek óta elkötelezetten végzi a II. Rákóczi Feren...

  • A beregszászi színház már készül a 2026–2027-es évadra

    Tartalmasan telik a Kárpátaljai Megyei Magyar Drámai Színház életében az idei nyár. Elsősorban fesztivál meghívásoknak és vendégjátékoknak tesznek eleget, a Kárpát-medence több helyszínén neves szakmai fórumokon fordultak meg. A részletekről, hogy hol jártak eddig és mi várható még, arról Sin Edina ...

  • XVI. Jankovics Mária Alkotótábor jubiláló művészekkel és új alkotói technikákkal

    A tehetséggondozás, a képzőművészet és a közös élmények jegyében zajlott a július 27. és augusztus 1. között Beregszászban, a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Egyetemen megrendezett XVI. Jankovics Mária Alkotótábor. A „GENIUS” Jótékonysági Alapítvány szervezésében megvalósult egyhetes tábor az ...

  • Könyvajánló: kigyógyulni a háborúból – Trivoga

    Nagy figyelmet érdemlő verseskötettel érkezett meg a magyar irodalomba Sz. Kárpáthy Kata. Az olvasók találkozhattak már kisprózáival és szabadverseivel folyóiratok, antológiák lapjain, mégis a Trivoga című kötetét nevezhetem igazi megérkezésnek. Jó érzékkel kötetbe szerkesztett költeményei...

Események

Copyright © 2026 KMMI