ÁPRILIS 24. – SZENT GYÖRGY NAPJA

Írta: KMMI | Forrás: | 2021. április 24.

Az igazi tavasz kezdetét a néphagyomány e naptól számítja. Az ókori Rómában Paliliát ünnepelték, mely pásztorünnep volt. E hagyomány továbbélése mutatható ki a hazai állattartás szokásaiban is Az állatok Szent György-napi első kihajtásához számos hiedelem és szokás fűződött, mellyel az állatok egészségét, szaporaságát, tejhozamát igyekeztek biztosítani. Gonoszelhárító, termékenységvarázsló célzattal a marhákat láncon, fejszén, ekevason, tojáson, a gazdasszony kötényén stb. hajtották át. Nagy jelentőséget tulajdonítottak annak a vesszőnek, zöld ágnak is, amellyel az állatokat először hajtották ki a legelőre.

ÁPRILIS 24. – SZENT GYÖRGY NAPJA

Szent György napját a magyar néphit rontásra, varázslásra alkalmas időpontnak tartotta. Jellegzetes megnyilvánulása ennek a hitnek a harmatszedés – különféle mágikus célzattal. Harmatot szedtek a tejhaszon érdekében. Zagyvarékason vászonabroszt vagy a kötényüket húzgálták a harmatban, miközben mondogatták: „Mind szedem…”, vagy „Vaját viszem, tejét nem, vaját viszem, tejét nem”. Közben egy marék füvet is szedtek. Ezt a tehén elé tették. A harmatos ruhadarabot pedig a tejesfazékba facsarták ki, hogy sok vaj legyen. A harmatszedéssel tehát nemcsak a tejhaszon elvitelét vélték, hanem a termőföldét is. Az e nap hajnalán lepedővel szedett harmatból a kenyértésztába cseppentettek, hogy szebbre süljön a kenyér.

Szent György éjszakáján különösen féltek a boszorkányok rontásától. A boszorkányok rontása ellen védekeztek a már említett zöld ágakkal, füstöléssel, fokhagymával, a tejesköcsögök gyógyfüvekkel (pl. úrnapi füvek) való kimosásával. Szent György napját a néphit alkalmasnak tartotta a földbe rejtett kincs keresésére, melyről úgy hitték, hogy minden hetedik évben Szent György-napkor lángot vet.

A magyar nyelvterületen általánosan elterjedt hiedelem él a Szent György-nap előtti mennydörgéssel kapcsolatosan. Ahonnan hallatszik, abból az irányból várható egész esztendőben az eső. Szent György napját általában a kukorica, bab, uborka vetésére tartották alkalmas időpontnak. Jó előjelnek tartották a termésre, ha a varjú nem látszott ki a búzából.

Hírek

  • Beregszászi hívek a Dobóruszkai Nyári Kultúrális Napon

    Dobóruszka különleges hely Szlovákia keleti csűcskében, az ukrán-szlovák határ közelében. De miért is különleges ez az alig hatszáz lelket számláló magyarlakta település a beregszásziak számára?

  • Emléktáblát avattak dr. Soós Kálmán szülőházán

    A beregszászi Rákóczi Egyetem alapító rektorára, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) Ungvári Középszintű Szervezetének volt elnökére, dr. Soós Kálmánra emlékeztek kollégái, harcostársai, barátai, tanítványai és tisztelői halálának tizenötödik évfordulóján Szalókán. A kárpátaljai magyar...

  • Beregszászi színészeket díjaztak a Magyar Színházak 38. Kisvárdai Fesztiválján

    Színészi életműdíjat kapott Varga József, a legjobb férfi epizódszereplőnek járó díjat pedig Ferenci Attilának ítélték oda a beregszászi színház, Gogol Revizor című darabjában nyújtott alakításáért. A fesztivál fődíját a Szatmárnémeti Északi Színház Harag György Társulata kapta Tiago Rodrigues Sopro...

  • Virtuális túra: Kárpátalja természeti csodái otthonról is „bejárhatók”

    360 fokos virtuális túrát készítettek a kárpátaljai Elvarázsolt vidék nemzeti parkról. A kezdeményezés célja, hogy a védett tájak azok számára is elérhetők legyenek, akik mozgásukban korlátozottak, vagy nem tudnak személyesen túrázni.

Események

Copyright © 2026 KMMI