Írta: | Forrás: teol.hu | 2023. május 30.
Tudta, hogy Fedák Sári is Kárpátalján született? Hát azt, hogy területe nagyjából egyheted Magyarországnyi? Vagy, hogy a Vereckei-hágónál három átjáró is van? Ha mindezt nem is, három dolgot feltétlenül tudni kell Kárpátaljáról. Legalábbis Kovács Sándor helytörténész szerint, aki pénteken tartott előadást Tolnán Az ismeretlen Kárpátalja címmel.
A Magyar Örökség-díjas előadó a kárpátaljai Eszenyben született, 1999 óta él az anyaországban. Végzettségét tekintve matematikus, de 17 könyvet írt és két filmet is készített Kárpátaljáról. Pénteken a Keresztény Értelmiségiek Szövetsége tolnai csoportja meghívására érkezett Tolnára, ahol a MAG-Házban tartott előadást.
A hányatott sorsú Kárpátalja Trianon után Csehszlovákiához, 1938-39-től 1944-ig újra Magyarországhoz tartozott, majd a II. világháború után 1991-ig a Szovjetunió része lett. Azóta Ukrajna egyik közigazgatási egysége, mintegy 130 ezer fős magyar lakossággal.
Kárpátalja Trianon óta – jelenleg is – politikailag kényes téma, a vetítéssel egybekötött előadás viszont szinte kizárólag az egykori Nagy-Magyarország ezen részéről szóló általános ismereteket közvetítette a közönségnek. Kovács Sándor számos adatot, érdekességet megosztott a hallgatósággal, de úgy vélte, három dolgot mindenképpen illik tudni Kárpátaljáról.
Az egyik, hogy itt található a Vereckei-hágó, ahol az Árpád vezette magyarok zöme átkelt a Kárpátokon, majd hont foglalt. Érdekesség, hogy a Vereckénél emelt millenniumi emlékművet a szovjet időkben elbontották, majd a közeli Tuholka nevű településen állították fel, immár szovjet hősi emlékműként. Kovács Sándor és felesége 2003-ban bukkant az obeliszkre Tuholkán, ahonnan végül – Munkácson történt restaurálás után – Magyarországra került, 2015-ben Ópusztaszeren avatták fel.
A második elengedhetetlen tudnivaló Kovács Sándor szerint, hogy itt ered a Tisza: a Fekete- és a Fehér-Tisza forrása is ezen a területen van.
A harmadik dolog, amit feltétlenül tudni kell Kárpátaljáról, hogy innen indult a Rákóczi-féle szabadságharc 1703-ban, és itt volt az első győztes csata is, Tiszaújlak mellett.
Az előadáson mindemellett szó esett a legendás várakról (Munkács, Ungvár, vagy a Kölcsey által is megénekelt Huszt romvára), a gyönyörű fatemplomokról (amelyek közül a legrégebbi ma is létező 1428-ban épült), vagy éppen Kárpátalja híres szülötteiről, akik között van Werbőczy István, Lieb (Munkácsy) Mihály, Szép Ernő, Csortos Gyula és Salamon Béla is.
Örömteli eseményre került sor a Beregszászi Központi Könyvtárban május 6-án: egy újabb regénnyel bővült a kárpátaljai magyar irodalom. Ez alkalommal Kurmai-Ráti Szilvia Így kell Bódogulni című könyvét mutatták be az érdeklődőknek.
Az Ung-parti város történelmének kedvelői különleges esemény részesei lehettek csütörtökön: Tetyana Literáti ismert helytörténész bemutatta ötödik ukrán nyelvű könyvét az Elvesztett Ungvár sorozatból.
A nézőtéren elhelyezett több mint ötven pótszék is jelezte, milyen hatalmas érdeklődés mutatkozik meg Szűcs Nelli Jászai-díjas színésznőnek, a beregszászi színház egyik alapítójának a Fedák Sáriról szóló előadása iránt. A múlt század ünnepelt primadonnája a máig legismertebb beregszászi halálának 70...
Május 5-én méltóságteljes megemlékezéssel tisztelegtek a magyar színjátszás egyik legnagyobb alakja, Fedák Sári emléke előtt halálának 70. évfordulóján Beregszászban. A Kárpátaljai Megyei Magyar Drámai Színház szervezésében zajló esemény nemcsak a primadonna életútját idézte fel, hanem a művészet és...
