Írta: | Forrás: teol.hu | 2023. május 30.
Tudta, hogy Fedák Sári is Kárpátalján született? Hát azt, hogy területe nagyjából egyheted Magyarországnyi? Vagy, hogy a Vereckei-hágónál három átjáró is van? Ha mindezt nem is, három dolgot feltétlenül tudni kell Kárpátaljáról. Legalábbis Kovács Sándor helytörténész szerint, aki pénteken tartott előadást Tolnán Az ismeretlen Kárpátalja címmel.
A Magyar Örökség-díjas előadó a kárpátaljai Eszenyben született, 1999 óta él az anyaországban. Végzettségét tekintve matematikus, de 17 könyvet írt és két filmet is készített Kárpátaljáról. Pénteken a Keresztény Értelmiségiek Szövetsége tolnai csoportja meghívására érkezett Tolnára, ahol a MAG-Házban tartott előadást.
A hányatott sorsú Kárpátalja Trianon után Csehszlovákiához, 1938-39-től 1944-ig újra Magyarországhoz tartozott, majd a II. világháború után 1991-ig a Szovjetunió része lett. Azóta Ukrajna egyik közigazgatási egysége, mintegy 130 ezer fős magyar lakossággal.
Kárpátalja Trianon óta – jelenleg is – politikailag kényes téma, a vetítéssel egybekötött előadás viszont szinte kizárólag az egykori Nagy-Magyarország ezen részéről szóló általános ismereteket közvetítette a közönségnek. Kovács Sándor számos adatot, érdekességet megosztott a hallgatósággal, de úgy vélte, három dolgot mindenképpen illik tudni Kárpátaljáról.
Az egyik, hogy itt található a Vereckei-hágó, ahol az Árpád vezette magyarok zöme átkelt a Kárpátokon, majd hont foglalt. Érdekesség, hogy a Vereckénél emelt millenniumi emlékművet a szovjet időkben elbontották, majd a közeli Tuholka nevű településen állították fel, immár szovjet hősi emlékműként. Kovács Sándor és felesége 2003-ban bukkant az obeliszkre Tuholkán, ahonnan végül – Munkácson történt restaurálás után – Magyarországra került, 2015-ben Ópusztaszeren avatták fel.
A második elengedhetetlen tudnivaló Kovács Sándor szerint, hogy itt ered a Tisza: a Fekete- és a Fehér-Tisza forrása is ezen a területen van.
A harmadik dolog, amit feltétlenül tudni kell Kárpátaljáról, hogy innen indult a Rákóczi-féle szabadságharc 1703-ban, és itt volt az első győztes csata is, Tiszaújlak mellett.
Az előadáson mindemellett szó esett a legendás várakról (Munkács, Ungvár, vagy a Kölcsey által is megénekelt Huszt romvára), a gyönyörű fatemplomokról (amelyek közül a legrégebbi ma is létező 1428-ban épült), vagy éppen Kárpátalja híres szülötteiről, akik között van Werbőczy István, Lieb (Munkácsy) Mihály, Szép Ernő, Csortos Gyula és Salamon Béla is.
Beregszász jelenlegi, a Kossuth téren álló református temploma a gyülekezet egy korábbi templomára épült. Az előző, kő istenházát 1813-ban kezdték el építeni. Mintegy száz éve használta már a közösség, amikor 1918. május 2-án leégett az épület. Megsemmisült a harang, az orgona és minden belső ber...
A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) és a Pannónia Alapítvány együttműködésének eredményeként több mint 100 órányi szabadon kutatható, digitális médiatörténeti forrás jött létre, és vált hozzáférhetővé a https://kmemt.pannonrtv.com/ oldalon, amely az 1989 utáni határon túli magyar...
Életigenlő, optimista, mindig mosolyog, igyekszik a dolgok pozitív oldalát meglátni. Mozgalmasak a mindennapjai, mivel munkája és társadalmi tevékenysége révén sokat utazik, folyton pörög. Igyekszik segíteni, ahogyan azt az édesapjától látta, mindenkihez van egy jó szava. Magyar filológus diplomát s...
Immáron negyedik éve élünk a háború árnyékában, naponta terhelve megpróbáltatással, bizonytalansággal. De minden nehézség ellenére nem adtuk fel a reményt: közösségünk él és élni akar, hangzott el a Beregszászi Rezeda Folkműhely évzáró gálakoncertjén. Melyre a Kárpátaljai Megyei Magyar Drámai Színhá...
