Írta: | Forrás: teol.hu | 2023. május 30.
Tudta, hogy Fedák Sári is Kárpátalján született? Hát azt, hogy területe nagyjából egyheted Magyarországnyi? Vagy, hogy a Vereckei-hágónál három átjáró is van? Ha mindezt nem is, három dolgot feltétlenül tudni kell Kárpátaljáról. Legalábbis Kovács Sándor helytörténész szerint, aki pénteken tartott előadást Tolnán Az ismeretlen Kárpátalja címmel.
A Magyar Örökség-díjas előadó a kárpátaljai Eszenyben született, 1999 óta él az anyaországban. Végzettségét tekintve matematikus, de 17 könyvet írt és két filmet is készített Kárpátaljáról. Pénteken a Keresztény Értelmiségiek Szövetsége tolnai csoportja meghívására érkezett Tolnára, ahol a MAG-Házban tartott előadást.
A hányatott sorsú Kárpátalja Trianon után Csehszlovákiához, 1938-39-től 1944-ig újra Magyarországhoz tartozott, majd a II. világháború után 1991-ig a Szovjetunió része lett. Azóta Ukrajna egyik közigazgatási egysége, mintegy 130 ezer fős magyar lakossággal.
Kárpátalja Trianon óta – jelenleg is – politikailag kényes téma, a vetítéssel egybekötött előadás viszont szinte kizárólag az egykori Nagy-Magyarország ezen részéről szóló általános ismereteket közvetítette a közönségnek. Kovács Sándor számos adatot, érdekességet megosztott a hallgatósággal, de úgy vélte, három dolgot mindenképpen illik tudni Kárpátaljáról.
Az egyik, hogy itt található a Vereckei-hágó, ahol az Árpád vezette magyarok zöme átkelt a Kárpátokon, majd hont foglalt. Érdekesség, hogy a Vereckénél emelt millenniumi emlékművet a szovjet időkben elbontották, majd a közeli Tuholka nevű településen állították fel, immár szovjet hősi emlékműként. Kovács Sándor és felesége 2003-ban bukkant az obeliszkre Tuholkán, ahonnan végül – Munkácson történt restaurálás után – Magyarországra került, 2015-ben Ópusztaszeren avatták fel.
A második elengedhetetlen tudnivaló Kovács Sándor szerint, hogy itt ered a Tisza: a Fekete- és a Fehér-Tisza forrása is ezen a területen van.
A harmadik dolog, amit feltétlenül tudni kell Kárpátaljáról, hogy innen indult a Rákóczi-féle szabadságharc 1703-ban, és itt volt az első győztes csata is, Tiszaújlak mellett.
Az előadáson mindemellett szó esett a legendás várakról (Munkács, Ungvár, vagy a Kölcsey által is megénekelt Huszt romvára), a gyönyörű fatemplomokról (amelyek közül a legrégebbi ma is létező 1428-ban épült), vagy éppen Kárpátalja híres szülötteiről, akik között van Werbőczy István, Lieb (Munkácsy) Mihály, Szép Ernő, Csortos Gyula és Salamon Béla is.
Vannak emberek, akiknek már a jelenléte is reményt ad. Akik nem csupán beszélnek a segítségnyújtásról, hanem minden napjukat ennek szentelik – csendben, alázattal, mégis hatalmas belső tűzzel. Dr. Fodor Réka, az AFRÉKA Nemzetközi Humanitárius Alapítvány alapítója ilyen ember. Missziós orvosként eddi...
Mezőváriban az elmúlt héten ismét vidám gyermekzsivalytól, népzenétől volt hangos az Egy ház a Nemzetért közösségi tér. A BorzsaVári Tehetséggondozó Művészeti és Hagyományőrző Civil Szervezet immáron ötödik alkalommal rendezte meg a Népi és Hagyományőrző Napokat, melyre a helyi fiatalok mellett eljö...
Ha táncról van szó, akkor az embernek az öröm, a kikapcsolódás, a felhőtlen időtöltés, a szabadság jut eszébe. Hiszen a tánc akkor születik, ha már elfogynak a szavak, és az ember egész testével szeretné kifejezni az érzelmeit, átéléseit. Most négy személyt kértünk meg, hogy mégis szavakkal mondják ...
Július 26-án ünnepeljük az Anna névnapot, mely egyúttal Szent Anna ünnepnapja is. A nap mulatsággal, bállal való megünneplése ma is szokás. Az Anna-naphoz számos néphagyomány és hiedelem is kapcsolódik. Az Anna közvetlenül a héberből átvett név, eredeti formája Channá, Hanná. Jelentése:...
