Írta: | Forrás: teol.hu | 2023. május 30.
Tudta, hogy Fedák Sári is Kárpátalján született? Hát azt, hogy területe nagyjából egyheted Magyarországnyi? Vagy, hogy a Vereckei-hágónál három átjáró is van? Ha mindezt nem is, három dolgot feltétlenül tudni kell Kárpátaljáról. Legalábbis Kovács Sándor helytörténész szerint, aki pénteken tartott előadást Tolnán Az ismeretlen Kárpátalja címmel.
A Magyar Örökség-díjas előadó a kárpátaljai Eszenyben született, 1999 óta él az anyaországban. Végzettségét tekintve matematikus, de 17 könyvet írt és két filmet is készített Kárpátaljáról. Pénteken a Keresztény Értelmiségiek Szövetsége tolnai csoportja meghívására érkezett Tolnára, ahol a MAG-Házban tartott előadást.
A hányatott sorsú Kárpátalja Trianon után Csehszlovákiához, 1938-39-től 1944-ig újra Magyarországhoz tartozott, majd a II. világháború után 1991-ig a Szovjetunió része lett. Azóta Ukrajna egyik közigazgatási egysége, mintegy 130 ezer fős magyar lakossággal.
Kárpátalja Trianon óta – jelenleg is – politikailag kényes téma, a vetítéssel egybekötött előadás viszont szinte kizárólag az egykori Nagy-Magyarország ezen részéről szóló általános ismereteket közvetítette a közönségnek. Kovács Sándor számos adatot, érdekességet megosztott a hallgatósággal, de úgy vélte, három dolgot mindenképpen illik tudni Kárpátaljáról.
Az egyik, hogy itt található a Vereckei-hágó, ahol az Árpád vezette magyarok zöme átkelt a Kárpátokon, majd hont foglalt. Érdekesség, hogy a Vereckénél emelt millenniumi emlékművet a szovjet időkben elbontották, majd a közeli Tuholka nevű településen állították fel, immár szovjet hősi emlékműként. Kovács Sándor és felesége 2003-ban bukkant az obeliszkre Tuholkán, ahonnan végül – Munkácson történt restaurálás után – Magyarországra került, 2015-ben Ópusztaszeren avatták fel.
A második elengedhetetlen tudnivaló Kovács Sándor szerint, hogy itt ered a Tisza: a Fekete- és a Fehér-Tisza forrása is ezen a területen van.
A harmadik dolog, amit feltétlenül tudni kell Kárpátaljáról, hogy innen indult a Rákóczi-féle szabadságharc 1703-ban, és itt volt az első győztes csata is, Tiszaújlak mellett.
Az előadáson mindemellett szó esett a legendás várakról (Munkács, Ungvár, vagy a Kölcsey által is megénekelt Huszt romvára), a gyönyörű fatemplomokról (amelyek közül a legrégebbi ma is létező 1428-ban épült), vagy éppen Kárpátalja híres szülötteiről, akik között van Werbőczy István, Lieb (Munkácsy) Mihály, Szép Ernő, Csortos Gyula és Salamon Béla is.
Budapesten, a Farkasréti temetőben alussza örök álmát a bátyúi születésű költő, Simon Menyhért, aki 1952. november 7-én adta vissza lelkét Teremtőjének. A költő életének részleteit a szintén bátyúi Bagu Balázs tankönyvíró, helytörténész kutatásaiból ismerhetjük. Ebből idézünk most Simon Menyhért ...
A Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség Ifjúsági Szervezete (KMKSZ ISZ) hetedik alkalommal rendezte meg népszerű fotópályázatát Mondd el képekkel – Kárpátalja a Te szemeddel címmel. A pályázat ünnepélyes eredményhirdetésére és díjátadójára november 23-án került sor Beregszászban, az MCC Bereg...
Online szavalóversenyt hirdetett október elején a Kárpátaljai Magyar Filmgyártásért Alapítvány. A jelentkezőknek lehetőségük volt videófelvételt készíteni kedvenc versük elszavalásáról, amit be kellett küldeniük az alapítványnak. A beküldött munkákat szakmai zsűri értékelte, több szempontot is figye...
A Magyar Értelmiségiek Kárpátaljai Közössége (MÉKK) november 20–23. között ismét megrendezte a Kárpátaljai Magyar Irodalmi Napok rendezvénysorozatot az Együtt. Irodalom–művészet–kultúra–humán tudományok című folyóirat, valamint a Kovács Vilmos Irodalmi Társaság (KVIT) itthon maradt szerzőinek közrem...
