Írta: | Forrás: teol.hu | 2023. május 30.
Tudta, hogy Fedák Sári is Kárpátalján született? Hát azt, hogy területe nagyjából egyheted Magyarországnyi? Vagy, hogy a Vereckei-hágónál három átjáró is van? Ha mindezt nem is, három dolgot feltétlenül tudni kell Kárpátaljáról. Legalábbis Kovács Sándor helytörténész szerint, aki pénteken tartott előadást Tolnán Az ismeretlen Kárpátalja címmel.
A Magyar Örökség-díjas előadó a kárpátaljai Eszenyben született, 1999 óta él az anyaországban. Végzettségét tekintve matematikus, de 17 könyvet írt és két filmet is készített Kárpátaljáról. Pénteken a Keresztény Értelmiségiek Szövetsége tolnai csoportja meghívására érkezett Tolnára, ahol a MAG-Házban tartott előadást.
A hányatott sorsú Kárpátalja Trianon után Csehszlovákiához, 1938-39-től 1944-ig újra Magyarországhoz tartozott, majd a II. világháború után 1991-ig a Szovjetunió része lett. Azóta Ukrajna egyik közigazgatási egysége, mintegy 130 ezer fős magyar lakossággal.
Kárpátalja Trianon óta – jelenleg is – politikailag kényes téma, a vetítéssel egybekötött előadás viszont szinte kizárólag az egykori Nagy-Magyarország ezen részéről szóló általános ismereteket közvetítette a közönségnek. Kovács Sándor számos adatot, érdekességet megosztott a hallgatósággal, de úgy vélte, három dolgot mindenképpen illik tudni Kárpátaljáról.
Az egyik, hogy itt található a Vereckei-hágó, ahol az Árpád vezette magyarok zöme átkelt a Kárpátokon, majd hont foglalt. Érdekesség, hogy a Vereckénél emelt millenniumi emlékművet a szovjet időkben elbontották, majd a közeli Tuholka nevű településen állították fel, immár szovjet hősi emlékműként. Kovács Sándor és felesége 2003-ban bukkant az obeliszkre Tuholkán, ahonnan végül – Munkácson történt restaurálás után – Magyarországra került, 2015-ben Ópusztaszeren avatták fel.
A második elengedhetetlen tudnivaló Kovács Sándor szerint, hogy itt ered a Tisza: a Fekete- és a Fehér-Tisza forrása is ezen a területen van.
A harmadik dolog, amit feltétlenül tudni kell Kárpátaljáról, hogy innen indult a Rákóczi-féle szabadságharc 1703-ban, és itt volt az első győztes csata is, Tiszaújlak mellett.
Az előadáson mindemellett szó esett a legendás várakról (Munkács, Ungvár, vagy a Kölcsey által is megénekelt Huszt romvára), a gyönyörű fatemplomokról (amelyek közül a legrégebbi ma is létező 1428-ban épült), vagy éppen Kárpátalja híres szülötteiről, akik között van Werbőczy István, Lieb (Munkácsy) Mihály, Szép Ernő, Csortos Gyula és Salamon Béla is.
Olvasólámpa című rovatunkban legutóbb az épített örökség vidékünkön található kiemelkedő alkotásait mutattuk be a „Kárpátaljai nemzeti identitás-jelek” című kiadvány alapján. A kötet a Kárpátaljai Értéktár sorozatban a Kárpátaljai Népfőiskolai Egyesület gondozásában látott napvilágot. Ezút...
Egy könyv köré ülni le beszélgetni ma Ungváron jóval több, mint kulturális program: közösségteremtés, identitásőrzés és lelki kapaszkodó is. Az Ungvári Magyar Olvasóklub egy éve indult útjára egy személyes ötletből, mára pedig befogadó, élő közösséggé vált. A klub alapítójával, Balogh Renátával az i...
A Kárpátaljai Magyar Képző- és Iparművészek Révész Imre Társasága (RIT) február 4-én nyitotta meg idei kiállítási évadát Beregszászban. A Na’Conxypan Galéria falain a XV. Hollósy Simon Alkotótáborban született munkákból válogatott tárlat fogadja az érdeklődőket.
Ismerjük a mondást: a szó elszáll, az írás megmarad. Ha valaki könyvet ír, akkor a mondanivalója fontos. Ha papírra veti, akkor fontosabb, mint egy elmondott szó, mint egy beszélgetés. Hatványozottan igaz ez egy püspök esetében, akinek minden szava tekintély, leírt szavai pedig átelmélkedett, áti...
