A Beregszászi Keresztény Értelmiségiek Szövetsége (KÉSZ) a magyar kultúra napja alkalmából (el)Viselni címmel ruha- és ékszerkiállítást szervezett a Pásztor Ferenc Közösségi Házban.

Írta: Hegedűs Csilla | Forrás: KISZó | 2025. január 22.
A Beregszászi Keresztény Értelmiségiek Szövetsége (KÉSZ) a magyar kultúra napja alkalmából (el)Viselni címmel ruha- és ékszerkiállítást szervezett a Pásztor Ferenc Közösségi Házban.
Ferku Szilveszter, a Kárpátaljai Megyei Magyar Drámai Színház segédszínésze elszavalta Kölcsey Ferenc Himnuszát, majd bemutatta a vendégeket, akik között ott volt Gyebnár István, a beregszászi konzulátus ideiglenes ügyvivője. A diplomata köszöntőjében rámutatott: a mostani esemény méltó szimbóluma annak, hogy a kárpátaljai magyarság büszke múltjára, de a jövőnek is építkezik.
Jakab Eleonóra, a KÉSZ elnöke hangsúlyozta: mára hagyománnyá vált, hogy szövetségük valamilyen kiállítással tiszteleg a Magyar Kultúra Napja előtt. Ezúttal hölgyeknek szóló bemutatóval készültek.
– Egy nőnek minden körülmények között nőnek kell maradnia: erősnek, sugárzónak kell lennie. A mostani háborús időben ez többszörösen is igaz, hiszen a nők próbálják összetartani a családot, viszik a gazdaságot, a vállalkozást, gyereket nevelnek. Tehát nagy teher van a vállukon. Éppen ezért az ő hétköznapjaikba szeretnénk becsempészni egy kis színt, mégpedig úgy, hogy ruha- és ékszerkészítőket hívtunk meg – jegyezte meg Jakab Eleonóra.
A résztvevők Prófusz Marianna, a Népművészet Mestere által készített szőtteseket, és az azokkal díszített ruhákat, a Kepics Reiter Andrea, Tóth Márta és Lőrincz Zsuzsanna által készített viseleteket, Gerzsenyi-Ködöböcz Ilona ásvány-, porcelán és üvegékszereit és viseleteit, illetve Gabóda Éva etnográfus frivolitás technikával készült ékszereit csodálhatták meg.
Prófusz Marianna örömmel konstatálta, hogy ismét bemutatásra kerülnek az általa készített szőttesek. A szövésoktató évtizedek óta igyekszik átadni a diákoknak a tudását, hogy semmiképp ne merüljön a feledés homályába ez az értékes kézműves munka, hogy a következő nemzedéknek is megmaradjon a szövés, a keresztszemes hímzés.
– Számomra nagy boldogság, hogy most két kolléganővel, egykori tanítványokkal mutathatom be a rojtokkal díszített szőtteseket, az pedig külön öröm, hogy Ilonát olyannyira megihlette a beregi szőttes, hogy azt felhasználta az általa varrt ruhákon is – fogalmazott Prófusz Marianna.
Gerzsenyi-Ködöböcz Ilona elmondta, ékszerei először kerültek kiállításra.
– Általában üveget és porcelánt használok, vagyis igyekszem természetes alapanyagokkal dolgozni – magyarázta Ilona, majd az általa varrt alkalmi viseleteket is bemutatta, melyeket Prófusz Marianna beregi szőtteseivel díszített.
Gabóda Éva ékszerei igazán gyönyörűek és elegánsak. Az etnográfus elmondta, ő is debütál a munkáival, jó dolog, hogy megmutathatja az általa készített fülbevalókat, nyakláncokat, nyakékeket, karkötőket.
– Korábban gyöngyfűzéssel foglalkoztam, aztán a gyöngyök átvezettek engem egy másik technikára, amikor az ékszerek ugyan gyöngyökkel vannak díszítve, de az alap csipke.
Az alkalmon a Tulipán Tanoda növendékei Markó Veronika vezetésével népdalcsokrot adtak elő citerán. Ezt követően a résztvevők nemcsak megcsodálták a kiállított darabokat, az ékszereket meg is lehetett vásárolni, vagy rendelni.
A kiállítás február 20-ig tekinthető meg munkanapokon, érdeklődni az alábbi telefonszámon lehet: +380995339794
A Kárpátaljai Magyar Könyvtárak Egyesülete (KMKE) sikeresen pályázott a nemzeti kisebbségekkel foglalkozó civil szervezetek számára meghirdetett House of Europe Programban a kárpátaljai magyarlakta települések könyvtárainak infrastrukturális fejlesztésére. Ennek, illetve a Kárpátaljai Sárkányellátó ...
Meseíró volt, de élete korántsem volt mesés. Hans Christian Andersen szegény családban született, anyja alkoholista mosónő, apja foltozóvarga, aki a fiú kiskorában meghalt. A felnőtt Andersen, bár elismerésre és hírnévre tett szert, magánéletében többnyire zaklatott, boldogtalan volt.
A Hagyományok Háza Hálózat – Kárpátalja (HHHK) március 29-én ismét módszertani képzést szervezett a vidékünkön népzenét oktató pedagógusok számára. A mostani alkalom különlegessége volt, hogy a program délelőtti részében kárpátaljai műhelyek diákjai által prezentálták a népzeneoktatás helyes módszer...
„Humorban nem ismerek tréfát” – mindenki ismeri Karinthy Frigyes híres mondását. A humor az élet része, fontos része. Humor nélkül sokkal szegényebbek lennénk, és bár a nevetést nem mindig a humor váltja ki az emberekből, de az esetek többségében igen. A humor gyógyír a lélek sebére, segít...