Államalapító királyunkra emlékeztek az ungvári várban

Írta: Tudósító | Forrás: KMMI-sajtószolgálat | 2013. augusztus 22.

Közel másfél évtizedes hagyományra tekint vissza, hogy az ungvári magyarság a várban emlékezik az államalapítás ünnepére. Nem véletlen, hiszen Ung egyike a szentistváni alapítású ispánságoknak, mi több, a honfoglalás egyik mozzanata is itt zajlott. Erről Anonymus Gesta Hungarorum című krónikájában eképpen emlékezik meg: „Aztán Álmos vezér és övéi bevonulva Hung várába, a halhatatlan isteneknek nagy áldozatokat mutattak be, és négy napig tartó lakomát csaptak.

Államalapító királyunkra emlékeztek az ungvári várban

A negyedik napon pedig Álmos vezér tanácsot tartván és övéit mind megesketvén, még életében vezérré és parancsolóvá tette fiát, Árpádot. Ezért hívták Árpádot Hungvária vezérének, összes vitézeit pedig Hungról hungvárusoknak nevezték el az idegenek nyelvén, és ez az elnevezés mostanáig él az egész világon.”

Dupka Nándor ünnepi bevezető gondolatait követően először római katolikus szentmisére került sor, amelyet főtisztelendő Molnár János, püspöki helynök, ungvári plébános mutatott be. Prédikációjában nagyra értékelte Szent István állam- és egyházteremtő munkáját, aki Krisztus példáját követve egyházát nem a tengerparti homokra, hanem kősziklára építette, s ezzel ellenállóvá tette a történelem viharaival szemben. A szentmisét követően került sor az új kenyér megáldására és megszentelésére, majd ima hangzott el mindazokért, akiknek áldásos munkája nyomán a mindennapi kenyér az emberiség asztalára kerül.

Főtiszteletű Héder János egyházkerületi főjegyző, ungvári református lelkész Szent István Imre herceghez intézett intelmeit igazította napjainkhoz. Beszédében kifejtette a hithez, a nemzethez való ragaszkodás szükségességét, az erkölcsös és a példamutató élet fontosságát.

Ünnepi beszédében Nott Miklós Magyarország Ungvári Főkonzulátusának konzulja tolmácsolta a magyar kormány és Bacskai József főkonzul jókívánságait, majd Szent István államalkotói szerepét méltatta. A diplomata külön kitért a magyar kormányzat tevékenységére, kiemelve, hogy a közelmúltban az Európai Unió és Ukrajna megállapodása jelentős mértékben megkönnyítette a schengeni vízumhoz való jutást, aminek köszönhetően a magyarság és az ukrán közösség közeledése is várható. Példának emelte ki azt a kezdeményezést, amely a többségi társadalom számára augusztus 20-án Ungvár magyar történelmét és emlékeit mutatta be.

Zubánics László, az UMDSZ Ukrajnai Magyar Nemzeti Tanács elnöke beszédében a kárpátaljai magyarság sorskérdéseire tért ki. Mint kifejtette: magyarnak lenni Szent István tanítása szerint erkölcsi fogalom. Úgy, amint Szent István akarta. Magyarnak lenni: erkölcsi lendület. Magyarnak lenni: hit. Hit a magyarság hivatásában. Hit abban, hogy az Isten akar velünk valamit, és hogy a magyarság képes megvalósítani ezt az isteni feladatot. Magyarnak lenni: szeretet, együttérzés, átfogása, átölelése mindannak, ami magyar; a magyar földnek, utolsó talpalatnyi rögének, a magyar történelemnek, minden mozzanatával, a magyar embernek, valamennyinek....

Természetesen a mai magyarságnak egészen más a küldetése, mint volt ezer évvel ezelőtt – fogalmazott a szónok. – Nekünk, kései utódoknak az a rendeltetésünk, hogy megvédelmezzük mindazt, amit Szent Istváni-útnak nevezhetünk. Tanuljunk más népektől, ugyanakkor őrizzük meg mindazt, ami a miénk és adjuk tovább nemzedékről nemzedékre! Nekünk is vállalni kell, hogy teszünk valamit a közösségért, hogy megújítjuk azt, ami esetlegesen elromlott a történelem viharaiban, felvállalunk új dolgokat, és azért keményen küzdünk. Igyekezzünk szebbé tenni mások életét, építsünk egy kiszámítható, szebb és biztonságosabb jövőt, hogy újabb 1000 év múlva is itt álljon Magyarország! Ha ezt megtesszük, akkor együtt örülhetünk az anyaföld adta javaknak, magyarul fognak beszélni a Kárpát-medencében, magyar népdalokat énekelnek, magyar néptáncot táncolnak.

A Magyar Értelmiségiek Kárpátaljai Közössége rövid kulturális összeállítással kedveskedett az ünnepség résztvevőinek, amelyben fellépett Nagy Anikó énekesnő, Marcsák Gergely verséneklő és a szürtei Dominus római katolikus ifjúsági kórus.
Az ünnepség a Szózat eléneklésével zárult.

Hírek

  • Kárpátalja anno: Méhes Samu, Beregszász építésze

    Beregszász egyik legismertebb épülete a Széchényi és a Tinódi utca kereszteződésénél álló Méhes-palota, köznevén a „Méhes”. A bérháznak épült és üzlethelyiségeknek is helyet adó, egykor szebb napokat látott épület a nevét tervezőjéről és építtetőjéről, Méhes Samuról kapta.

  • Karády Katalin dalai csendültek fel a beregszászi színház évadnyitóján

    A magyar filmtörténet egyik legnagyobb dívájának világát idézte meg Pataki Szilvia és Cseke Gábor a Kárpátaljai Megyei Magyar Drámai Színházban szeptember 22-én. A Mindig az a perc… – Karády kalapja című jazz story nemcsak ismert dallamokkal repítette vissza a közönséget az 1930-as, 1940-es évek vil...

  • Minőségi előadások, maradandó élmények – Folytatódik a Déryné Határtalanul Program Kárpátalján

    A 2026–27-es színházi évadban folytatódik a Déryné Határtalanul Program Kárpátalján. A kezdeményezés 2025-ben indult útjára szerte a Kárpát-medencében, s elsődleges célja, hogy a minőségi kultúrát elvigye a régió magyarok által lakott legtávolabbi településeire is, élénkítse a helyi kulturális élete...

  • Berecz Vilmos műveiből nyílt tárlat Ungváron

    Berecz Vilmos festő- és grafikusművész, pedagógus és restaurátor alkotásaiból nyílt kiállítás a Boksay József Kárpátaljai Megyei Szépművészeti Múzeumban. A Szülőföldem című tárlat annak az alkotónak állít emléket, aki nemcsak művészként, hanem múzeumi szakemberként is fontos szerepet töltött be Kárp...

Események

Copyright © 2026 KMMI