Közel másfél évtizedes hagyományra tekint vissza, hogy az ungvári magyarság a várban emlékezik az államalapítás ünnepére. Nem véletlen, hiszen Ung egyike a szentistváni alapítású ispánságoknak, mi több, a honfoglalás egyik mozzanata is itt zajlott. Erről Anonymus Gesta Hungarorum című krónikájában eképpen emlékezik meg: „Aztán Álmos vezér és övéi bevonulva Hung várába, a halhatatlan isteneknek nagy áldozatokat mutattak be, és négy napig tartó lakomát csaptak.
A negyedik napon pedig Álmos vezér tanácsot tartván és övéit mind megesketvén, még életében vezérré és parancsolóvá tette fiát, Árpádot. Ezért hívták Árpádot Hungvária vezérének, összes vitézeit pedig Hungról hungvárusoknak nevezték el az idegenek nyelvén, és ez az elnevezés mostanáig él az egész világon.”
Dupka Nándor ünnepi bevezető gondolatait követően először római katolikus szentmisére került sor, amelyet főtisztelendő Molnár János, püspöki helynök, ungvári plébános mutatott be. Prédikációjában nagyra értékelte Szent István állam- és egyházteremtő munkáját, aki Krisztus példáját követve egyházát nem a tengerparti homokra, hanem kősziklára építette, s ezzel ellenállóvá tette a történelem viharaival szemben. A szentmisét követően került sor az új kenyér megáldására és megszentelésére, majd ima hangzott el mindazokért, akiknek áldásos munkája nyomán a mindennapi kenyér az emberiség asztalára kerül.
Főtiszteletű Héder János egyházkerületi főjegyző, ungvári református lelkész Szent István Imre herceghez intézett intelmeit igazította napjainkhoz. Beszédében kifejtette a hithez, a nemzethez való ragaszkodás szükségességét, az erkölcsös és a példamutató élet fontosságát.
Ünnepi beszédében Nott Miklós Magyarország Ungvári Főkonzulátusának konzulja tolmácsolta a magyar kormány és Bacskai József főkonzul jókívánságait, majd Szent István államalkotói szerepét méltatta. A diplomata külön kitért a magyar kormányzat tevékenységére, kiemelve, hogy a közelmúltban az Európai Unió és Ukrajna megállapodása jelentős mértékben megkönnyítette a schengeni vízumhoz való jutást, aminek köszönhetően a magyarság és az ukrán közösség közeledése is várható. Példának emelte ki azt a kezdeményezést, amely a többségi társadalom számára augusztus 20-án Ungvár magyar történelmét és emlékeit mutatta be.
Zubánics László, az UMDSZ Ukrajnai Magyar Nemzeti Tanács elnöke beszédében a kárpátaljai magyarság sorskérdéseire tért ki. Mint kifejtette: magyarnak lenni Szent István tanítása szerint erkölcsi fogalom. Úgy, amint Szent István akarta. Magyarnak lenni: erkölcsi lendület. Magyarnak lenni: hit. Hit a magyarság hivatásában. Hit abban, hogy az Isten akar velünk valamit, és hogy a magyarság képes megvalósítani ezt az isteni feladatot. Magyarnak lenni: szeretet, együttérzés, átfogása, átölelése mindannak, ami magyar; a magyar földnek, utolsó talpalatnyi rögének, a magyar történelemnek, minden mozzanatával, a magyar embernek, valamennyinek....
Természetesen a mai magyarságnak egészen más a küldetése, mint volt ezer évvel ezelőtt – fogalmazott a szónok. – Nekünk, kései utódoknak az a rendeltetésünk, hogy megvédelmezzük mindazt, amit Szent Istváni-útnak nevezhetünk. Tanuljunk más népektől, ugyanakkor őrizzük meg mindazt, ami a miénk és adjuk tovább nemzedékről nemzedékre! Nekünk is vállalni kell, hogy teszünk valamit a közösségért, hogy megújítjuk azt, ami esetlegesen elromlott a történelem viharaiban, felvállalunk új dolgokat, és azért keményen küzdünk. Igyekezzünk szebbé tenni mások életét, építsünk egy kiszámítható, szebb és biztonságosabb jövőt, hogy újabb 1000 év múlva is itt álljon Magyarország! Ha ezt megtesszük, akkor együtt örülhetünk az anyaföld adta javaknak, magyarul fognak beszélni a Kárpát-medencében, magyar népdalokat énekelnek, magyar néptáncot táncolnak.
A Magyar Értelmiségiek Kárpátaljai Közössége rövid kulturális összeállítással kedveskedett az ünnepség résztvevőinek, amelyben fellépett Nagy Anikó énekesnő, Marcsák Gergely verséneklő és a szürtei Dominus római katolikus ifjúsági kórus.
Az ünnepség a Szózat eléneklésével zárult.