Akinek modellt áll a táj

Írta: Hegedűs Csilla | Forrás: Kiszó | 2011. április 28.

Darabán János rahói képzőművészt nemes egyszerűséggel csak a Kárpátok festőjének szokták nevezni. A természet szépsége, a közeli hegycsúcsok látványa, a sebesen szaladó patakok zenéje már évtizedek óta ellátja témával.  Vidékünk tehetséges művészére Magyarország beregszászi konzulátusa is felfigyelt. A természet dallama – tavaszi ébredés című, Bilák Marinával közös kiállításának a Vérke-parti Európa–Magyar Ház adott otthont.

Akinek modellt áll a táj

Zubánics László a Kárpátaljai Magyar Művelődési Intézet és az Európa–Magyar Ház nevében mondott köszönetet a külképviseletnek, amiért lehetővé tették, hogy a  tárlat Tiszapéterfalva után Beregszászba is eljusson. 

A művészt irodalmi műsorral fogadták. Vári Fábián László Ítélet után című versét Lengyel Alexandra, Magányomat magamra című költeményét pedig Marcsák Gergely szavalta el. Mivel Bilák Marina egyéb elfoglaltságai miatt nem lehetett jelen a megnyitón, az ifjú alkotót Borbély Ida, a Tiszapéterfalvai Képtár igazgatója mutatta be.
– A festő inkább a csendet szereti – mondta mosolyogva Darabán János. – A minap is, amikor épp kiruccantam,  csak én voltam ott, meg a csobogó patak. Igyekeztem megörökíteni a telet a tavaszban, hiszen a hegyekben nemrég friss hó esett. Ám a kikelet sugallata már a hegycsúcsokon is észlelhető, ezért addig kellett a jelenséget vászonra vinni, amíg el nem olvad a hó.

Az egész életemet a hegyekben töltöttem. Csak a Hoverlán 101-szer fordultam meg. Fiatal korom óta nagyon szerettem sportolni, évekig az ukrán válogatott lesikló edzőjeként tevékenykedtem. Így aztán bejártam a fél világot. Eljutottam a Kaukázusba, az Urál-hegységbe, a Kamcsatkára, a Pamír-hegységbe. A vászon, a festékek és az ecset természetesen mindig a kísérőim voltak, és amint tehettem, azonnal nekiláttam megörökíteni a „modellt álló” lenyűgöző tájat.

– Mikor kezdett el festeni?

– Édesanyám kilencven évig élt. Mindig arra okított, hogy érezzem is, amit éppen csinálok. Nyolcéves voltam, amikor már komolyabban foglalkoztam a festészettel. Eleinte csak akvallereket és grafikákat készítettem. A katonaságnál is hódolhattam a hobbimnak. Munkáimat 1956-ban állítottam ki először. 1979-től viszont már tudatosan és rendszeresen festek. Azóta csak Magyarországon 54 tárlatom volt. Minden kiállítás nagy örömet jelent, főleg az, hogy a képeimen keresztül megmutathatom a csodálatos hegyeket azoknak is, akik még nem jártak ott.

Hírek

  • A Kárpát-haza gazdagsága – jubileumi kiállítással ünnepelt az ASzakkör program

    Ünnepélyes keretek között tartották meg Lakiteleken az ASzakkör program 5 éves jubileumához kapcsolódó szakköri zárókiállítást, melyen a külhoni szervezetek, egyesületek képviselői vettek részt. A Nemzeti Művelődési Intézet által szervezett esemény a Kárpát-medence magyar közösségeinek alkotóerejét,...

  • Az ungvári miniszobrok nyomában

    Talán nincs is olyan lokálpatrióta, aki ne hallott volna az ungvári miniszobrokról. A bronzból készült miniatűrök hamar Kárpátalja megyeszékhelyének népszerű látványosságává váltak. Az első ilyen alkotás 2010-ben tűnt fel az Ung folyó partján. Az azóta eltelt 15 év alatt több mint 70 miniszobor kész...

  • Elérhetővé váltak online Liszt Ferenc levelei és naplói az OSZK Copia felületén

    Liszt Ferenc életét bemutató több mint 800 levél és 3 napló vált szabadon hozzáférhetővé az Országos Széchényi Könyvtár (OSZK) és a Zeneakadémia Liszt Ferenc Emlékmúzeuma és Kutatóközpontja közös projektjének eredményeként a nemzeti könyvtár Copia tartalomszolgáltatási felületén. A közzétett anyagna...

  • „Az, hogy mindannyian zenészek vagyunk, egy közös pont az életünkben…”

    Közvetlen, jóindulatú, segítőkész. A zene kislány kora óta meghatározó szerepet játszik az életében, amit mindmáig szívvel-lélekkel végez. A református egyház is közel áll hozzá, s családjához. Közel húsz esztendeje orgonál a beregszászi templomban. Szabad idejét a családjával tölti, mivel két fiúgy...

Események

Copyright © 2026 KMMI