Írta: Hegedűs Csilla | Forrás: Kiszó | 2011. április 28.
Darabán János rahói képzőművészt nemes egyszerűséggel csak a Kárpátok festőjének szokták nevezni. A természet szépsége, a közeli hegycsúcsok látványa, a sebesen szaladó patakok zenéje már évtizedek óta ellátja témával. Vidékünk tehetséges művészére Magyarország beregszászi konzulátusa is felfigyelt. A természet dallama – tavaszi ébredés című, Bilák Marinával közös kiállításának a Vérke-parti Európa–Magyar Ház adott otthont.
Zubánics László a Kárpátaljai Magyar Művelődési Intézet és az Európa–Magyar Ház nevében mondott köszönetet a külképviseletnek, amiért lehetővé tették, hogy a tárlat Tiszapéterfalva után Beregszászba is eljusson.
A művészt irodalmi műsorral fogadták. Vári Fábián László Ítélet után című versét Lengyel Alexandra, Magányomat magamra című költeményét pedig Marcsák Gergely szavalta el. Mivel Bilák Marina egyéb elfoglaltságai miatt nem lehetett jelen a megnyitón, az ifjú alkotót Borbély Ida, a Tiszapéterfalvai Képtár igazgatója mutatta be.
– A festő inkább a csendet szereti – mondta mosolyogva Darabán János. – A minap is, amikor épp kiruccantam, csak én voltam ott, meg a csobogó patak. Igyekeztem megörökíteni a telet a tavaszban, hiszen a hegyekben nemrég friss hó esett. Ám a kikelet sugallata már a hegycsúcsokon is észlelhető, ezért addig kellett a jelenséget vászonra vinni, amíg el nem olvad a hó.
Az egész életemet a hegyekben töltöttem. Csak a Hoverlán 101-szer fordultam meg. Fiatal korom óta nagyon szerettem sportolni, évekig az ukrán válogatott lesikló edzőjeként tevékenykedtem. Így aztán bejártam a fél világot. Eljutottam a Kaukázusba, az Urál-hegységbe, a Kamcsatkára, a Pamír-hegységbe. A vászon, a festékek és az ecset természetesen mindig a kísérőim voltak, és amint tehettem, azonnal nekiláttam megörökíteni a „modellt álló” lenyűgöző tájat.
– Mikor kezdett el festeni?
– Édesanyám kilencven évig élt. Mindig arra okított, hogy érezzem is, amit éppen csinálok. Nyolcéves voltam, amikor már komolyabban foglalkoztam a festészettel. Eleinte csak akvallereket és grafikákat készítettem. A katonaságnál is hódolhattam a hobbimnak. Munkáimat 1956-ban állítottam ki először. 1979-től viszont már tudatosan és rendszeresen festek. Azóta csak Magyarországon 54 tárlatom volt. Minden kiállítás nagy örömet jelent, főleg az, hogy a képeimen keresztül megmutathatom a csodálatos hegyeket azoknak is, akik még nem jártak ott.
A múlt század első évtizedeiben a kárpátaljai festőiskola létrehozásával nagyszerű kezdeményezés élére állt Boksay József és Erdélyi Béla. Az azóta eltelt bő száz esztendő bebizonyította, hogy a festőiskola újabb és újabb nemzedékeinek képviselői saját formanyelvüket megalkotva tudnak maradandót fel...
Semmelweis Ignác 1865 nyarán a családjával barátja bécsi klinikáját látogatta meg. Mivel az úton elfáradt, elfogadta a felkínált vendégszobát. Pihenése után, amikor ki akart lépni az ajtón, ápolók közölték vele, hogy őrültként a döblingi elmegyógyintézetbe került. Amikor ellenállt, kényszerzubbonyt ...
Harminchatodik alkalommal szervezték meg a Magyar Színházak Kisvárdai Fesztiválját június 21-e és 29-e között – közölték a szervezők. A rendezvény a Kulturális és Innovációs Minisztérium, a Nemzeti Kulturális Alap, Kisvárda Város Önkormányzata és a Déryné Program által valósult meg.
Talán nincs is olyan lokálpatrióta, aki ne hallott volna az ungvári miniszobrokról. A bronzból készült miniatűrök hamar Kárpátalja megyeszékhelyének népszerű látványosságává váltak. Az első ilyen alkotás 2010-ben tűnt fel az Ung folyó partján. Az azóta eltelt 14 év alatt több mint 60 miniszobor kész...
