Ady szerelmei a beregszászi színpadon

Írta: Hegedűs Csilla | Forrás: KISZó | 2026. április 12.

A Kárpátaljai Megyei Magyar Drámai Színházban ismét egy kiváló előadást láthattunk. A Déryné Program keretében ezúttal a Sensum Arts társulat közreműködésével az Ady szerelmei című előadás került színpadra. Ám mielőtt felgördült volna a függöny, néhányan köszöntötték a közönséget.

Ady szerelmei a beregszászi színpadon

Elsőként Sin Edina osztotta meg gondolatait a résztvevőkkel. A színház igazgatója örömmel jegyezte meg, hogy egy hét alatt az Ady szerelmei a harmadik teltházas előadás.

– Nemcsak Beregszászban, de Ungváron is számos előadással, kulturális programmal gazdagodhatott a magyar kultúra iránt fogékony és érdeklődő közönség. Mindez a Déryné Programnak köszönhető, amely a Kulturális és Innovációs Minisztérium támogatásával valósul meg vidékünkön. Eddig több mint ötezer nézőhöz juttattunk el díjmentesen különböző színházi programokat, foglalkozásokat. Ezt mi folytatni szeretnénk, a jövőben még több programmal készülünk – emelte ki Sin Edina.

Magyarország Beregszászi Konzulátusa és a Kárpátaljai Megyei Magyar Drámai Színház partnerséget vállalt az előadások, a színes programok megvalósításában. Vida László köszöntőjében kiemelte, az együttműködés gyümölcsöző, mi sem bizonyítja ezt jobban, mint az, hogy ismét egy újabb, nagyszerű előadásra gyűlhettek össze több százan a színházban.

– Örömünkre szolgál, hogy sok-sok kultúra- és művészetek iránt érdeklődő kárpátaljai magyart sikerült rendezvényeinkkel megszólítani. Ma ismét egy olyan darabot nézhetünk meg, amely legalább egy kis időre kiszabadít bennünket a háborús hétköznapok egyre nyomasztóbb súlya alól, elfeledteti velünk a háború borzalmait, a félelmet és a bizonytalanságot. A darab az emberi lét legfontosabb, örök kérdéseivel, dilemmáival szembesít bennünket Ady Endre életén, sorsán keresztül. A darab témája felkavaró és egyben lebilincselő előadást ígér, amelyet nagy érdeklődéssel várunk – fogalmazott a beregszászi konzulátus vezetője.

– A pozitív gondolatok már önmagában is hatalmas siker, mert nehéz heteken, hónapokon vagyunk túl, azonban öröm azt hallani, hogy a húsvéti ünnepek után sem lankad a kedv. A magyar élet, a magyar kultúra a szó legszorosabb értelmében dübörög, hiszen, mint ahogy az már elhangzott, egy hét alatt ez itt már a harmadik teltház. Köszönet jár ezért a szervezőknek, a színház munkatársainak és az előadóknak – jegyezte meg Dobsa István, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) Nagyszőlősi Középszintű Szervezetének elnöke.

Frenkó Zsolt rendező, szövegíró a darab születésébe engedett betekintést. Elárulta, nagyon érdekes volt megrendezni a darabot, már csak azért is, mert Ady enyhén szólva is bohém életet élt. Már tizenévesen több időt töltött a kávéházakban, mint az iskolában a tanulással, s ezt a „jó” szokását a későbbiekben is megtartotta.

– Amikor felkértek, hogy rendezzem meg a darabot, azonnal rábólintottam, mert valóban izgalmasnak találtam. Miután mélyebben beleástam magam a magánéletébe, meg kell mondjam, azok a hölgyek, akikkel szerelembe bonyolódott, fikarcnyival nem voltak jobbak, mint Ady, szintén megérték a pénzüket. Ezért döntöttem úgy, hogy elég, ha csak ők lépnek színre, és mesélnek nekünk Adyról – mondta viccesen a rendező, majd jó szórakozást kívánt mindenki számára.

És hogy miről is szólt az előadás? 1919. január közepén, Budapesten vagyunk. Ady Endre, a gyógyíthatatlan zseni a Park Szanatóriumban fekszik. A sors iróniája folytán létének két legfontosabb nőalakja találkozik a váróhelyiségben: Boncza Berta (Csinszka), a fiatal és kitartó hitves, aki a költőt utolsó éveiben ápolta, valamint Brüll Adél (Léda), a múzsa, aki a költő életművének legfényesebb, legviharosabb korszakát inspirálta. A váratlan találkozás feszült légkörében, a múlttal és a jelennel való szembenézés kényszere alatt a szanatóriumi csendben bomlanak a háború előtti-alatti évek titkai. A történet során felcsendülő versek és visszaemlékezések kíméletlenül feltárják a szenvedélyes, de pusztító kapcsolatok bonyolultságát. Ki nyerte el valójában a halhatatlanságot? Ki volt a múzsa és ki volt a fogoly?

Érdemes volt az előadást figyelemmel végigkísérni, és elgondolkodni az igazi mondanivalóján.

Hírek

  • 135 éve született Erdélyi Béla festőművész

    135 évvel ezelőtt, 1891. május 25-én született Erdélyi Béla festőművész a huszti járási Kelemenfalván (Klimovica). Tanulmányait Máramarosszigeten kezdte. 1911–1915 között Budapesten elvégezte a Magyar Képzőművészeti Főiskolát, itteni mesterei: Ferenczy Károly, Révész Imre, Zemplén...

  • A lélek ünnepe és az élő hagyomány – Mit jelent ma a pünkösd?

    A keresztény világ egyik legfontosabb ünnepe a pünkösd, amely egyszerre hordoz mély vallási üzenetet és gazdag néphagyományt. A húsvétot követő ötvenedik napon a keresztények arra a bibliai eseményre emlékeznek, amikor a Szentlélek kiáradt az apostolokra, és ezzel megszületett az Egyház. Az ünnep az...

  • Idén is fellobban az összetartozásunk tüze

    Hatodik alkalommal hirdették meg az Összetartozásunk Tüze kezdeményezést, amely mára összmagyar eseménnyé nőtte ki magát. A hagyománnyá vált program keretében minden évben a világ számos országában, több száz helyszínen gyúlnak meg a lángok a nemzeti összetartozás napján.

  • Az alkotás csendje és a közösség ereje

    Petrusevics Vivien–Nikolett fiatal kora ellenére már számos területen kipróbálta magát. A művészet számára soha nem egyszerű hobbi volt, hanem az életének természetes része. Már gyermekként ceruzával a kezében fedezte fel a világot, később pedig a hagyományos festészettől a digitális illusztrációig ...

Események

Copyright © 2026 KMMI