A világhírű Fabergé-tojások története

Írta: | Forrás: termeszeti.hu | 2024. március 31.

Ami a nyugati kereszténység számára a karácsony, az ortodoxoknak az a húsvét: az év legfontosabb ünnepe. Ilyenkor szokás kézzel festett tojásokat vinni a templomba áldást kérve rájuk, majd a család és barátok részére ajándékozni azt.

A világhírű Fabergé-tojások története

1885-ben III. Sándor orosz cár elhatározta, hogy feleségének húsvét alkalmából egy tojást készíttet, azonban az nem egy szokványos tojás lesz, mivel az az év sem volt szokványosnak mondható. Legfőképp azért, mert abban az évben ünnepelte 20. házassági évfordulóját a cár és felesége, Maria Fedorovna, az uralkodó pedig szerette volna lenyűgözni a nejét. III. Sándor tehát felkérte Peter Carl Fabergé-t, a királyi ékszerészt, hogy számára egy különlegesen értékes húsvéti tojást alkosson.

Az instrukciók alapján a mester egy gyönyörű, fehér tojást készített, ami úgy festett, mint egy valódi tojás, de kinyitva vált láthatóvá aranyszínű belseje. Az arany belső arany tyúkocskát rejtett, azon belül pedig a korona kicsinyített mása és egy apró rubintojás foglalt helyet. Az uralkodó nejét annyira lenyűgözte az ajándék, hogy arra kérte az ékszerészt, minden évben csináljon egy ilyen tojást, így hagyomány született.

Fabergé minden évben előrukkolt egy egyedi szépséggel, mindegyik tojás egy apró meglepetést is tartalmazott. Minden egyes darabon hónapokig dolgozott a rendkívüli kézműves ügyességgel rendelkező csapatával együtt. Még maga a cár se tudta sose, hogy épp milyen tojás készül. A meglepetések is különlegesek voltak, a koronázási hintó mini replikájától kezdve az apró portrékig. Minden tojás nemesfémből készült és drágakövek borították őket.

A cár halála után fia, II. Miklós folytatta a hagyományt. 1894-től kezdve Peter Carl Fabergé már évi 2 tojást tervezett, az egyiket a cár feleségének, Alexandra Fedorovnának, a másikat pedig az édesanyjának, Maria Fedorovnának. 32 év alatt, egészen az 1917-es forradalomig az aranyműves és csapata 55, azóta világhírűvé vált tojást tervezett.

Az eredeti 55 (a szám nem biztos, mert eltérő számot említenek a források) tojásból mára 43 maradt fenn. A ritka, felbecsülhetetlen értékű műtárgyak privát gyűjtők és múzeumok tulajdonában vannak.

Hírek

  • Fotópályázatot hirdet a KMKSZ ISZ

    A Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség Ifjúsági Szervezete (KMKSZ ISZ) fotópályázatot hirdet, amelynek célja, hogy a résztvevők saját szemszögükből mutassák meg Kárpátalját, annak szépségeit, értékeit, közösségeit és mindennapjait.

  • Szüreti hagyományok és népi játékok a Nagyberegi Tájház évadnyitóján

    Közel száz résztvevővel tartotta meg szüreti évadnyitó foglalkozását a Pro Cultura Subcarpathica civil szervezet október 14-én a Nagyberegi Tájházban. A rendezvény a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Egyetem Pedagógia, Pszichológia, Tanító, Óvodapedagógia, Oktatási Intézményvezetés Tanszékével k...

  • Gálaesttel ünnepli fennállásának 75. évfordulóját a Magyar Állami Népi Együttes

    Gálaesttel ünnepli fennállásának 75. évfordulóját a Magyar Állami Népi Együttes: október 28-án a Földtől az égig című produkció várja a közönséget az Erkel Színházban.

  • Viriditas – fiatal alkotók közös tárlata Beregszászban

    Négy fiatal művész alkotásaiból nyílt csoportos kiállítás október 14-én a beregszászi Na’Conxypan Galériában. A Kárpátaljai Magyar Képző- és Iparművészek Révész Imre Társasága (RIT) által szervezett Viriditas című tárlat festményeken, grafikákon és plasztikákon keresztül mutatja be a fiatal művészge...

Események

Copyright © 2026 KMMI