A világhírű Fabergé-tojások története

Írta: | Forrás: termeszeti.hu | 2024. március 31.

Ami a nyugati kereszténység számára a karácsony, az ortodoxoknak az a húsvét: az év legfontosabb ünnepe. Ilyenkor szokás kézzel festett tojásokat vinni a templomba áldást kérve rájuk, majd a család és barátok részére ajándékozni azt.

A világhírű Fabergé-tojások története

1885-ben III. Sándor orosz cár elhatározta, hogy feleségének húsvét alkalmából egy tojást készíttet, azonban az nem egy szokványos tojás lesz, mivel az az év sem volt szokványosnak mondható. Legfőképp azért, mert abban az évben ünnepelte 20. házassági évfordulóját a cár és felesége, Maria Fedorovna, az uralkodó pedig szerette volna lenyűgözni a nejét. III. Sándor tehát felkérte Peter Carl Fabergé-t, a királyi ékszerészt, hogy számára egy különlegesen értékes húsvéti tojást alkosson.

Az instrukciók alapján a mester egy gyönyörű, fehér tojást készített, ami úgy festett, mint egy valódi tojás, de kinyitva vált láthatóvá aranyszínű belseje. Az arany belső arany tyúkocskát rejtett, azon belül pedig a korona kicsinyített mása és egy apró rubintojás foglalt helyet. Az uralkodó nejét annyira lenyűgözte az ajándék, hogy arra kérte az ékszerészt, minden évben csináljon egy ilyen tojást, így hagyomány született.

Fabergé minden évben előrukkolt egy egyedi szépséggel, mindegyik tojás egy apró meglepetést is tartalmazott. Minden egyes darabon hónapokig dolgozott a rendkívüli kézműves ügyességgel rendelkező csapatával együtt. Még maga a cár se tudta sose, hogy épp milyen tojás készül. A meglepetések is különlegesek voltak, a koronázási hintó mini replikájától kezdve az apró portrékig. Minden tojás nemesfémből készült és drágakövek borították őket.

A cár halála után fia, II. Miklós folytatta a hagyományt. 1894-től kezdve Peter Carl Fabergé már évi 2 tojást tervezett, az egyiket a cár feleségének, Alexandra Fedorovnának, a másikat pedig az édesanyjának, Maria Fedorovnának. 32 év alatt, egészen az 1917-es forradalomig az aranyműves és csapata 55, azóta világhírűvé vált tojást tervezett.

Az eredeti 55 (a szám nem biztos, mert eltérő számot említenek a források) tojásból mára 43 maradt fenn. A ritka, felbecsülhetetlen értékű műtárgyak privát gyűjtők és múzeumok tulajdonában vannak.

Hírek

  • Kárpátaljai Magyar Irodalmi Napok – Író-olvasó-találkozók Munkácson, Ungváron, Csapon és Nagydobronyban

    A Magyar Értelmiségiek Kárpátaljai Közössége (MÉKK) november 20–23. között ismét megrendezte a Kárpátaljai Magyar Irodalmi Napok rendezvénysorozatot az Együtt. Irodalom–művészet–kultúra–humán tudományok című folyóirat, valamint a Kovács Vilmos Irodalmi Társaság (KVIT) itthon maradt szerzőinek közrem...

  • Shrek Tímea: „… látom az emberekben a jót, de ugyanakkor a rosszat is.”

    Közvetlen, pozitív természetű, igyekszik a rosszban is megtalálni a jót. Munkája iránt elkötelezett, azt becsülettel, szívvel-lélekkel végzi. Szabad idejét a legszívesebben családja körében tölti, és természetesen az írást sem hanyagolja el, téma mindig akad… A Kárpáti Igaz Szó Kulcslyuk rovatá...

  • Párizsi tárlaton állították ki a kárpátaljai magyar fotóművész képeit

    Dorohovics Mihály fotóművész, a Kalderari romák egyedülálló kultúrája című fotósorozatát a Párizsban megrendezett State of the World 2024 fotókiállításon mutatták be. Az ungvári fotográfus közösségi oldalán számolt be arról, hogy személyesen volt jelen a francia fővárosban a kiállítás megn...

  • Kétnyelvű útikönyvet mutattak be Beregszászban

    A Kárpátaljai Magyar Turisztikai Tanács (KMTT) gondozásában jelent meg a Bakancsra fel! Túralehetőségek Kárpátalján című útikönyv. Horváth Zoltán szerző, a KMTT Aktív Turizmus Szakbizottságának elnöke az előszóban a következőképpen fogalmazott: „A bakancsos turizmus, túrázás, természetjárás nem csup...

Események

Copyright © 2024 KMMI