A világhírű Fabergé-tojások története

Írta: | Forrás: termeszeti.hu | 2024. március 31.

Ami a nyugati kereszténység számára a karácsony, az ortodoxoknak az a húsvét: az év legfontosabb ünnepe. Ilyenkor szokás kézzel festett tojásokat vinni a templomba áldást kérve rájuk, majd a család és barátok részére ajándékozni azt.

A világhírű Fabergé-tojások története

1885-ben III. Sándor orosz cár elhatározta, hogy feleségének húsvét alkalmából egy tojást készíttet, azonban az nem egy szokványos tojás lesz, mivel az az év sem volt szokványosnak mondható. Legfőképp azért, mert abban az évben ünnepelte 20. házassági évfordulóját a cár és felesége, Maria Fedorovna, az uralkodó pedig szerette volna lenyűgözni a nejét. III. Sándor tehát felkérte Peter Carl Fabergé-t, a királyi ékszerészt, hogy számára egy különlegesen értékes húsvéti tojást alkosson.

Az instrukciók alapján a mester egy gyönyörű, fehér tojást készített, ami úgy festett, mint egy valódi tojás, de kinyitva vált láthatóvá aranyszínű belseje. Az arany belső arany tyúkocskát rejtett, azon belül pedig a korona kicsinyített mása és egy apró rubintojás foglalt helyet. Az uralkodó nejét annyira lenyűgözte az ajándék, hogy arra kérte az ékszerészt, minden évben csináljon egy ilyen tojást, így hagyomány született.

Fabergé minden évben előrukkolt egy egyedi szépséggel, mindegyik tojás egy apró meglepetést is tartalmazott. Minden egyes darabon hónapokig dolgozott a rendkívüli kézműves ügyességgel rendelkező csapatával együtt. Még maga a cár se tudta sose, hogy épp milyen tojás készül. A meglepetések is különlegesek voltak, a koronázási hintó mini replikájától kezdve az apró portrékig. Minden tojás nemesfémből készült és drágakövek borították őket.

A cár halála után fia, II. Miklós folytatta a hagyományt. 1894-től kezdve Peter Carl Fabergé már évi 2 tojást tervezett, az egyiket a cár feleségének, Alexandra Fedorovnának, a másikat pedig az édesanyjának, Maria Fedorovnának. 32 év alatt, egészen az 1917-es forradalomig az aranyműves és csapata 55, azóta világhírűvé vált tojást tervezett.

Az eredeti 55 (a szám nem biztos, mert eltérő számot említenek a források) tojásból mára 43 maradt fenn. A ritka, felbecsülhetetlen értékű műtárgyak privát gyűjtők és múzeumok tulajdonában vannak.

Hírek

  • Megnyílt az év első kiállítása a Munkácsy Mihály Magyar Házban

    Ünnepélyes keretek között nyílt meg az idei év első kiállítása a Munkácsy Mihály Magyar Ház tetőtéri galériájában, ahol a résztvevők együtt ünnepelhették Ribár Natália 40. születésnapja alkalmából szervezett jubileumi tárlatát. A különleges eseményre január 22-én, a magyar kultúra napján került sor.

  • „Jó reggelt, Tibi bácsi” – 80 éves az ungvári Lehoczky-vármúzeum

    A Lehoczky Tivadar Kárpátaljai Megyei Honismereti Múzeum 80 éve őrzi az ungvári vár falai között a régió soknemzetiségű múltjának emlékeit. A középkori erődből lett múzeum ma már nemcsak kiállítótér, hanem tudományos műhely, oktatási partner és kulturális találkozóhely is. A jubileumi év e...

  • A brüsszeli siker után Beregszászban is felcsendültek A remény hangjai

    A magyar kultúra napjához kapcsolódva január 23-án a „GENIUS” Jótékonysági Alapítvány („GENIUS” JA) szervezésében a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Egyetem (II. RF KME) falai között mutatták be Beregszászban A remény hangjai című koncertműsort, amely korábban a jubileumi X. Brüsszeli Kárpátalj...

  • Folytatódik a Déryné Program Határtalan kezdeményezése Kárpátalján

    „Színház mindenkinek” – ez a gondolat vezérli a Déryné Programot immár öt éve, és ez a szellemiség hatotta át azt a kétnapos kulturális eseménysorozatot is, amely január 21–22-én zajlott Kárpátalján a Déryné Program Határtalan elnevezésű kezdeményezésének részeként. A magyar kultúra napjához kapcsol...

Események

Copyright © 2026 KMMI