Ami a nyugati kereszténység számára a karácsony, az ortodoxoknak az a húsvét: az év legfontosabb ünnepe. Ilyenkor szokás kézzel festett tojásokat vinni a templomba áldást kérve rájuk, majd a család és barátok részére ajándékozni azt.
Írta: | Forrás: termeszeti.hu | 2024. március 31.
Ami a nyugati kereszténység számára a karácsony, az ortodoxoknak az a húsvét: az év legfontosabb ünnepe. Ilyenkor szokás kézzel festett tojásokat vinni a templomba áldást kérve rájuk, majd a család és barátok részére ajándékozni azt.
1885-ben III. Sándor orosz cár elhatározta, hogy feleségének húsvét alkalmából egy tojást készíttet, azonban az nem egy szokványos tojás lesz, mivel az az év sem volt szokványosnak mondható. Legfőképp azért, mert abban az évben ünnepelte 20. házassági évfordulóját a cár és felesége, Maria Fedorovna, az uralkodó pedig szerette volna lenyűgözni a nejét. III. Sándor tehát felkérte Peter Carl Fabergé-t, a királyi ékszerészt, hogy számára egy különlegesen értékes húsvéti tojást alkosson.
Az i
nstrukciók alapján a mester egy gyönyörű, fehér tojást készített, ami úgy festett, mint egy valódi tojás, de kinyitva vált láthatóvá aranyszínű belseje. Az arany belső arany tyúkocskát rejtett, azon belül pedig a korona kicsinyített mása és egy apró rubintojás foglalt helyet. Az uralkodó nejét annyira lenyűgözte az ajándék, hogy arra kérte az ékszerészt, minden évben csináljon egy ilyen tojást, így hagyomány született.
Fabergé minden évben előrukkolt egy egyedi szépséggel, mindegyik tojás egy apró meglepetést is tartalmazott. Minden egyes darabon hónapokig dolgozott a rendkívüli kézműves ügyességgel rendelkező csapatával együtt. Még maga a cár se tudta sose, hogy épp milyen tojás készül. A meglepetések is különlegesek voltak, a koronázási hintó mini replikájától kezdve az apró portrékig. Minden tojás nemesfémből készült és drágakövek borították őket.
A cár halála után fia, II. Miklós folytatta a hagyományt. 1894-től kezdve Peter Carl Fabergé már évi 2 tojást tervezett, az egyiket a cár feleségének, Alexandra Fedorovnának, a másikat pedig az édesanyjának, Maria Fedorovnának. 32 év alatt, egészen az 1917-es forradalomig az aranyműves és csapata 55, azóta világhírűvé vált tojást tervezett.
Az eredeti 55 (a szám nem biztos, mert eltérő számot említenek a források) tojásból mára 43 maradt fenn. A ritka, felbecsülhetetlen értékű műtárgyak privát gyűjtők és múzeumok tulajdonában vannak.
Az eleinte asztalosmesterek által készített konyhai eszköz rövid idő alatt művészien festett dísztárggyá változott. A diótörő nem véletlen lett a karácsonyi varázslat jelképe, Hoffmann meséjének és Csajkovszkij balettjának pedig hihetetlen hangulata van, érdemes egy ünnepi estét rászánni, felejthete...
Díjátadót szervezett Beregszászban a Kárpátaljai Magyar Filmgyártásért Alapítvány december 27-én azon fiatalok, gyerekek számára, akik kimagasló eredményeket értek el az Örökítsd meg! című kisfilm-pályázaton és a Legszebb magyar vers című szavalóversenyen. A két pályázatra október, november folyamán...
„A keresztény egyház szentjei és vértanúi sorában legalábbis a Kr. u. II. század óta ünneplés tárgyai azok az ártatlan kisdedek, kiket a Máté evangéliumában feljegyzett (2, 16-18.) jámbor hagyomány szerint Nagy Heródes, az idemeai Antipatros fia Betlehemben és környékén azzal a szándékkal mészárolta...
Karácsony másnapján, amikor már kipihentük a beiglisütés fáradalmait, jól esik egy kis séta, egy kis feltöltődés, valami új, valami élmény. Jó alkalom erre a minden évben megszervezett karácsonyi koncert, melyet együtt rendez a Beregszászi Római Katolikus Egyházközség a Beregszászi Kodály Zoltán Műv...