Ami a nyugati kereszténység számára a karácsony, az ortodoxoknak az a húsvét: az év legfontosabb ünnepe. Ilyenkor szokás kézzel festett tojásokat vinni a templomba áldást kérve rájuk, majd a család és barátok részére ajándékozni azt.
Írta: | Forrás: termeszeti.hu | 2024. március 31.
Ami a nyugati kereszténység számára a karácsony, az ortodoxoknak az a húsvét: az év legfontosabb ünnepe. Ilyenkor szokás kézzel festett tojásokat vinni a templomba áldást kérve rájuk, majd a család és barátok részére ajándékozni azt.
1885-ben III. Sándor orosz cár elhatározta, hogy feleségének húsvét alkalmából egy tojást készíttet, azonban az nem egy szokványos tojás lesz, mivel az az év sem volt szokványosnak mondható. Legfőképp azért, mert abban az évben ünnepelte 20. házassági évfordulóját a cár és felesége, Maria Fedorovna, az uralkodó pedig szerette volna lenyűgözni a nejét. III. Sándor tehát felkérte Peter Carl Fabergé-t, a királyi ékszerészt, hogy számára egy különlegesen értékes húsvéti tojást alkosson.
Az i
nstrukciók alapján a mester egy gyönyörű, fehér tojást készített, ami úgy festett, mint egy valódi tojás, de kinyitva vált láthatóvá aranyszínű belseje. Az arany belső arany tyúkocskát rejtett, azon belül pedig a korona kicsinyített mása és egy apró rubintojás foglalt helyet. Az uralkodó nejét annyira lenyűgözte az ajándék, hogy arra kérte az ékszerészt, minden évben csináljon egy ilyen tojást, így hagyomány született.
Fabergé minden évben előrukkolt egy egyedi szépséggel, mindegyik tojás egy apró meglepetést is tartalmazott. Minden egyes darabon hónapokig dolgozott a rendkívüli kézműves ügyességgel rendelkező csapatával együtt. Még maga a cár se tudta sose, hogy épp milyen tojás készül. A meglepetések is különlegesek voltak, a koronázási hintó mini replikájától kezdve az apró portrékig. Minden tojás nemesfémből készült és drágakövek borították őket.
A cár halála után fia, II. Miklós folytatta a hagyományt. 1894-től kezdve Peter Carl Fabergé már évi 2 tojást tervezett, az egyiket a cár feleségének, Alexandra Fedorovnának, a másikat pedig az édesanyjának, Maria Fedorovnának. 32 év alatt, egészen az 1917-es forradalomig az aranyműves és csapata 55, azóta világhírűvé vált tojást tervezett.
Az eredeti 55 (a szám nem biztos, mert eltérő számot említenek a források) tojásból mára 43 maradt fenn. A ritka, felbecsülhetetlen értékű műtárgyak privát gyűjtők és múzeumok tulajdonában vannak.
A Drugeth grófok nyári várában 1646. április 24-én a Szent György római katolikus templomban 63 ruszin pap jelenlétében felolvasták az egri püspök és utódai joghatóságának elismeréséről szóló eskü szövegét, akit mint igaz és törvényes egyházi vezetőjükként ismertek el. Ezzel a cselekedettel a kárpát...
Minden évben április 22-én világszerte emberek milliói állnak meg egy pillanatra, hogy a bolygónkra figyeljenek. A Föld napja nem csupán egy dátum a naptárban – egy emlékeztető arra, hogy az otthonunk, a Föld, törődést és felelősséget igényel.
Vidám hangulat, közös élmények, finom sütemények és értékes nyeremények jellemezték azt a családi rendezvényt, amelyet április 14-én második alkalommal szervezett meg a Kárpátaljai Rózsahölgyek Társasága. A Híd a generációk között elnevezésű esemény célja ezúttal is az volt, hogy közelebb hozza egym...
Szebbnél-szebb viseletbe öltözött fiatal népzenész és néptáncos gyűlt össze a hétvégén Beregszászban, a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Egyetem átriumában, ahol a GENIUS Jótékonysági Alapítvány által szervezett Szól a Fülemüle! kárpátaljai népzenei és néptánc tehetségkutató döntőjét tartották....