Ami a nyugati kereszténység számára a karácsony, az ortodoxoknak az a húsvét: az év legfontosabb ünnepe. Ilyenkor szokás kézzel festett tojásokat vinni a templomba áldást kérve rájuk, majd a család és barátok részére ajándékozni azt.
Írta: | Forrás: termeszeti.hu | 2024. március 31.
Ami a nyugati kereszténység számára a karácsony, az ortodoxoknak az a húsvét: az év legfontosabb ünnepe. Ilyenkor szokás kézzel festett tojásokat vinni a templomba áldást kérve rájuk, majd a család és barátok részére ajándékozni azt.
1885-ben III. Sándor orosz cár elhatározta, hogy feleségének húsvét alkalmából egy tojást készíttet, azonban az nem egy szokványos tojás lesz, mivel az az év sem volt szokványosnak mondható. Legfőképp azért, mert abban az évben ünnepelte 20. házassági évfordulóját a cár és felesége, Maria Fedorovna, az uralkodó pedig szerette volna lenyűgözni a nejét. III. Sándor tehát felkérte Peter Carl Fabergé-t, a királyi ékszerészt, hogy számára egy különlegesen értékes húsvéti tojást alkosson.
Az i
nstrukciók alapján a mester egy gyönyörű, fehér tojást készített, ami úgy festett, mint egy valódi tojás, de kinyitva vált láthatóvá aranyszínű belseje. Az arany belső arany tyúkocskát rejtett, azon belül pedig a korona kicsinyített mása és egy apró rubintojás foglalt helyet. Az uralkodó nejét annyira lenyűgözte az ajándék, hogy arra kérte az ékszerészt, minden évben csináljon egy ilyen tojást, így hagyomány született.
Fabergé minden évben előrukkolt egy egyedi szépséggel, mindegyik tojás egy apró meglepetést is tartalmazott. Minden egyes darabon hónapokig dolgozott a rendkívüli kézműves ügyességgel rendelkező csapatával együtt. Még maga a cár se tudta sose, hogy épp milyen tojás készül. A meglepetések is különlegesek voltak, a koronázási hintó mini replikájától kezdve az apró portrékig. Minden tojás nemesfémből készült és drágakövek borították őket.
A cár halála után fia, II. Miklós folytatta a hagyományt. 1894-től kezdve Peter Carl Fabergé már évi 2 tojást tervezett, az egyiket a cár feleségének, Alexandra Fedorovnának, a másikat pedig az édesanyjának, Maria Fedorovnának. 32 év alatt, egészen az 1917-es forradalomig az aranyműves és csapata 55, azóta világhírűvé vált tojást tervezett.
Az eredeti 55 (a szám nem biztos, mert eltérő számot említenek a források) tojásból mára 43 maradt fenn. A ritka, felbecsülhetetlen értékű műtárgyak privát gyűjtők és múzeumok tulajdonában vannak.
Október 24-én a Munkácsy Mihály Magyar Ház adott otthont egy különleges irodalmi estnek, ahol a közönség megismerkedhetett egy rendhagyó művel és annak szerzőjével. A Nagyszőlőstől Rabatig – utazás a határok mentén és egy diplomata múltjába című könyv szerzője dr. Perényi János nagykövet, történész,...
Talán nincs is olyan lokálpatrióta, aki ne hallott volna az ungvári miniszobrokról. A bronzból készült miniatűrök hamar Kárpátalja megyeszékhelyének népszerű látványosságává váltak. Az első ilyen alkotás 2010-ben tűnt fel az Ung folyó partján. Az azóta eltelt 15 év alatt több mint 70 miniszobor kész...
A tiszapéterfalvai Kokas Banda népzenei együttes neve valószínűleg kevesek előtt ismeretlen. Családi „vállalkozásnak” is nevezhetnénk a zenekart, hiszen id. Kokas Károly gyermekei, Erzsébet, Krisztina és Károly hamar felnőttek a feladathoz, hogy erősítsék, bővítsék a zenekart ének- és tánctudásukkal...
A Beregszászi Bethlen Gábor Líceum végzős diákjai életük egyik legemlékezetesebb pillanatát élhették át október 24-én délután, hiszen sor került a 2025-ös szalagavató ünnepségre. A városi művelődési ház színpadán ezúttal két végzős osztály, a 11. a és 11. b diákjai kapták meg a reményt és a kitartás...